Az élelmiszerek iránti igény nemcsak a népesség szaporodása révén növekszik, hanem azáltal is, hogy az életszínvonal emelkedésével a lakosság egy főre számítva jelentősen többet fogyaszt, amint azt Kínában és más fejlődő országokban már most is tapasztalhatjuk – olvashatjuk a slate.com-on. Ugyanakkor a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy – a klímaváltozás hatására – a növényi termékeket többnyire a jelenleginél kedvezőtlenebb feltételek mellett lehet majd előállítani.
Fentiek alapján égető szükség van a hektáronkénti terméseredmények számottevő növelésére, valamint a nagyobb hő- és szárazságtűrő növényfajták kinemesítésére. Ezek egy része már most rendelkezésre áll, de nagyrészt csak génmódosított fajták formájában, amelyek – kinemesítőik szerint – forradalmasíthatják a növénytermesztést, de az emberek nagy része egyelőre idegenkedik azoktól, és igazi előnyeik tudományos megalapozottságát is sokan kétségbe vonják.
A termesztett fajták szárazságtűrésének növelése egyre nagyobb jelentőségű – fotó: Shutterstock
Robert Watson, aki a mezőgazdasági ismeretekről, tudományról és fejlesztési technológiáról 2009-ben készült átfogó elemzés munkáit irányította, az Amerikai Kongresszus előtt finoman fogalmazva kijelentette, hogy „a génmódosított növények egy olyan technológiát képviselnek, amelynek előnyei fölöttébb bizonytalanok”.
Bár a fenti kijelentésben túlzás is lehet, és el kell ismerni az új növényfajták jelentőségét, a jövő reménységét egyedül azokra építeni nem lehet. Nagyobb gondot kell fordítani többek között a üvegházhatású gázkibocsátások visszafogására, a talajok degradációjának fékezésére és termőképességük helyreállítására, valamint a növényi betegségek és kártevők megfékezésére. Végül – akármennyire utópisztikusnak tűnik – részben a világűrt is a növénytermesztés szolgálatába lehet majd állítani.
