tej

A szarvasmarha, juh, kecske, bivaly, szamár, lókanca és teve teje emberi fogyasztásra alkalmas. Tejkészítmények: tejszín, tejföl, tarhó (juhtejből), joghurt, kefir, aludttej. Tejtermékek: túró, sajt, vaj, iró, orda (Erdélyben).

Géppiac

  • FISSORE - GEO-LAT-VERT szivattyúk

    FISSORE - GEO-LAT-VERT szivattyúk

    2016-12-19VíztechnikaPest megye

    A FISSORE által gyártott átemelő szivattyúk a ferde, egyenetlen területen elhelyezve is gyors megoldást nyújtanak különböző munkamélységekben. A max. 400 mm...

  • Checchi Magli AL-S14 fóliafektető, bakhátkészítő

    Checchi Magli AL-S14 fóliafektető, bakhátkészítő
    1.900.000 HUF

    2016-09-28Vetés és növényápolásSzabolcs-Szatmár-Bereg megye

    Tömeg: 505 kg Teljesítményigény: 50 LE Bakhát tetejének a szélessége: 45-86 cm Bakhátmagasság: 10-30 cm Sortávolság: min. 30 cm Szélesség: 200 cm Csepegtetőcső...

    1.900.000 HUF
  • Zootechnika Durchlaufpasteur / Plattenpasteur /

    Zootechnika Durchlaufpasteur / Plattenpasteur /

    2016-03-01Élelmiszeripari gépekPest megye

    Geprüfter Kompakt-Plattenpasteur (Kurzzeiterhitzer) für Trinkmilch bzw. Sahne, gemäß EU- Anforderungen inkl. eingebautem Vorlaufgefäß, mit elektrischem Kessel,...

  • Good Year Goodyear 480/70R30

    Good Year Goodyear 480/70R30
    631.000 HUF

    2016-02-18Kerék/Abroncs/FelniBács-Kiskun megye

    Köpeny 480/70R30 Goodyear Optitrac DT812 152A8 95% szinte tejlesen új abroncs raktáron.

    631.000 HUF
  • Rönkhasogató japán kistraktorokhoz, Komondor RH-400

    Rönkhasogató japán kistraktorokhoz, Komondor RH-400
    130.000 HUF

    2016-01-25Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

    Kistraktorokhoz tervezett kúpos rönkhasító, más néven forgóbalta. Mentesít a baltával való küzdelem fáradtságos munkájától. Viszont kell hozzá egy kistraktor,...

    130.000 HUF

Apróhirdetések

  • Gazdaság

    Gazdaság

    0,00 Ft

    tej,dömper,tehén,Kia

    Gazdaság eladó, kiadó! Gazdaságom 14 fejős tehénnel és annak szaporulatával eladó vagy bérbe adó. Kiépített vevőkör és tejkvóta is egyben eladó.

  • Friss kecsketej őstermelőtől eladó
    tej,gazdanapok,dömper,őstermelő,KAP,árutőzsde kukorica

    Kistermelőtől kecsketej, kecsketejből készült probiotikus joghurt és kecskesajt különféle fűszerezéssel folyamatosan eladó Fülöpjakabon.

  • Tejhűtő

    Tejhűtő

    0,00 Ft

    tej,Alkatrész,dömper,fejőgép

    Tejhűtők raktárról eladók: 50, 100,150,200,250, 320,420,550, 600,750,1000,1100 literesek, ugyanitt fejőgépek , pulzátorok javítása, alkatrészellátás, postai...

Hozzászólások

  • Őstermelői adószám, számla, nyugta, igazolvány, pecsételés stb.... » 2014. október 15., csütörtök 11:47 | endypapa

    Válasz #636 hozzászólásra A harmadik bekezdésben miért szerepel a földmművelés? Az őstermelők általános forgalmi adó kötelezettséggel kapcsolatos tudnivalói – II. A kompenzációs felár mértéke 7%: a ló, szarvasmarha, juh, kecske, baromfi és más élő állat; halak, rákok, puhatestű és más gerinctelen vízi állatok; nyers tej, friss tojás, természetes méz, állati vagy növényi trágya, nyers szőrme, legombolyításra alkalmas selyemhernyógubó, nyers gyapjú, erdei fák és cserjék csemetéje, oltványa, magja, feldolgozott tej és tejtermék értékesítése esetén. A kompenzációs felár mértéke 12%: az élő növény, burgonya, étkezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek, gumók, szőlő, élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió, fűszernövények, gabonafélék, muhar, csumiz, különféle magvak, ipari és gyógynövények, mákgubó, takarmánynövények, feldolgozott, tartósított saját előállítású zöldség, gyümölcs, savanyúság; must és bor; borseprő, borkő, valamint szőlőtörköly értékesítése esetében. (A kompenzációs felár érvényesítésével értékesíthető termékek körét az áfatörvény melléklete a megnevezés mellett vámtarifa számra való hivatkozással határozza meg.) A kompenzációs felár mértéke 7%: talajművelés, aratás, cséplés, szüretelés, betakarítás, vetés, ültetés; mezőgazdasági termékek csomagolása és piacra történő előkészítése; mezőgazdasági termékek tárolása; egyes állatok gondozása, a mezőgazdasági vállalkozásban alkalmazott eszközök bérbeadása; műszaki segítségnyújtás, gyomirtás, kártevő irtás, permetezés, öntöző illetve vízlecsapoló berendezések üzemeltetése, fák nyesése és vágása, valamint egyéb mező- és erdőgazdálkodási szolgáltatások nyújtása esetén.

  • Gyomnövények a szántóföldön » 2014. október 15., csütörtök 11:46 | Pintér Zoltán

    "Egy veszélyes (tév)eszme nyomában: gyógynövény-e a parlagfű? parlagfűről, amely több százezer allergiás beteg életét keseríti meg, újabban internetes oldalakon és körlevelekben azt terjesztik, hogy nem irtandó gyom, hanem becsülendő gyógynövény. Lássuk a növény „védelmezőinek” fontosabb téziseit, és azt is, hogy mi a valóság: "A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia (…). Azt mondják rá, hogy gaz, pedig ez nem igaz. Gaz, csak az emberek között van, mert van rendes ember, meg gazember. Növények között nincsen gaz, csak haszonnövény és gyomnövény. A parlagfű nem gyomnövény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó többi növény sem az. Az ürömfélék hasznos növények, gyógyításra és ételek, italok készítésére használják őket. Például a likőrök, borok közül nagyon finom az ürmösbor, vagy a likőr." Ökológiai szempontból valóban nem releváns a gyomnövény kifejezés, de a köznyelvben hasznosságot tekintve minden olyan növényt gyomnövénynek szoktak minősíteni, ami (adott körülmények között) több kárt okoz, mint amennyi haszna van. Bár az üröm fajok, sőt, a kamilla, a körömvirág és még számos gyógynövény ugyanabba a családba tartozik, mint a parlagfű (a családot nem ürömfélék, hanem fészekvirágzatúak családjának hívják), az egyes fajok hasznos vagy ártalmas volta nem függ attól, hogy az adott család többi tagját hogyan minősítjük. A parlagfű Magyarországon a gyomok közé tartozik: az állításokkal ellentétben gyógyászati értéke nincs, viszont allergizáló hatása miatt sokak életminőségét rontja és hatalmas gazdasági károkat is okoz.Hazánkban több százezerre tehető az allergiások száma, akiknek körülbelül fele a parlagfű pollenjére (is) érzékeny. Becslések szerint évente mintegy 10 milliárd forintot tesz ki a parlagfű-allergia kezelésére szükséges gyógyszerek költsége, a kapcsolódó egyéb költségekkel (kieső munkaidő, orvosi ellátás stb.) a nemzetgazdaságot érő kár 30-35 milliárd forint. "Régi gyógynövény könyvek leírják több gyógyító tulajdonságát, de meg is lehet enni, mert nagyon sok vitamint tartalmaznak a levelei és a virága, meg a pollenje is. Ezért szeretik legelni az állatok is." A parlagfű Észak-Amerikában őshonos növény, csak a 19. században került Európába. Az első világháború után gyorsult fel elterjedése, de igazán nagy területeket az 1950-es évektől foglalt el. Magyarország területén az 1920-as években jelent meg. Épp ezért nem tartozik a régi, hagyományos európai gyógynövények közé, és Amerikában sem volt jelentős a felhasználása. A referenciaként használt régi gyógynövényes könyvek nem említik a parlagfüvet a gyógyhatással rendelkező fajok között. Élelmiszernövényként való felhasználásáról sincsenek megbízható adatok. "A búzára, a búzából készült ételekre a lakosság 90 %-a, a szarvasmarha tejére és az ilyen tejjel készült tejtermékekre a lakosság 80%-a allergiás és mégsem irtják ki sem a teheneket, sem a búzát a földeken. Ezt az érzékenységet nem allergiának hívják, hanem glutén- és laktóz érzékenységnek! Ugye mekkora csúsztatás! Nagyon sokan allergiásak a pollenekre (ürömfű, repce, paréj, libatop, stb), s nemcsak a parlagfű pollenjeire, s mégis a parlagfű van kikiáltva fő ellenségnek! Legalább annyi ember allergiás az állati szőrökre, különösen a kutya- és macskaszőrökre és ezen állatok ürülékeire, mint a parlagfű pollenjeire, s mégsem irtatják ki hatóságilag sem a kutyákat, sem a macskákat, pedig más tekintetben, csak Budapesten az utcai megszáradt kutyagumik szállóporától évente 3-4 kisgyermek meg is vakul! A lisztérzékenység (gluténérzékenység, más néven cöliákia) immunológiai alapon kialakuló, a gabonákban található glutén által kiváltott felszívódási zavar. Előfordulási gyakorisága a körlevélben szereplő magas számmal szemben jóval 1% alatt van. A laktózérzékenység (más néven tejérzékenység, helyesebben laktózintolerancia) azért alakul ki, mert az emberek egy részének bélrendszerében nem termelődik elegendő laktáz enzim ahhoz, hogy az elfogyasztott tejtermékekben lévő laktóz nevű cukrot lebontsa. Bár a laktózintolerancia nagyon sokakat (a populáció több mint felét) érint, a tünetek súlyossága függ az enzimhiány mértékétől. A parlagfűallergiát a növény virágpora váltjai, amely az érzékeny egyének légúti nyálkahártyájára kerülve rövid időn belül kialakuló jellegzetes tüneteket okoz. A gluténérzékenység és a laktózintolerancia a parlagfű-allergiától teljesen eltérő módon alakul ki, tévedés vagy csúsztatás a három betegséget ily módon párhuzamba állítani. A növények közül van néhány, amelyre kifejezetten sokan allergiások. Ezek egyike a parlagfű, amely nemcsak azért veszélyes, mert a legfontosabb, leggyakrabban allergiát okozó növény, hanem azért is, mert idegen földrészről bekerült ún. özönnövényként nagyon gyorsan terjed. Az állatszőr és néhány egyéb allergia tüneteinek kialakulása elkerülhető vagy mérsékelhető odafigyeléssel (pl. az érintett nem tart otthon kutyát). A parlagfű-allergiával az a baj, hogy a gyorsan terjedő növény virágporát a szél továbbviszi, így az is részesül belőle, aki parlagfűmentesen tartja környezetét. "10 évvel ezelőtt két kisbusznyi allergiás gyermek lett kirándultatva Dobogókőre. A gyermekek allergiás betegek voltak, s Dobogókőn a parlagfűben játszottak, pedig akkor volt a virágzása, és senki sem prüszkölt, senki sem váladékozott tőle! Sokan szedtek csokorba parlagfüvet, hogy otthon büszkélkedjenek vele, hogy már nem allergiásak a parlagfűre. Ahogy a buszok beértek a Flórián tér közelébe, szegény gyermekek elkezdtek prüszkölni, köhögni. Vajon miért? Azért mert az autók kipufogó gázai lemarták a pollenek védőburkát, amely védőburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak. Ezek a kis karmocskák irritálták a légutak nyálkahártyáit. Addig, amíg ép volt a védőburok, addig nem allergizáltak!!! Akkor most ki a hibás, a parlagfű, amelynek a pollenje védőburokkal van ellátva, hogy ne sértse meg a légutak nyálkahártyáit, vagy a kipufogó gázok, amelyek lebontják (lemarják) a védőburkot? Nem az autókat kellene inkább irtani, vagy a városokból kitiltani? Vajon miért erőltetik még a kőolajszármazékokból nyert hajtóanyagokkal üzemelő motorok gyártását, üzemeltetését, amikor van, vannak sokkal környezetkímélőbb, környezettisztább üzemanyagok, hajtóanyagok is? A válasz: a gyógyszeriparnak óriási üzlet az orvostudomány által gyógyíthatatlannak kikiáltott allergiás betegségek gyógyszeres kezelése!!!!!!!!! Ma már a lakosság 30 %-a allergiás, vagy asztmás, s ők biztos gyógyszerfogyasztók! Az a tény, hogy az orvostudomány gyógyítani nem tud, csak kezelni, régóta ismert. "Medicus curat, natura sanat." Csak a beteg tudja saját magát meggyógyítani. Az orvos csak kezel (kúrál), a (saját) természet gyógyít. Hippokratész és Galénusz óta semmi sem változott. De a gyógyszeripartól sem várhatjuk el egészségünket. Az is egy iparág - méghozzá jövedelmezőbb, mint a hadiipar -, amely a gyógyszerek eladásából él. Ha a gyógyszerek meggyógyítanának, nem csak szimptómákat szüntetnének meg vagy enyhítenének, rövidesen minden beteg egészséges lenne, és senki nem venne többé gyógyszert. Mindenki előtt világos, hogy egészséges nép egyidejűleg "halott gyógyszeripart" jelentene." A gyerekekről szóló anekdotikus leírás valóságtartalma nem ellenőrizhető. Ezzel szemben tény, hogy aki allergiás,az nem csak a szennyezett nagyvárosokban, hanem a természet lágy ölén is szenved a kellemetlen tünetektől. Felmérések azt is bizonyítják, hogy egyes nyugat-európai, tiszta levegőjű nagyvárosokban sokkal gyakoribbak az allergiás betegségek, mint a szennyezett levegőjű kelet-németországi iparvárosokban. Az allergiás betegségek gyakoriságának növekedésére napjainkig nincs egységes magyarázat, de bizonyosnak tűnik, hogy a genetikai okokon kívül a nyugati életmód is fokozza a kialakulás kockázatát. A parlagfű-allergia kialakulásának módjának fenti, igen érzékletes leírása nem tényeken alapul és nagyon távol áll a valóságtól. A légúti allergiásoknak valóban kedvez a kipufogófüst-mentes környezet, de a benzin- és dízelüzemú autók betiltásának elodázását a gyógyszeripar nyakába varrni teljesen alaptalan és elég meredek következtetés. Nem titok, a gyógyszeripar a beteg emberek által kifizetett pénzekből él, de a profitszerzés mellett az elsődleges cél az elégedett vásárló, azaz a gyógyuló beteg. Összeesküvés-elméletek ennek ellenkezőjéről szólnak, de sajnos van elég betegség ahhoz, hogy ne kelljen mesterségesen fenntartani egyes kórságokat ahhoz, hogy a gyógyszergyárak bevételhez jussanak. Az pedig egyszerűen nem igaz, hogy az orvostudomány csak kezelni tud, gyógyítani nem. Gondoljunk csak arra, hány millióan haltak meg az antibiotikumok korszaka előtt pl. tüdőgyulladásban, és ma már milyen kicsi ez az arány. És egy másik példa: azok a maláriás betegek, akik gyógyszeres kezelés kapnak, nem halnak meg, de a világ „gyógyszeripartól nem szennyezett” részein, például Afrika szegényebb részein évente több százezren esnek ennek a ma már gyógyítható betegség áldozatául – pusztán azért, mert nincs pénzük megfelelő gyógyszerekre. "Nem kell (…) irtani, visszafogja az önmagát is a szaporodásban, ha nincs megműveletlen terület, mert neki az a teremtéstől rendelt feladata, hogy megóvja a termőföldet a kiszáradástól, s teszi a "dolgát"! Hazánkban úgy akarnak védekezni az allergia ellen az illetékesek és mindenféle egyletek, hogy a parlagfű irtására szólítanak fel. A parlagfüvet csak vegyszerekkel tudnák véglegesen kiirtani, ha egyáltalán véghez lehetne ezt vinni. A parlagfű is a természet része és kipusztításával felborulna a természet rendje. A vegyszeres irtás több kárt okozna az embereknek és a természetnek, mint a parlagfű az embereknek. A parlagfű után aztán jönnének a többi allergének, az ürömfélék, a libatop, a nyírfák és még sorolhatnám a növényeket s végül nem volna körülöttünk természet, mert a kultúrnövényeket is irtani kellene, mert aki allergiás, az előbb-utóbb a kukorica, a búza, stb. pollenjeire is érzékennyé válna, s így lassan kipusztulna az emberiség is." Bár megművelt területeken és természetes vegetáció esetén a parlagfű ritkábban fordul elő, nagyon gyors terjedése miatt irtani szükséges. Legszerencsésebb a fiatal, még nem virágzó, virágport nem termelő (így nem is allergizáló) növények kitépése, kaszálása – ehhez még vegyszer sem kell. Ugyanakkor nem árt megjegyezni, hogy a „természet rendje” akkor is felborul, ha egy növény olyan területen jelenik meg, ahol nem őshonos. Természetes ellenségei, kórokozói hiányában gyorsan szaporodik, és bár várható, hogy meghonosodása után idővel a helyi ökológiai egyensúly részévé válik és előfordulási gyakorisága csökken, de azok, akik most allergiásak, ezt nem várhatják meg. "(…) miért van ma annyi beteg, így pollenallergia is. 60-80 évvel ezelőtt kevesebb ember volt és több pollent termelő növény, tehát egy emberre fajlagosan több pollen jutott, mint napjainkban, és mégsem volt ennyi allergiás, asztmás beteg. A virágporok nem veszedelmesek, hanem hasznosak (az egyik legértékesebb táplálékunk)." Bizonyos virágporok egyáltalán nem, mások jelentősen allergizálnak. 60-80 évvel ezelőtt a parlagfű nem volt elterjedve olyan mértékben, hogy a maihoz hasonló problémákat okozzon. "Engem nem tudnak megbüntetni a parlagfű nem irtása miatt, ugyanis én úgy irtom a parlagfüvet, hogy megeszem! (…) a parlagfű az emberek számára is ehető, s azóta rendszeresen fogyasztom, az év minden napján. Ilyenkor, amikor még zsenge, összevágom apróra egy kis petrezselyem-, vagy zeller-zölddel, - önmagában sem rossz!- és rászórom a szendvicseimre, a kiszedett ételeimre (leves, kása, tészta, főzelék, barnarizs). Ebben a zsenge korban nagyon sokat leszedek és leszárítom, majd szárítva tárolom, s így egész évben tudom az ételeimbe, ételeimre tenni a szárított, megőrölt porát. Veterán dobóatléta vagyok és sokszor vannak olyan monstre versenyek, ahol több órán keresztül kell dobálni különböző súlyú nehézkalapácsokat. Ilyenkor szoktam a teljesítményem fokozása céljából a verseny színhelye körül talált parlagfűből fogyasztani, önmagában és nyersen. El is neveztek a sporttársaim fűevőnek. Aztán megdöbbentette őket, hogy a parlagfű-evésem után kb. 20 percen belül egyre javultak az eredményeim. Néhány követőm is akad majdnem mindig és náluk is hasonló teljesítmény javulásokat lehetett tapasztalni." A fiatal, nem virágzó növények nem okoznak pollenallergiát. Szájon át elfogyasztva sem várható olyan allergiás reakció, mint amikor a virágpor a légutakba jut. Megenni mégsem javasolt, mivel előfordulhat, hogy az evés közben belélegzett pollentől túlérzékenységi reakció jelentkezik, továbbá fogyasztásával nincsenek hosszú távú tapasztalatok, és tudományos igénnyel nem vizsgálták, (hogy pl. hosszútávon vagy nagy dózisban) nem mérgező-e emberre. Különösen veszélyes és nem elfogadható, amikor egy közszolgálati jellegű műsorban ilyen veszélyes tévhiteket terjesztenek, és bár a riportban megszólalnak szakemberek, nincs lehetőségük reflektálni az elhangzottakra. A fent említett teljesítményfokozó hatás nem ismert, más nem írta le, és az alapján, amit a növényről jelenleg tudunk, valószínű, hogy placebóhatásról van szó. "Pár évvel ezelőtt el akartak adni nekem egy gyufás-skatulyányi zöld port több tízezer (!) forintért. Kérdeztem, hogy mi van a dobozban és miért olyan drága? Erre azt felelték, hogy a szervezet őssejt termelését fokozza a zöld por és ezáltal minden betegséget helyrehoz a szervezetben. Nem vettem meg a port pedig tudtam, hogy egy keletet, nyugatot is megjárt, neves magyar orvostól származik, hanem megízleltem s megszagoltam. Kellemes volt a meglepetésem, ugyanis a zöld por, a parlagfű pora volt, amelyet jómagam már régóta napi szinten fogyasztok! (…) Akiket eddig meg tudtam győzni arról, hogy a parlagfű rendszeres fogyasztása milyen hasznos, bármilyen betegségük is volt, meggyógyultak belőle, még a rákból is, vagy a parlagfű allergiából is." Az itt olvasható állítások teljesen alaptalanok. Az „őssejtfokozás” racionalitása csak bizonyos, jól definiálható esetekben (lenne) igazolható, és akkor is csak szigorúan kontrollált körülmények között. Ilyen hatással a növény nagy valószínűséggel nem bír – eddig ezt egyetlen más növényfajról sem igazolták. Nagy felelőtlenség olyan súlyos betegségekre javasolni a növényt, amelyeket nyilvánvalóan nem gyógyít meg – bármit is állítson az iromány szerzője. "A fentiek ismeretében merül fel a kérdés, hogy akkor miért irttatják velünk a parlagfüvet? Ráadásul még büntetés kiszabását is kilátásba helyezik, ha nem irtjuk azt! Nekem erre is meg van a válaszom! A Földünk túlnépesedése már napjainkban is veszélyezteti a Föld valamennyi élőlényét és lakóját is! Ez ellen a Világkormánynak ( én csak háttérhatalomnak nevezem) tennie kell valamit. Nos a világunk ezen urai fő részvényesei a gyógyszeriparnak is. Ha a világon mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a franciákkal, jelesül, hogy a parlagfű, mintegy csodaszer minden betegségnél visszafordítja és normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, azaz a betegségeket, akkor senki nem venne gyógyszert, és akkor nem lenne óriási bevétele a világ urainak, s még így a Föld is túlnépesedhetne. Ezért a világ urai, a fizetett bértollnokaikkal és bértudósaik által úgy rendelkeztek, hogy elsőszámú közellenségnek kiáltották ki a parlagfüvet, ezt az embernél is intelligensebb, több Föld-történeti katasztrófát is átélt csodálatos ősi növényt, hogy a tudatlan és megtévesztett embereknek még véletlenül se jusson eszébe, hogy a kötelező irtás mögött egy más célja van ezen uraknak. Ez a cél pedig a lakosság gyérítése, a Földünk megóvása a túlnépesedéstől. Weixl-Várhegyi László feltaláló, mérnök-radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta, életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta, természetgyógyász, a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége, a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesület tagja, a Tudományos Rendőrség alapító tagja és szóvivője" Ennek kommentálása nem tartozik a blog profiljába. A szöveg azonban indikátorként szolgálhat a teljes iromány hitelességének megítéléséhez." http://kodpiszkalo.blog.hu/2012/01/29/egy_veszelyes_eszme_nyomaban_gyogynoveny-e_a_parlagfu Moderálta: (575) 2012-04-16 09:57:24

  • Recept csere-bere, 100% HUpdate !!!!!!!! » 2014. október 15., csütörtök 11:46 | Zoli 63

    --Konyhai turpisságok otthonról Ha a csirkemájat sütés előtt villával megszurkáljuk, nem "köpköd" sütés közben Amikor olcsóbb citromhoz jutok, bevásárolok belőle akár 1-2 kg-t is. A jól megmosott gyümölcs héját lereszelem, és cukorral összekeverve egy műanyag, zárható tetejű edénybe teszem és lefagyasztom. Süteményekhez kiváló. A levét kifacsarom, és jégkockakészítőbe téve lefagyasztom. Bármikor elővehetem tea, limonádé ízesítéséhez. De a kézen lévő halszag eltüntetéséhez is nagyon jó. Fasírozott készítésekor a masszához tegyünk egy evőkanál étolajat,így nem ragad az edényaljához, és az olaj is kevésbé habosodik. A sovány húsokat panírozás előtt kenjük meg olajjal, akkor sütés közben nem száradnak ki. A fejes saláta nem tárolható sokáig, előfordulhat, hogy kissé megfonnyad. Ilyenkor nyers burgonya szeletekkel együtt tegyük hideg vízbe néhány percre.> Fűszereket nem csak a húsokra tehetünk grillezéskor. Ha faszénparázsra babérlevelet, rozmaringot vagy más illatos fűszereket szórunk, a húsok átveszik az aromás illatokat. A füstölt kolbászról úgy tudod a legkönnyebben eltávolítani a héját, ha előtte hideg vizet engedsz rá. Ezután pikk-pakk lejön a bőre. Ha túl világos, sápadt a tojás sárgája, piskótához, rántottához, nokedlihez, stb. teszek bele egy kis kurkumát.Nagyon szép színe lesz tőle. A bablevest rántás helyett úgy sűrítem, hogy a benne főtt zöldséget összeturmixolom. Így mindenki megeszi, finom és egészséges is! A szárított zeller- és petrezselyemlevelet mozsárban összetöröm,és amikor már majdnem kész a leves (gulyás, bab, stb.),csak akkor teszem bele. Finom az íze és az illata. A túrógombócot érdemes fagylaltos kanállal szaggatni a forróvízbe. Gyors és nem maszatolós. Ha a másnapos kenyeret párpercre nedves konyharuhába csavarod, majd előmelegített sütőbe teszed 5-10 percre, olyan lesz, mintha friss lenne. Kovászos uborka készítésekor a kaprot és a kenyeret egy sűrű szövésű anyagban helyezem az üvegbe,így nem lesz zavaros a lé és egyben kiemelhető. Ha megégetted a kezed, azonnal kend be tejföllel - VAGY szórj rá lisztet ! Nem fog fájni, és nem lesz hólyagos sem . Muffin sütéskor is hasznos egy fagylaltos kanál. Meleg vízbe mártva szépen, egyenletesen osztható el a tészta a kapszlikba, amiben sütjük. A kávézacc a hűtőben is jó szolgálatot tesz: eltünteti kellemetlen szagokat. A mikróban újramelegíteni kívánt rántott húst húzzunk el folyó csapvíz alatt: nem lesz cipőtalp ha megmelegítjük. Ugyanez igaz bármilyen ételre, amit mikróban melegítünk, víz vagy tej rácsöpögtetésével nem szárad ki. Mikróban melegített folyadékban nem mindig egyenletesen oszlik el a hő ezért miután kivettük, keverjük fel. Mikrohullámú sütőben is fellehet olvasztani a csokit,ha vízfürdőbe rakjuk (pl. mikrózható tálba félig vizet teszünk, abba pedig beletszünk egy magas falú mikrózható üveget, amibe beleaprítottuk a csokoládét). Garantáltan nem ríkat meg a vöröshagyma, ha megmossuk hideg vízben és a kést is bevizezzük, mielőtt vágni kezdjük. A felezett hagymát, amit épp nem vágunk, friss felével lefelé fordítsuk a vágódeszkára, így kevesebb illóolaj kerül a levegőbe. Ha megégettük az ujjunkat,és nincs kéznél semmi hideg - mártsuk sóba az égett részt: nem fog felhólyagosodni. Megmaradt tojásfehérje, mert csak a sárgája kellett? Tegyük be a hűtőbe a fehérjét, és másnapig használjuk fel:rántottához, omlettekhez, panírozáshoz lazítónak kiváló, ill. habcsókot is készíthetünk belőle, díszíthetünk habjával süteményeket is. Befőttesüveget úgy is kifertőtleníthetünk, hogy félig megtöltjük vízzel, és a fedele nélkül néhány percre a mikróba, a legmagasabb fokozatra betesszük. Magunk is készíthetünk házi ételízesítőt: vegyünk a piacon friss leveszöldségből több csomaggal, majd daráljuk le. Tegyük kifertőtlenített csavaros üvegekbe, adjunk hozzá sót, Ez tartósítani fogja. Felhasználáskor figyeljünk a benne lévő plusz sómennyiségre! Általában minden gyümölcs hűthető kivéve a déligyümölcsöket. Banánt egyáltalán ne tegyünk a hűtőbe, mert nagyon hamar megfonnyad, Ne tároljuk a kenyeret a hűtőszekrényben lehet, hogy azt hisszük, sokáig eláll, viszont a tésztája gyorsabban öregszik, szívósodik. Ne öntsük ki a befőttek vagy konzervek levét salátákba, süteményekbe tökéletes ízadó komponensek lehetnek. Ha a palacsintatésztát szénsavas ásványvízzel vagy szódavízzel készítjük cukor és tej nélkül, sokkal könnyebb állagú lesz, nem ragad le, és nem utolsósorban olcsóbb az előállítása is. Kétszer annyi szénsavas ásványvízzel vagy szódavízzel még könnyebb és vékonyabb tésztát kapunk, sokkal több palacsinta süthető belőle. A főtt tészta nem áll össze, ha kiszedés előtt egy pohár hideg vizet öntünk a főzőléhez. A rántott hús sokkal finomabb, ha a panírozásnál a tojásba egy kis sört is öntünk. Ha mézet kell kimérned kanállal, előbb olajozd be a kanalat. Garantáltan lecsusszan róla a méz! A citrom héját nem dobom ki, mélyhűtőbe teszem, fagyottan könnyen reszelhető. A hússzeletek közé folpackot teszek, így fagyasztom le, mert ezzel a módszerrel nem fagy össze. Annyi szeletet veszek ki belőle, amennyire szükség van. Tésztát, levest, meggyet, stb. úgy fagyasztok le, hogy egy 1 literes tejes doboz tetejét levágom, zacskóval kibélelem, ebbe teszem a fagyasztani valót, ha megfagyott, kiveszem a dobozból , így kis téglákat kapok, melyek jól pakolhatók a fagyasztóban. A hangyák nem szeretik az uborkát, tegyetek uborka héjat oda, ahonnan el akarjátok űzni őket!!! Áttetsző jégkockát akarsz, akkor előzőleg forrald fel a vizet. A Tükör gyönyörű lesz ha Vhite Spirittel tisztitod (festék hígító) Rágógumi a ruhában ? Tedd egy órára a mélyhűtődbe A fehérnemű nem elég fehér ? Áztasd 10 percig egy szelet citrommal a meleg vízben !-ÉS ADJ HOZZÁ SZÓDABIKARBÓNÁT!!! Hajad nem elég fényes ? Tegyél egy kávéskanál ecetet a hajadra és úgy mosd meg, VAGY INKÁBB AZ ÖBLÍTŐBE!!! Hogy a citrom kiadja a az összes levét, áztasd egy órát meleg vízben és csak utána csavard Hogy ne legyen a káposzta főzéstől kellemetlen szag, tegyél egy szelet kenyeret a káposzta tetejére,(egy kis zacskóban, hogy a morzsák ne kerüljenek a káposzta közé) A hagymától könnyezik a szemed, rágcsálj egy rágógumit. Hogy a krumpli előbb főjön meg, hámozd meg, csak az egyik oldalát Tintafolt a ruhán ? Tegyél jó vastagon fogkrémet a foltra, hagyd megszáradni, és csak utána mosd ki. Távol tartani egeret, és patkányt, hintsd meg fekete bors porral a területet ahol tanyáznak. Elmennek másfelé, Kínai közmondás; Ha valaki megoszt veled valamit aminek Te hasznát veszed, erkölcsi kötelességed, hogy azt Te megoszd mással !

  • Sárga- és görögdinnye ára » 2014. október 15., csütörtök 11:46 | Északi

    Válasz #183 hozzászólásra jól hangzik , de többet kell eladnom remélhetőleg idén építem a birodalmam itt http://wikimapia.org/#lat=47.3972798&lon=19.3712166&z=19&l=21&m=b . A zöld és a csíkos a saját , az első szemetes az másé , terveim szerint itt lesz tök , cukkini , zeller , karalábé , csemegekukorica , görögdinnye , csicsóka és rögtön el is lesz adva az úton közlekedőknek , mert jól árasítom smile smile . Később virág dísznövény , eper plusz területek vásárlása ,bérlése, tanya építése tanyasi tojás termelés , meg talán tej 4 éves terv.

  • Mezőgazdasági közlemények » 2014. október 15., csütörtök 11:46 | Pintér Zoltán

    .../2010. (...) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről Tájékoztatás és figyelem felhívás! Az itt közzétett, szám és kihirdetési időpont nélküli rendelet még nem lépett hatályba, kihirdetése folyamatban van. A közzététel tájékoztató jellegű, a jogalkalmazók a Magyar Közlönyben történő kihirdetést kötelesek megvárni. Csak a Magyar Közlönyben kihirdetett és hatályba lépett rendelet alkalmazható! A Magyar Közlönyben történő kihirdetésre megküldve 2010. március 11-én dr. Mikó Zoltán A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § E rendeletet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó 2010. évi kiegészítő nemzeti támogatások igénybevételével kapcsolatos bizottsági határozatra figyelemmel kell alkalmazni. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. anyajuh: a Tanács 2009. január 19-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 73/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 73/2009/EK tanácsi rendelet) 100. cikk a) pontjában meghatározott nőivarú juh; 2. anyatehén: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 109. cikk d)-e) pontjaiban meghatározott nőivarú, háziasított szarvasmarhaféle, figyelembe véve az ugyanezen rendelet 111. cikk (6) bekezdésében foglaltakat; 3. átruházás: a kérelmen bejelentett állatok (egyedek) összességének a birtokon tartási időszak alatt egy átvevőnek történő eladása és a történelmi bázis jogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: bázisrendelet) 1. § e) pontja szerinti átruházás; 4. átruházó: az a mezőgazdasági termelő, akinek a kérelemben bejelentett állatai átruházásra kerültek egy másik mezőgazdasági termelő részére és a bázisrendelet 1. § g) pontja szerinti átadó; 5. átvevő: az a mezőgazdasági termelő, akire a kérelemben bejelentett összes állatot átruházzák és a bázisrendelet 1. § h) pontja szerinti átvevő; 6. birtokon tartás: a kérelmezett állatnak az egyes jogcímeknél meghatározott ideig a kérelmező tenyészetében történő tartása; 7. egyéni referenciamennyiség (kvóta): a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet (a továbbiakban: kvótarendelet) 1. § 11. pontjában meghatározott mennyiség; 8. egyéni támogatási felsőhatár: a mezőgazdasági termelőt megillető, az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet és az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylésének feltételeiről szóló 30/2006. (IV. 12.) FVM rendelet alapján nyilvántartott támogatási jogosultságok összege; 9. egységes kérelem: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló FVM rendelet (a továbbiakban: egységes kérelem rendelet) szerinti kérelem; 10. gyümölcsös ültetvény: a gyümölcsfával (alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró) vagy bogyós gyümölccsel (málna, ribiszke, egres, Yosta (rikö), szeder, szamóca, termesztett bodza) összefüggően telepített terület, amelyet gyümölcs vagy gyümölcs szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 11. mezőgazdasági termelő: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontja szerinti termelő; 12. mezőgazdasági vagyoni értékű jog: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 9. § n) pontjában meghatározott jog; 13. szőlőültetvény: szőlővel összefüggően telepített terület, amelyet szőlő vagy szőlő szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 14. támogatható terület: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a támogatás szempontjából valamennyi feltételnek megfelelő terület; 15. tejtermelő: a kvótarendelet 1. § 4. pontjában meghatározott termelő; 16. tenyészet: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerint nyilvántartásba vett állattartó a hozzátartozó tenyészettel és tartási hellyel együtt; 17. termeléstől elválasztott támogatás: olyan támogatás, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló történelmi bázis; 18. termeléshez kötött támogatás: olyan támogatás, amelynek feltétele a támogatható állat tartása, illetve növénykultúra termelése az e rendeletben meghatározottak szerint; 19. történelmi bázis: a referencia időszakra vonatkozóan meghatározott termelési egység (állatlétszám, terület, tonna, kg) mértéke, amely a termeléstől elválasztott támogatások alapját képezi; a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló, az adott jogcímre vonatkozó történelmi bázis jogosultságok összessége; 20. történelmi bázis jogosultság: az ügyfél történelmi bázisa alapján megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog; 21. kiegészítő történelmi bázis jogosultság: a kiegészítő történelmi bázis jogosultság megállapításáról szóló 160/2008. (XII. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: kiegészítő történelmi bázis rendelet) szerinti jogosultság. II. Fejezet Az egységes területalapú támogatás 1. Közös szabályok 3. § (1) Az egységes területalapú támogatásra vonatkozó kérelem benyújtására, elbírálására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az egységes kérelem rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Egységes területalapú támogatás iránti kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki a támogatás alapjául szolgáló terület vonatkozásában az egységes kérelem rendelet alapján jogszerű földhasználónak minősül. (3) E rendelet szerint egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló területnek a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (1)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági területet kell tekinteni. (4) A (3) bekezdés szerinti területre az egységes területalapú támogatás igénylése alapjául szolgáló területeket tartalmazó egységes területalapú támogatási kérelemre – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak akkor fizethető támogatás, ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Ha a támogatható terület több mezőgazdasági parcellából áll, az egyes mezőgazdasági parcellák támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt. (5) Az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területe után a támogatás kifizethető. (6) Ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület nem éri el együttesen az 1 hektárt, de a mezőgazdasági termelő rendelkezik legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területtel, e terület és az egyéb támogatható területek után együttesen folyósítható a támogatás. (7) Az egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló terület megállapításánál nem vehető figyelembe az a terület, a) amely után a mezőgazdasági termelő részére a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló FVM rendelet szerinti támogatási jogosultság került megállapításra, b) amelyről az ingatlanügyi hatóság által végrehajtott határszemle alapján, távérzékelés vagy helyszíni ellenőrzés útján megállapítható, hogy az adott terület (parcella) 2003. június 30-án nem tett eleget a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 36. § (1) bekezdésben előírt hasznosítási kötelezettségnek, c) amely az épített műtárgy felületén helyezkedik el. (8) Ugyanarra a mezőgazdasági parcellára csak egy egységes kérelem nyújtható be. Csatolt dokumentum: Jogszabálytervezet teljes szövege (PDF) Forrás: FVM Jogi Főosztály 2010.03.11. 14:57

Hírek

További híreink

  • Nem marad az EU nyakán a soványtejpor-készlet, 99 százaléka elkelt

    Nem marad az EU nyakán a soványtejpor-készlet, 99 százaléka elkelt

    A legutóbbi, pályáztatáson alapuló értékesítés keretében az Európai Bizottság által állami intervenció útján felvásárolt és kezelt soványtejpor-készletekből 18 514 tonnát adtak el, ezzel a készletek 99 százaléka elkelt – közölte Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos.

  • Mit kell tudni a földforgalmi törvényről és a vízjogi engedélyről?

    Mit kell tudni a földforgalmi törvényről és a vízjogi engedélyről?

    Egységes vadkárfelmérési útmutató készül; már akár 20 évre is adnak vízjogi engedélyt öntözésre; ki nyer az új földforgalmi törvénnyel; családi gazdaság helyett jön a családi mezőgazdasági vállalkozás? Az Agroinform.hu heti hírösszefoglalója.

  • Nem örülhetünk sokáig a tejárcsökkenésnek

    Nem örülhetünk sokáig a tejárcsökkenésnek

    Január elsejétől az áfacsökkentés hatására olcsóbb lett a tej a boltokban. Azonban szakértők szerint ez csak néhány hónapig tarthat.

  • 2019 első hetének legfontosabb mezőgazdasági hírei

    2019 első hetének legfontosabb mezőgazdasági hírei

    Mi mindent tanulhatunk az osztrák sertéstartóktól? A biofungicideké a jövő? Mik az agrárerdészeti rendszerek előnyei és a támogatási lehetőségek? Hogyan módosult a vadkár megtérítésének szabályozása és a földforgalmi törvény? Az Agroinform.hu heti hírösszefoglalója.

  • Januártól olcsóbb lesz a tej?

    Januártól olcsóbb lesz a tej?

    Január 1-től 18 százalékról 5 százalékra mérséklődik az ESL (hosszabban eltartható) és az UHT (ultrapasztőrözött) tejek forgalmi adója az elfogadott jogszabály szerint.

  • Ezt várja az agrártárca a tej áfájának csökkentésétől

    Ezt várja az agrártárca a tej áfájának csökkentésétől

    Mintegy 100 magyar tejipari vállalkozás versenyképességét erősíti bel- és külföldön a január elsejétől életbe lépő áfacsökkentés.

Videók

  • Agroprojekt Kft. - MRY, a XXI. század szarvasmarha fajtája Magyarországon!

    Agroprojekt Kft. - MRY, a XXI. század szarvasmarha fajtája Magyarországon!

    Az Agroproject Kft. 2002 óta működik a Holland Genetics magyarországi képviseleteként. A társaság célja, hogy a kiváló holland szarvasmarhafajták szaporítóanyagait is könnyen elérhetővé tegyék az állattartók számára hazánkban. A XX. Alföldi Állattenyésztési Napokon első ízben mutatkozott be az MRY Tenyésztők Magyarországi Egyesülete is, amely egy kiváló genetikai adottságokkal rendelkező fajta népszerűsítését tűzte ki céljául.

  • Kaposvári Állattenyésztési Napok - 2009

Könyvek

Galériák

[bezárás x]