Karám

redex

2020. szeptember 29., szerda 08:30

Válasz #85 hozzászólásra itt pedig egy jól kivitelezett karámolás látható. A felvezető, vagy gazda a karámajtó nyitásakor a 2méter hosszú kötelet már nem engedheti el. igy a kutyára van hárítva az összes feladat.

kolias

2014. október 15., csütörtök 11:43

2013. január 11-vel lépett hatályba az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet módosítása, mely szerint nem kell trágyatárolót építeni a szarvasmarha és juhtenyésztőknek abban az esetben: „Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld az e rendeletben meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges abban az esetben, ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított. Az alkalmazott technológiának biztosítania kell, hogy ne történjen kijuttatás az e rendelet előírásai szerint tiltott vagy trágyázásra nem alkalmas időszakban.” Ezen kívül fontos változás, hogy tilos kijuttatni trágyát október 31-től február 15-ig, kivéve az őszikalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-től a trágyakijuttatás a jogszabály 4. § 8-as bekezdésében (Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki) foglaltak figyelembevételével megengedett. Válasz #1463 hozzászólásra 59/2008

balisimson

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #5363 hozzászólásra Kötöttek? Akkor én sem lennék ideges, de a mi kötetlen 800-as szériánk tavaly télen majd szét törték a karámrendszert. Mérleg körül 4 colos vas oszlop van lebetonozva három darab, vízszintesen 3 colossal van bemezőzve, na mikor az egyik bika ezt kimozgatta a földből az kicsit necces Bent a helyükön kicsit gyengébb a rendszer, de ott is félelmetes ahogy lökik egymást a karámnak.

ppal

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #5742 hozzászólásra Mindent leírtak a többiek, ami hiba lehet: 1. Napi 1,2 kg súlygyarapodásnál sokkal többet ne számolj. 2. A szénából több kell. 3. Egyéb költségek: karám és villanypásztor és istálló javítások, szalma, víz, villany, telefon, gázolaj, állatorvos, vérvizsgálatok labordíjai, segítők (pl. le- és felhajtásnál, stb.) 4. Esetleges elhullás minden költségével (állatorvos, ATEV, stb.) 5. A felvásárlási ár nem tudni, hogy mennyi lesz. Két hete 530 Ft-ot mondott nekem például egy felvásárló. Nem akarlak lebeszélni, de érdemes jól átgondolni és esetleg először kisebb létszámmal kezdeni.

JD 4630

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #648 hozzászólásra http://gazdapartner.blogspot.hu/2013/01/a-nitraterzekeny-teruleten-gazdalkodok.html 2013. JANUÁR 8., KEDD A Nitrát rendelet módosítása A nitrátérzékeny területen gazdálkodók mellett az árutermelő állattartók számára is fontos előírásokat tartalmaznak a felszíni és a felszín alatti vizek védelmének szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet (Nitrát rendelet) 2013 január 10-én hatályba lépő módosításai. A rendelet a nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatók számára a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY) kötelező előírásainak betartását írja elő. A HMGY előírásai az EU-s követelmények miatt változnak, a vizek védelme érdekében szigorodnak a földek szervestrágyázásának feltételei. A módosítás értelmében: A szervestrágya nitrátérzékeny területen október 31-e és február 15-e között nem juttatható ki a földekre, illetve ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn mezőgazdasági művelés alatt álló táblán. Az eddigi november 15-től február 15-ig tartó tilalmi időszak két héttel hosszabb lett. Módosult a lejtők trágyázásával kapcsolatos szabályozás, új szabály, hogy 2%-nál meredekebb lejtésű területen olyan művelési módot kell alkalmazni, amely elősegíti a csapadékvizek talajba jutását. A szervestrágyák hasznosulási értékeinek számításakor csak a nitrogén és foszfor kijuttatás évében hasznosuló mértékét kell alapul venni. Az eddigiektől eltérően nem kell számolni a káliummal, illetve a hatóanyagok második, harmadik évi és a negyedik évtől érvényes utóhatásaival. Az állattartó telepen képződő trágya tárolására vonatkozó szabályozás módosítása után a trágyatároló építési kötelezettség alóli mentesülés feltételei az alábbiak szerint változtak: „Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld az e rendeletben meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges abban az esetben, ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított. Az alkalmazott technológiának biztosítania kell, hogy ne történjen kijuttatás az e rendelet előírásai szerint tiltott vagy trágyázásra nem alkalmas időszakban.” A mentesülés feltételeinek való megfelelést a nyilvántartások tartalma és az adatszolgáltatás teljesítése igazolja, ezért ezek megfelelő vezetésére különösen fontos gondot fordítani. A rendelet valamennyi melléklete módosult, 2013-től az azokban szereplő értékekkel kell számolni. A HMGY nem módosuló rendelkezései változatlanul érvényben maradnak, azok betartása a nitrátérzékeny területen gazdálkodók számára kötelező. A rendelet hatálya az adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében a nitrátérzékeny területen gazdálkodókon kívül valamennyi háztartási igényt meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyre is kiterjed. Az erre vonatkozó szabályok alapján a kötelezettnek: A gazdálkodási évre vonatkozóan folyamatos nyilvántartást kell vezetnie a Gazdálkodási Napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcella művelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjain, vagy ennek megfelelő adattartalommal. Köteles adatot szolgáltatni a gazdálkodási évet követő december 31-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak. A minisztérium tervezete alapján a kötelező adatszolgáltatást 2013-tól elektronikus úton kell teljesíteniük a gazdálkodóknak. Ennek bevezetése változásokat fog eredményezni az eddigi gyakorlatban, amikre különösen az állattartóknak érdemes fokozottan figyelni. 1. Az elektronikus adatszolgáltatáshoz új adatlapokat hoznak létre az MGSZH internetes felületén, amelyeket a Gazdálkodási Napló adatszolgáltatáshoz hasonlóan papíralapon nem, csak elektronikusan lehet kitölteni és benyújtani . 2. Az elektronikusan beküldött adatlapok feldolgozása felgyorsul, az adatot nem szolgáltatók az állattartók központi(TER) nyilvántartásából könnyen azonosíthatók lesznek. Várható, hogy ezután minden állattartótól megkövetelik az adatszolgáltatás teljesítését. 3. Az eddig használt adatlapokon is fel kellett (volna) tüntetni az adatszolgáltató egyedi környezetvédelmi azonosító adatait (KÜJ számát és KTJ számát), de ezekkel jelenleg sok állattartó még nem rendelkezik. Várhatóan az eddiginél jobban megkövetelik ennek az előírásnak a betartását is, ezért érdemes a hiányosságokat pótolni, a 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendeletben foglaltak szerint. A rendelet alapján az adatszolgáltatásra kötelezett állattartók környezetvédelmi ügyfélnek minősülnek, akiknek rendelkezniük kell egyedi környezetvédelmi azonosító adatokkal, amelyek környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ) - a természetes, vagy jogi személy egyedi azonosító adata, környezetvédelmi területi jel (KTJ) - a környezetvédelmi objektum egyedi azonosító adata; Az egyedi környezetvédelmi azonosítók igényléséhez szükséges nyomtatványokat és a kitöltési útmutatót a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapjáról IDE KATTINTVA lehet letölteni. Az azonosítók kiadását az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnél kell kezdeményezni.