Bogár Gábor, az RAGT Vetőmag Kft. területi képviselője előadásában a gyomkompetíció – azaz a kultúrnövény és gyomnövény versengésének – hatásait vizsgálta kukoricában.
Bogár Gábor a Szent István Egyetemen, növényorvosi tanulmányai során végezte kísérleteit a Pest megyei Nagykáta település környékén.
A vizsgálatok célkitűzései megfelelnek az egészséges élelmiszer-előállítás legújabb európai követelmény-rendszerének és beilleszthetők a fenntartható mezőgazdasági termesztési technológiákba:
- Gyomosodás visszaszorítása herbicidek használata nélkül
- Gyomnövényzet feltérképezése
- Gyomosodás hatása a kukorica különböző paramétereire, illetve a termés mennyiségére és minőségére – az egyes fenológiai fázisokban
- A vizsgálatok célja továbbá azon fenológiai stádium feltárása, amelyben a leginkább célszerű a mechanikai gyomirtás elvégzése a legjobb terméshozam elérése érdekében
A szakmai értekezés bevezetéseként az előadó megvizsgálta – majd előadásában ismertette – a kukoricatermesztés országos helyzetét 2020-ban.
A felmérésből kiderült, hogy problémát okozott a tavaszi csapadékhiány miatt bekövetkezett vontatott kelés, amelyet kompenzáltak a nyári esőzések, így a kukorica intenzív fejlődésnek indult. A kukoricanövények kiváló kompetíciós előnyre tettek szert a gyomnövényekkel szemben, így hatékony gyomirtást lehetett végezni.
Kártevők tekintetében mérsékelt drótféreg kárról számoltak be a gazdálkodók, amely a neonikotinoid csávázószerek kivonására vezethető vissza. Az Ostrinia és Helicoverpa fertőzés az elmúlt évekhez hasonló mértékben volt jelen.
A kísérlet körülményei közül elsőként a vetés részleteit ismertette a szakember.
- Talajviszonyok: Agyagos vályog talaj
- Elővetemény: Kukorica
- Vetés időpontja: 2019 április 25.
- Vetőgép: Väderstad
- 65.000 tő/ha
- Vetésmélység: 3-4 cm
- Sortávolság: 60 cm
- Betakarítás: 2019.10.15.
- Az előveteményben egyszeri 2.4-D-vel való kezelés történt.
A kísérletben 4 különböző kezelés lett beállítva, amelyek elnevezése aszerint történt, hogy a kukorica mely fenológiai fázisaiban történt a mechanikai gyomirtás.
A gyomirtások sorközművelő kultivátorral történtek.
Kezelések jelölése:
- K: kontroll, azaz egyszer sem gyomirtott
- 6: 6 leveles állapotban gyomirtott
- 12: 12 leveles állapotban gyomirtott
- H: 3 alkalommal gyomirtott: 6 levelesen, 12 levelesen és virágzáskor.
A gyomfelvételezés eszköze 1m X 1m-es fakeret, illetve a módosított Németh-Sárfalvi féle módszer volt.
A vegetáció alatt több alkalommal végzett a kísérlet vezetője fenológiai felvételezéseket, amelyek során a szakember megmérte a tövek hosszát, a szár kerületét és a levélszámot.
A betakarítás során az alábbi mérési paraméterek kerültek rögzítésre:
- Csövek hossza
- Csövek kerülete
- Csövek tömege
- Ezermagtömeg
Az első gyomfelvételezés eredményeként megállapítható volt, hogy az Echinocloa crus galli, azaz Közönséges kakaslábfű érte el a legnagyobb borítottságot, amelyet az Amaranthus retroflexus, azaz Szőrös disznóparéj követett.
Meglepő eredmény volt, hogy a harmadik legnagyobb borítást eredményező gyomfaj egy T1-es faj volt, a Stellaria media, azaz Tyúkhúr – amely országos tekintetben nem fordul elő nagy számban a kapás kultúrákban.
Évelő fajok tekintetében kettő volt jelen a területen: a Convolvulus arvensis, azaz Apró szulák és az Elymus repens – Tarackbúza – nem túl nagy borítással.
A második gyomfelvételezés eredménye során a három legnagyobb borítást ugyanaz a három gyomnövény adta, mint az első vizsgálat alkalmával.
A sorrend azonban változott a borítás nagyságát illetően, így az első helyre az Amaranthus, azaz Szőrös disznóparéj lépett, amely az első felvételezéshez képest a háromszorosára növekedett. A második és harmadik számú uralkodó gyomnövények pedig megkétszerezték borításukat.
A harmadik felvételezés időpontjában a vizsgálatot végző szakember szerint "siralmas" volt a helyzet.
A legnagyobb borítása itt is az Amaranthus retroflexus-nak, azaz Szőrös disznóparéjnak volt, kivéve a 12 levelesen gyomirtott kezeléseket, mert ott a Stellaria media (Tyúkhúr) és Convolvulus arvensis (Apró szulák) nagyobb borítást ért el.
A visszagyomosodás mértéke már nem volt olyan nagy a második és harmadik gyomirtás után, mint az első és második felvételezés közötti időszakban.
A kukorica magasságának változását is vizsgálta Bogár Gábor.
Az első mérések alkalmával nem mutatkozott nagy eltérés az eltérő kezelések alá vont kukorica egyedei között.
A második felvételezés idejére azonban egyértelműen látszott, hogy a háromlevelesen és a három alkalommal, illetve a hatlevelesen gyomirtott kukorica egyedei jóval magasabbra nőttek, mint az összes többié – és ez még inkább megmutatkozott a harmadik mérés idejére.
A legnagyobb növénymagasságot a vegetáció alatt háromszor gyomirtott kukorica érte el.
A tökerület alakulásának mérési eredményei a kukorica magasságához hasonlóan alakultak.
A terméseredmények tekintetében elmondható, hogy
a hatleveles állapotban gyomirtott kukorica eredményei lettek a legjobbak a csőhosszt és a csőkerületet tekintve is.
A hatlevelesen gyomirtott kukorica minden termésparamétere jobb lett, mint az összes többi kezelés alá tartozó vizsgált parcelláé. Ezek közül kiemelkedő különbség látható az ezermagtömegben.
A szakember az eredmények tekintetében az alábbi következtetéseket, javaslatokat tette:
- A T4-es életformacsoportba tartozó gyomfajok elterjedése volt a legjelentősebb – illetve egy T1-es gyomfajé.
- A termésmennyiséget tekintve a hatleveles állapotban gyommentesített vizsgálati terület növényei érték el a legjobb eredményt, tehát ebben a fenológiai stádiumban kell a leginkább gyommentesen tartani a kukoricát.
- A további gyomirtásoknak a zöldtömegre vonatkozóan ugyan kedvező hatása volt, de a háromszori gyommentesítés során a növény inkább a zöldtömeg fejlesztésére fordította a további gyomirtásokból származó kompetíciós előnyét.
- Agrotechnikai módszerek közül a sorközművelő kultivátor használata indokolt. A gondos fajtaválasztás mellett nem jellemző a szár megdőlése, ezért a töltögetés módszere is "kiment a divatból".
- A bemutatott gyomirtási módszer gyakorlati alkalmazása mellé ökológiai termesztésre ajánlott fajtákat javasolt a szakember, hiszen egy intenzív termesztésre nemesített hibrid nem fogja hozni a kívánt eredményt ilyen technológia mellett.
Bogár Gábor hasznos és érdekes prezentációja után az RAGT fejlesztői perceit láthatták a nézők, amely a korábban elhangzottakhoz szorosan kapcsolódott.
Szemerits Balázs, az RAGT Vetőmag Kft. fejlesztőmérnöke a stressztűrő kukorica hibridek portfólióját mutatta be.
A stressztűrő hibridkukoricák választéka egyre fontosabbá válik a termelők szemében, hiszen az egyre növekvő éghajlati kihívásokkal szemben ezek alkalmazásával lehet költséghatékonyan védekezni.
Szemerits Balázs előadásában kiemelte a 2012-es évjárat kiemelkedő stresszhatásait – valamint szemléletesen bemutatta az RAGT kukorica hibridek teljesítményét a viszontagságokkal teli évben. A csapadékhiányos és ugyanakkor rendkívül hektikus csapadékeloszlású évben az RAGT Phileaxx átlag felett, 110%-os terméspotenciállal teljesített az ország különböző pontjain.
Az évek során azonban a kukoricát érintő stresszhatások nem csökkentek – éppen ellenkezőleg!
Szerencsére az országos termésátlagokon ezek a stresszhatások nem érzékelhetők, hiszen 8-8,5 t/ ha feletti termésátlagokat hoznak a korszerű hibridek.
A 2012-ben legendás hírnévre szert tett RAGT Phileaxx-ot azóta a legkorszerűbb, rendkívüli stressztűrő képességgel rendelkező RAGT kukoricahibridek már 103-105%-kal felülmúlták teljesítményben, így a gazdálkodók kedvükre s területi adottságaiknak megfelelően választhatnak a széles kínálatból.
Szívesen tanulmányozná részletesebben az RAGT szakmai videósorozat előadásait?
