Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet részletesen tartalmazza az aratásra, a szérűre, rostnövénytárolóra, kazalra, valamint a mezőgazdasági erő- és munkagépekre, terményszárításra (221-224. § és 229-231. §) vonatkozó szabályokat, melyek az alábbiak.

Aratás

  • A kalászos termény betakarítását a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni.
  • A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani, és legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.
  • Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos.
  • Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

Tarlótűz Nagykanizsa határában 2019-ben – fotó: MTI/Varga György

Szérű, rostnövénytároló, kazal

A mezőn összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező

  • fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább 200 méter,
  • egyéb építményektől legalább 100 méter,
  • vasúti vágányoktól - a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve - legalább 100 méter,
  • közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter és
  • nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter tűztávolságot kell tartani.

A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön. A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani. A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni. Dohányozni csak szélcsendes időben, a kazaltól legalább 30 méter távolságra szabad!

Kiégett kombájn a gabonatáblában – fotó: MTI Krizsán Csaba

A mezőgazdasági erő- és munkagépek

  • A kalászos termény betakarítási, bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte.
  • A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni. A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni.
  • A betakarítási munkák során használt, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni.
  • Az üzemelő erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül és munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
  • A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.
  • Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.
  • Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.

Porig égett egy traktor – fotó: Keszthely HTP/BM OKF

  • Az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.
  • Az erő- és munkagépet, aratógépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.
  • A kazalozást végző erőgép a kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.
  • A kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.

A gépszemle (műszaki ellenőrzés) főbb szempontjai

  • motor, hengerfej, üzemanyagellátás tömítettsége
  • kipufogó rendszer állapota, szikrafogó, melyet sötétben is ellenőrizni kell
  • biztosítékok, túláramvédelem, áramtalaníthatóság, akkumulátorsaruk rögzítése, lemezeken áttörő vezetékek hüvelyezése
  • sztatikus feltöltődés elleni védelem, porrobbanás és áramütés ellen földelővezeték (új, computeres gépek)
  • ékszíjak, szalaghajtás lefutása: súrlódáscsapágyak cseréje, elszíneződésének vizsgálata karbantartási időszak alatt (ezt a szemlén már nem lehet kiszűrni)
  • porvédelem, az elszíneződések vizsgálata naponta, kombájn terelőcsiga csapágyazás-ellenőrzésbálázók: hibás-, vagy porvédelem nélküli csapágy üresen járatva „eltérő” hangot ad
  • hidraulikus munkahengerek
  • kardánburkolat, hajlékony földelővezeték, akkumulátor villamosságot nem vezető anyagú védőburkolatának megléte
  • amennyiben az üzemanyagtartályban szűrőt helyeztek el, annak megléte
  • egyéb mechanikus alkatrészek
  • A járművön a műszaki ellenőrzésen való részvétel írásos igazolása legyen elhelyezve.

A terményszárításnak és -tárolásnak is megvannak a szabályai – fotó: Pixabay

A terményszárítás szabályai

Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni.

A szárítóberendezések előzetes telephelyi szemléjének főbb szempontjai:

  • az előző évi ráégett maradványok eltávolítása
  • az égőfejek karbantartása, megfelelő tüzelőanyag használata
  • porkamra megfelelő műszaki állapotban és tisztán tartása
  • a hőfokszabályozó megfelelő műszaki állapota
  • villamos és villámvédelmi felülvizsgálat 6 évente
  • a tűzoltó készülékek rendszeresítése az égőfej teljesítményétől függően:
  • 233-580 kW összteljesítményhez 1 db 55 A és 233 B
  • 580-1160 kW összteljesítményhez 2 db 55 A és 233 B
  • 1160-5800 kW összteljesítményhez 4 db 55 A és 233 B

vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltókészüléket kell készenlétben tartani.