Miniszter úr, Ön már 2010-ben, a kinevezésekor megfogalmazta, hogy Magyarország nem lesz Nyugat-Európa élelmiszerszemetének a lerakóhelye. Azt is hozzátette, hogy mindent el fog követni annak érdekében, hogy meggátolja, hogy egyes nagyvállalatok Európa különböző országaiban ugyanazon márkanév alatt eltérő minőségű élelmiszert forgalmazzanak, mert a magyar fogyasztóknak is joguk van ahhoz, hogy megbízható minőségű árut vásároljanak. Mit sikerült elérni Brüsszelben?

Az uniós tagországok szakminisztereinek Mezőgazdasági, és Halászati Tanács ülésén napirenden van az eltérő, kettős minőségű élelmiszerek témája, hat tagállam – például Románia, Bulgária, Görögország is – csatlakozott Magyarország, és Szlovákia közös kezdeményezéséhez. Egyetértés mutatkozik abban, hogy jó néhány kereskedelmi, illetve feldolgozó multinacionális cég nem riad vissza a minőségrontástól. A Bizottságnak már korábban is jeleztük a kifogásainkat, de úgy látszik, érdemi változás nem történt. Most viszont fogyasztóvédelmi kérdésként akarják kezelni a problémát, amiben van logika, ám ez főként élelmiszer-minőségi, és diszkriminációs kérdés.

Mi egy jogalkotási feladatot szeretnénk a Bizottságnak „delegálni”, mert a jogi kereteket meg kell határozni ahhoz, hogy ezt az érzékeny, és egyáltalán nem könnyen mérhető problémát orvosoljuk. Ugyanis általában a kettős minőség nem úgy mutatkozik, hogy szembetűnő, nagy differencia van az élelmiszerek között, hanem mondjuk az ízük eltérő vagy a megjelenésük, az állaguk nem olyan, ami elvárható lenne. Egyszerűen becsapják a fogyasztókat, miközben az is felvetődött, – elsősorban német oldalról - hogy ez a témakör nem is nagy probléma, és talán nem kellene ilyen mélységben ezzel foglalkozni.

A magyar álláspont egyértelmű, mi a vásárlók, a fogyasztók érdekét képviseljük!

Fazekas

Amennyiben az Unió nem kezeli kellő súllyal ezt a témát, Magyarország megteszi a szükséges lépéseket. Bízunk abban, hogy még több tagállam mellénk áll. Úgyhogy van még előttünk küzdelem, de mindenképpen hasznos az, hogy napirendre került ez a visszásság, mert a feldolgozók és a kereskedők egyaránt igyekeznek igazodni a vásárlói elvárásokhoz, amit az adott államok is képviselnek.

Elsősorban az importtermékekről van szó. Mi a helyzet a hazai termékekkel?

A hazai termékek ellenőrzése folyamatos, és egyszerűbb is, így ez egy jól átlátható világ ahhoz képest, amit az import élelmiszerek jelentenek, amelyek akár nagyobb távolságból érkeznek hozzánk. A magyar piacról nem kapunk olyan panaszokat, jelzéseket, hogy a hazai előállító, feldolgozó kétfajta minőségben dobja piacra a termékét, ami közben ugyanazon címke alatt jelenik meg. A probléma a megtévesztés, mivel azonos márkanév alatt eltérő minőségű termékek jelennek meg. Ez kifejezetten import probléma.

És akkor még nem beszéltünk az árról, ami a két minőség esetében is ugyanaz…

Valóban, hiszen ezek a kereskedők nemcsak azonos áron, hanem előfordul, hogy drágábban is adják az adott élelmiszert, mint odahaza. A gyengébb minőség esetében viszont az árcsökkentés volna reális, hiszen a minőségromlásnak az árban is meg kellene jelennie. Van leárazás, akció, ami az élelmiszerek világában sem ritka. Ám ekkor a vásárlót is tájékoztatni kell, és rá kell írni a termékre a megfelelő információkat. Egészen más az, amikor semmit nem mondanak, csak becsapják a vevőt, ez viszont felháborító, és ezt a gyakorlatot fel kell számolni. Itt egyébként a tudatos vásárlói magatartás, és a sajtó figyelme is nagy segítséget jelent.

Nézzük meg azt, hogy mit veszünk!

Lehetőleg magyar terméket vásároljunk, és mindig elmondom, hogy leginkább a termelőtől, hiszen nagyon sok termék közvetlenül is beszerezhető, házhoz is szállítják, így kikerüljük a komoly környezetterheléssel járó szállítást, és a nagy kereskedelmi cégeket. A termelő is jól jár, mi pedig friss, megbízható helyről származó, jó minőségű élelmiszerhez jutunk.

élelmiszer

A kettős minőségű élelmiszerek ügyével már az Európai Bizottság is foglalkozik – fotó: Shutterstock

Végezetül: tavaly kiváló, rekordévet zártunk a termelésben. Talán még korai a kérdés, de hogyan látja az idei év gazdasági lehetőségeit?

A magyar mezőgazdaságot egészében kell szemlélni. Tavaly a tejpiaci, és a sertéspiaci válság, s nem utolsó sorban a baromfiinfluenza járvány is nagyon komoly károkat okozott, mégis képes volt a magyar mezőgazdaság, és az élelmiszeripar a növekedésre. Én abból indulok ki, hogy az idén a tejpiaci, és a sertésválsággal már nem kell számolnunk. A baromfiinfluenza járvány nehezén pedig – nagyon remélem – már túl vagyunk.

Segít-e az Európai Unió?

A termelők kártalanítása részben megoldódott, még folyamatban vannak eljárások, a közvetett károk megtérítéséről döntött a kormány. Az uniós kártalanítás hosszabb folyamat, bízom benne, hogy mi is kapunk kártalanítást, mivel Franciaország már kapott ilyen segítséget. Arra számítok, hogy a káros hatások, amelyek a termelőket érték, az idén remélhetőleg nem tesznek próbára bennünket, így ez az év szintén eredményes lehet.