A termelőknek eleve nagyobb mennyiséget kell előállítaniuk, mint amennyire a boltokkal leszerződnek. Ez évente több mint 50 millió tonnányi termék kiselejtezését, azaz nem közvetlenül élelmezési hasznosítását jelenti.

Ennek a terméktömegnek az előállítása mintegy 400.000 gépkocsinak megfelelő gázkibocsátással jár együtt, vagyis ezzel az óriási mennyiségű gázzal feleslegesen szennyezzük a környezetünket. Ezért olyan intézkedésekre lenne szükség, amelyek segítségével az alaki hibás termékeket vissza lehetne terelni a normális fogyasztásba.

Ehhez azonban a fogyasztók és a kereskedelmi láncok szemléletváltására is szükség lenne. Jelenleg ugyanis, csak kevés helyen veszik át az alaki hibás termékeket a termelőktől, a vásárlók pedig inkább a tökéletes alakú zöldséget és gyümölcsöt keresik, pedig az alaki hiba nem befolyásolja a termék tápértékét és ízét.

zöldség

A deformált alakú zöldségek tápértéke semmivel nem kisebb a normális alakúakénál – fotó: Shutterstock

David Reay, az Egyetem Geotudományi Iskolájának professzora szerint a fogyasztók tévesen gondolják, hogy a kissé deformált alakú zöldségek és gyümölcsök tápértéke és élvezeti értéke kisebb a normális alakúakénál. Ezért megfelelő tájékoztatással és a fogyasztói magatartás befolyásolásával, valamint a hibás termékek részbeni karitatív célra fordításával, azok nagy részét fel lehetne használni, ami nagyon komoly költségmegtakarítással és környezetkíméléssel járna együtt.