Koronavírus-járvány: mi lesz a gabonaárakkal?

A koronavírus esetében a legtöbb figyelmet ma a mindennapi életet érintő intézkedések és korlátozások kapják. Azonban a járvány minden iparágra hatással van, ez alól a mezőgazdaság sem kivétel. A helyzet kezeléséhez a magyar gazdálkodóknak is hosszútávú stratégiára lesz szüksége, amelyhez először meg kell válaszolni az ágazatot érintő alapvető kérdéseket. Vannak-e azonnali negatív következmények, amelyekre fel kell készülni? Milyenek a kilátások az exportban? Mennyiben érinti a terményárakat és kereskedést a kialakult helyzet? Változtassunk-e a használt technológiákon, beszerzési láncon? Otrok György, az IKR Agrár Kft. terménykereskedelmi igazgatója segítségével igyekeztünk minden kérdést megválaszolni.

Az áruszállítást nem érintik a korlátozások.

Gabonapiac: kevesebb üzletkötés, csökkenő árak, ideges tőzsde – de a szállításokkal nincs gond

Bár a mezőgazdaságot a járványhelyzet közvetlen következményei még nem érték el, de a mértékadó francia gabonatőzsde (MATIF) már most jelentős zuhanásban van. A koronavírus terjedésével élesen esett például a búza és a kukorica ára is, de a legnagyobb vesztesei a folyamatnak az olajos növények. A repce például két hónap alatt mintegy 18%-ot veszített az értékéből. Utóbbi esetében ráadásul kettős negatív hatás dolgozik: a vírus miatt csökkent a közúti forgalom, ami miatt kevesebb bioüzemanyagra lesz szükség, amin tovább ront, hogy Oroszország és az OPEC országok között egy olajár vita is zajlik jelenleg.

Az olajos növények árcsökkenését több tényező is okozza.

Otrok György szerint az ezt megalapozó negatív hatásokat egyből érezni lehetett a koronavírus megjelenése után: „Az IKR Agrár Kft. terménykereskedelmi üzletágánál a vírus januári megjelenésével párhuzamosan egyből azt tapasztaltuk, hogy a márciusi, áprilisi szállításokra vonatkozó megrendelések hirtelen visszaestek. Ugyan februárban a helyzet normalizálódott, a tőzsde is korrigált, a közúti fuvarozásban már ekkor is voltak zavarok. A sofőrök ugyanis már ekkor sem léptek be szívesen Olaszországba, tartva az esetleges karanténtól egy külföldi országban.”

Bár azóta számos országban teljes lezárást rendeltek el a személyforgalomra, Otrok György szerint lényeges, hogy ez az áruszállítást sehol nem érinti. Ez ugyanis fontos tényező az ágazat stabilitásának megőrzéséhez.

A termények zöme már elkelt, ami kiszámíthatóvá teszi a folytatást

A szakember szerint, a mezőgazdaság szerencsésebb helyzetben van más ágazatokhoz mérten, hiszen a helyzet már majdnem a szezon végén fordult rosszabbra. „Olyan piaci zavarra készülünk, amely várhatóan 3-4 hónap alatt fog csak megoldódni. Egy szerencsénk van, hogy a gabona értékesítési szezonnak a vége felé járunk, március-áprilissal az idei termények nagy részének az értékesítése lezárul. Az új termés piaca csak nyár elején fog megindulni, így van időnk megbirkózni a helyzettel. Ami addig lényeges, hogy a megvásárolt tételek kiszállítását meg kell oldani, szerencsére azonban eddig a közúti fuvarozáson túl nem észleltünk problémát.”

Szerencsére a gabona értékesítési szezon vége felé járunk.

A globális gyártás és szállítás mellett fel kell értékelni a helyi beszerzés szerepét

Otrok György szerint a koronavírus járvány kapcsán amit mindenképp át kell gondolni, az az ellátási lánc szerkezete, valamint a gyártási folyamatok eddigi teljes kiszervezettsége.

„Vegyünk egy egyszerű példát: egy tál leves elkészítéséhez otthon sok mindenre szükségünk van. Ehhez ma a só lehet, hogy Tibetből érkezik, a paprika Algériából, a krumpli Lengyelországból, a gáz Oroszországból. Egy, a mostanihoz hasonló helyzetben elrendelt karanténintézkedés a szállításokat nagyban nehezítheti, pedig a levesre szükségünk lesz. A vírus arra mutatott rá, hogy ez a fajta ellátási rendszer, amiben élünk, ahol ezer kilométereket utaztatjuk az árukat, milyen sérülékeny. Illetve, hogy ha sérül, az milyen problémákat vet fel.”

A mezőgazdaságra vetítve az IKR Agrár Kft. terménykereskedelmi igazgatója szerint ez jelenleg az inputanyagok, növényvédő szerek beszerzése során jelenthet átmeneti problémákat, hiszen ezek gyártásával ma jelenleg leginkább Kína és India foglalkozik. „A járvány miatt a januári szállítmányok ugyan még megérkeztek, de a februáriak kimaradtak. Szerencsére azért nem ennyire éles a helyzet, hiszen sokszereplős ez a terület is, de érdemes elgondolkozni az üzenetén.” A szakember szerint lényeges lesz, hogy a helyi és regionális alapanyag-termelés, -gyártás újra szerephez jusson, mert a saját források biztosíthatják a gazdaság szempontjából lényeges folyamatokat.

Ami pedig a mezőgazdaságra is igaz: most kell igazán higgadtan kezelni a dolgokat. Az ágazat így biztosíthatja, hogy az élet újraindulása után az élelmiszeriparral közösen ki tudja szolgálni azokat az elvárásokat, amiket az új körülmények között a társadalom támaszt vele szemben. Ehhez, ahogy eddig is, minden gazdálkodó számíthat az IKR Agrár Kft. tanácsadóira, termékeire, tudására a mezőgazdaság minden területén.