A Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a találkozón ismertette a magyar agrár-külkereskedelmi adatokat és a további agrárgazdasági lehetőségekről egyeztetett a kínai féllel.

Czerván György kiemelte, a magyar agrárexport 2012-ben meghaladta a 8 milliárd eurót, a külkereskedelem aktívuma 3,6 milliárd eurót tett ki. Az ország agrárexport termékei között magas a nyersanyagok aránya. Hozzátette: a kormány célja, hogy a feldolgozott élelmiszeripari termékek kivitele folyamatosan növekedjen, tehát magasabb hozzáadott értékű árut tudjunk előállítani.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a jelenlegi terméskilátások bizakodásra adnak okot, a magyar gazdaság akkor tud növekedni, ha a mezőgazdaság is jól teljesít. Az idén várhatóan mintegy 6,8 millió tonna kukorica terem az országban, 2 millió tonnával több a tavalyinál, ami export árualapként javíthatja az ország külkereskedelmi egyenlegét.

A magyar búza az Európai Unióban az egyik legjobb minőségű, ezért javító búzaként is szokták használni több európai országban. A gabonaárakat továbbra is a világpiaci árak befolyásolják, ebben azonban jelentős szerep jut Kínának is – fogalmazott az államtitkár.

A kínai fél kiemelte: országa sokat tett azért, hogy a gabonatermelése kiegyensúlyozottá váljon, ám a Föld legnépesebb állama továbbra is behozatalra szorul, ezért Kína nagy érdeklődéssel fordul a magyar kenyérgabona iránt, elsősorban a javító minőségű búzából vásárolna szívesen.

Kína mezőgazdasági és élelmiszeripari versenyképessége csak korszerű technikai háttérrel biztosítható, ezért a delegáció vezetője, Lu Jingbo jelezte, hogy Kína nyitott a magyar gabonaszárítási technológiák megismerésére, és a gabona- és takarmánytárolási módszerek átvételére, ebben számítanak Magyarország tapasztalataira.