Yunnan tartományt, a hegyvidékes, rendkívül változatos, négy Magyarországnyi országrészt Csang Mu, a tartományi agrárhivatal főosztályvezetője mutatta be, aki főleg arról beszélt, hogy az állam éléskamrájaként is szolgáló, mind a négy évszakban vethető és aratható területekkel bíró terület 4,2 milliárd amerikai dollár értékben exportálja termékeit, valamint a kínai kávétermesztés 91 százaléka is itt történik.

Mint mondta, az Egy Övezet, Egy Út projekt, azaz századunk selyemútjának csomópontjában fekszik, és – ami a hazai gazdasági szereplőknek is fontos – az egyre mélyebbé váló kínai-magyar államközi kapcsolatok pedig gazdasági tekintetben a kínai fél szerint is rendkívül kedvező eredményekkel kecsegtethetnek.

Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke hazánk mezőgazdasági múltjáról és a rendkívüli potenciálokkal bíró magyar mezőgazdaságról tartott prezentációt, elsősorban almatermesztésünket és baromfitenyésztésünket emelve ki magyar sikerágazatként.

A budapesti székhelyű Európai Egy Övezet, Egy Út Egyesület elnöke, Li Csen a két ország összehasonlítása után ugyancsak úgy látta, hogy számos területen lehetőség nyílik az együttműködésre.

Mint említette, Kína sok tekintetben önellátó, azonban például a tojás, illetve zöldségek kivételével számos területen felmerülő igények miatt jelentős importra – vagy éppen a termékkínálat diverzifikálására – szorul, e téren belül pedig a jó minőségű magyar búza, a sertéshús, a – madárinfluenza-járvány miatti korlátozások feloldása esetén – kacsa- és libahús, illetve a tojás találhatna fogyasztókra a kínai piacon, de az alma, a barack és a takarmánykukorica is kelendő lehet.

Beszélt a viszonylag szigorú kínai szabályozásokról, tanácsként megjegyezve, hogy minél kevésbé feldolgozott egy termék, annál bonyolultabb kínai importengedélyt szerezni.

Li Csen elmondta, a yunnani agrárszektor nemcsak bemutatkozni és piacot keresni jött hazánkba, hanem megtalálni az elsősorban korszerű és innovációs technológiával rendelkező, kínai együttműködésre is nyitott, potenciális partnereket. Li Csen is egyetértett abban, hogy a kínai piac óriási lehetőséget jelent a magas színvonalú EU-s jellel lepecsételt, különösen GMO-mentes magyar élelmiszercikkek számára az erre egyre érzékenyebb, a magyar borok és sertéshús iránt eleve nyitott kínai vásárlók körében.

kép

A magyar élelmiszer GMO-mentessége és kiválósága kulcs lehet az együttműködéshez – fotó: Farkas Imre

Az Egy Övezet, Egy Útnak – azaz századunk selyemútjának – oda-vissza kell működnie – mondta el az Európa Kapuja V4-Kína Egyesület elnöke. Tóth Gábor rámutatott: fontos a szemléletváltás és egymás komolyan vétele: Kína már rég nem az olcsó fröccsöntött, rossz minőségű áruk kibocsátója, hanem felzárkózott, és csúcstechnológia előállítására is képesek.

De ahogy ők sem tarolhatják le a magyar és tágabb értelemben véve a közép-európai, európai piacot, úgy mi sem számíthatunk arra, hogy automatikusan felvásárolják a jó minőségű magyar élelmiszert. Mint az elnök elmondta, a visegrádi országok „brandje” egyre ismertebbé válik a világnak ezen a felén, ahol a stabilitást és a pragmatikus kapcsolatokat, valamint a hosszú távú gondolkodást igen sokra becsülik.

Tóth szerint a magyar élelmiszer GMO-mentessége és kiválósága kulcs lehet a magasabb minőségű, kölcsönösen gyümölcsöző együttműködéshez, amelyben a minőségi élelmiszerek mindkét irányban zajló kereskedelme kölcsönösen felépítheti az adott ország márkáját a másik területén. Megfelelő közös európai védővámokkal és egyéb intézkedésekkel pedig elkerülhető, hogy olyan ágazatokban kelljen kínai importtal versenyezni, ahol a hazai, illetve európai termékek dominanciáját szeretnénk megtartani.