Oktatás
Mint ahogyan minden területen, így a mezőgazdaságban is elengedhetetlenül szükséges a jövő szakembereinek megfelelő oktatása, kiképzése. Magyarországon számos felsőoktatási intézmény foglalkozik agrárképzéssel.
Hazánk Csád mezőgazdaságát is segíti – Nagy István vetőmagokat adott át a mezőgazdasági miniszternek
A kezdeményezés célja, hogy tovább erősítse a biztonságos élelmiszer-ellátást.
Ezek az agrárhallgatók egymillió forinttal és felbecsülhetetlen tapasztalattal gazdagodtak +VIDEÓK (x)
Lezajlott a 2023-as AgroVIRTUS döntője, meglett az egymillió forintos főnyeremény gazdája.
Közel 10 milliárd forintból újult meg a MATE gödöllői Szent István Campusa
A felújítás révén 55%-os energiamegtakarítást ért el a MATE.
A BASF megmutatta a pályaválasztóknak, hogy a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás (x)
Ismerje meg a BASF különleges kezdeményezésének hátterét!
Jó hír érkezett a MATE-ről!
Egyre népszerűbbek a MATE külhoni agrárképzései.
Tejkutató intézettel bővül a Széchenyi István Egyetem
Tanévnyitót tartottak az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon.
Fontos határidő! Már csak néhány napig jelentkezhetsz a MATE szakirányú továbbképzéseire
A MATE iránt fokozott az érdeklődés.
Milyen mezőgazdasághoz kapcsolódó képzések közül válogathatunk 2023-2024-ben?
Közoktatási és felnőttképzési lehetőségeket is összegyűjtöttünk.
Fórum hozzászólások
A mezőgazdaság jövője »
Lehet hogy ez lesz a jövő ? ! Hollwich és Kushner képzeletbeli forgatókönyve konkrét kronológiával illusztrálja, hogyan alakul majd át gyökeresen a világ építészete. A koncepció alappillérei a fenntartható építészet vívmányai mellett: az olajválság és a géntechnológia fejlődése. A képzeletbeli forgatókönyv legfontosabb állomásai a következők: 2015. Radikális nézetek jelennek meg az építészeti oktatásban, amelyek lényege, hogy az építészet is az ökológia részévé válik. Ennek értelmében egy épületre jellemző lesz majd: ADAPTÁCIÓ: az épület intelligensen alkalmazkodik a környezeti körülményekhez. BEÉPÍTETT ÖKOSZISZTÉMÁK: az épület szerkezetébe integrált élő rendszerek. ÉLŐ SZERKEZET: az épület szerkezete sokszor maga is élő, növényi anyag, amely képes a növekedésre. ÉLŐ TECHNOLÓGIA: az építészeti rendszerek az élő környezet részeként viselkednek. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK: a természet energiaforrásainak kreatív hasznosítása. SZIMULÁLT ÖKOSZISZTÉMÁK: az építészeti rendszerek leképezik a természetben található élő közösségeket.2022. New Yorkban megépül az első „Skygrove”, azaz a mangrovefa által inspirált szerkezettel épülő felhőkarcoló, amely a gyökérzethez hasonló támaszoknak köszönhetően minden természeti csapásnak ellenáll. Az épület elsőként testesíti meg a funkció és a forma olyan ötvözését, amely összekapcsolja a természetest és a mesterségest. 2046. Egy újonnan felfedezett technológia keretében a fotoszintézist integrálják egy elektromos berendezéssel; az ilyenformán módosított növények képesek áramtermelésre. 2064. Megjelennek az első olyan génmódosított fák, amelyek képesek energiát termelni. Ezek 5 év növekedés után megtermelik az épületek energiaszükségletének 80%-át. 2073. Kimerülnek a világ olajtartalékai: az olajalapú gazdaságnak vége. 2098. Az Egyesült Államokban bevezetik az új National Growth Building Code elnevezésű építési szabályozást, amelynek értelmében a városok növekedése az erdők fejlődését képezi le. A hagyományos várostervezést felváltja a természetes növekedés. 2108. Atlantában megépül Metrepolis, az első olyan város, amely teljes egészében tükrözi az új filozófiát. Metrepolisban a városi táj az erdőre emlékeztet: nincsenek a hagyományos értelemben vett városnegyedek, a város szerkezete függőlegesen rétegezett. A legfelső szint, a „lombkorona” energiát nyer a Napból, és vizet az esőből. A „lombkorona” a belvárosi részeken sűrűbb és magasabb, a külvárosokban ritkább és alacsonyabb. A város részeit a sűrűséggel jellemezhetjük: sűrűbb és kevésbé sűrű részek a jellemzők. A talajszinten nincsenek külön járdák és autóutak: olyan érzésünk van, mintha egy erdő talaján járnánk. A városban hidrogénmeghajtású egyszemélyes járművek közlekednek keresztül-kasul.A múltból itt maradt építészeti emlékek lassan részeivé válnak az új, növekedő szervezetnek; az energiatermelő növények beszövik a mesterséges épületszerkezeteket, így azok energiafogyasztókból maguk is energiatermelőkké válnak. Virágzó és élhető település jön létre; a város és a természet újra összeforr. Mai energiafogyasztásunk 40%-a a városi életmódhoz köthető energiafelhasználásnak köszönhető. Az új, intelligens energiatermelő növények ezt a fogyasztást maradéktalanul fedezik, emellett pedig tisztítják a város levegőjét. Az új, 22. századi város szellemi és gazdasági tőkéjét egyaránt a természettől kapja majd. Hollwich és Kushner azt vallják, hogy a múlt rongálásait csak a fejlődés teheti jóvá. A fejlődés azonban már nem pusztán technikai, hanem biológia innováció is. Az építészek, mérnökök és vizuális művészek felelőssége, hogy minél szélesebb körben terjesszék ezt az új megközelítést, amely az ember és a természet teljesen új alapokra helyezett viszonyából fakad majd. Az építészek elképzelése első hallásra több mint merész: azonban ha figyelembe vesszük a közelmúlt innovítav fejlesztéseit, talán még az is elképzelhető, hogy unokáink áramot fejlesztő fák alatt fognak sétálgatni. Földünk jövője érdekében is reménykedjünk benne, hogy így legyen! http://www.youtube.com/watch?v=7vtKyFsUtW8&feature=player_embedded
Fórum témák
Videók
Íme a 2023-as AgroVIRTUS győztes csapata!
Lezajlott a 2023-as AgroVIRTUS döntője, meglett az egymillió forintos főnyeremény gazdája.
Az AgroVIRTUS a verseny megálmodójának szemszögéből
Az AgroVIR Kft. ügyvezetőjével, Maróti Miklóssal beszélgettünk.
Az AgroVIRTUS az idei célgazdaság szemszögéből
A 2023-as AgroVIRTUS verseny célgazdaságának – a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport – ügyvezetőjével, Csepregi Attilával beszélgettünk.
AgroVirtus Akadémia 2022 – Döntő!
Nem sokára kiderül, ki nyeri meg az év legnagyobb szabású digitális agrárversenyét.
Zajlik az Agrovirtus Akadémia mentorációs programja!
Tanácsok a szakma legjobbjaitól!
Terelőkutya »
Válasz #211 hozzászólásra terelés oktatás