Hozzátette, hogy ebben szerepe volt a talajban tartalékként megmaradt tavaszi eső mellett a gazdák által használt korszerű vetőmagoknak, technológiáknak, amelyek csökkentették az időjárásnak való kiszolgáltatottságot.

Napraforgóból a tavalyi 2,1 tonna után az idén 2,5 tonna termett átlagban hektáronként. Az 1,2 millió hektáron termesztett kukoricának nagyjából a 70 százalékát betakarították, az átlagtermés 5,5 tonna hektáronként. Összességében várhatóan közel 7 millió tonnányi kukorica kerülhet majd a tárolókba - mondta az államtitkár.

Hozzátette: így kukoricából 2-2,5 millió tonna export árualap jön létre, és ha ehhez hozzávesszük a 1,5-2 millió tonna exportálható búzát, akkor a mezőgazdaság az idén a tavalyinál jobban fog teljesíteni.

Az államtitkár szerint bizakodásra ad okot az is, hogy az őszi talaj- és vetési munkákkal országszerte jól állnak a gazdák, például a vetni szándékozott búza hetven százaléka már a földbe került.

Az állattenyésztés állapotát elemezve többek között elmondta, hogy a szarvasmarha és a juh esetében elfogadható a helyzet, a legnagyobb gond a sertéságazatban van a potenciális lehetőségekhez képest.

Az agrárágazat fejlesztési tervei közül kiemelte a zöldség- és gyümölcstermesztés fellendítését célzó programot. A cél az, hogy a mostani 2,5 millió tonna helyett 1 millió tonnával többet termeljenek, miután az Európai Unióban ezek a termékek jó minőség esetén különösebb kvóta nélkül eladhatók, és a termelés bővítése magával hozhatja a foglalkoztatottság lényeges növelését is - mondta Czerván György.