A nonprofit szervezetként működő árutőzsdék tulajdonosai hagyományosan a tőzsdetagok voltak. A tőzsdetagság jogosított fel a tőzsdei kereskedésre. A tőzsdetagok száma korlátozott volt, a tagságot, vagyis a kereskedési jogot (seat) a piacon adták és vették. A tőzsdék részvénytársasággá alakulása nyomán a tulajdonjog értelemszerűen elvált a kereskedési jogtól. Az elektronikus kereskedési rendszerekkel pedig gyakorlatilag korlátlan számú piaci szereplőt lehetne kereskedési joggal felruházni. Ennek ellenére a legtöbb árutőzsde taglétszáma továbbra is behatárolt. A tőzsdetagságot jellemzően egyének birtokolják, akik többnyire, de nem szükségszerűen egy cég alkalmazásában állnak, így a cég rajtuk keresztül vesz részt a határidős (és opciós) piaci kereskedésben. A kereskedési jogot ma is napi piaci áron lehet megvenni (pl. ha valaki a CME és a CBOT agrárpiacain 2012 novemberétől közvetlenül szeretett volna kereskedni, 2012 októberének végén 470 ezer USD körüli összegért juthatott kereskedési joghoz).

A tőzsde- és klíringtagok kereskedési, számlavezetési és elszámolási szolgáltatást nyújtanak, amiért jutalékot számolnak fel.

EUR 337.16 Ft
USD 305.9 Ft

Agrárpiaci hírek

AGROmashEXPO

[bezárás x]