Az Európai Bizottság a héten publikálta azt a – Deloitte tanácsadó cég által készített – tanulmányt, amely a méhészek számára a jelenlegi költségvetési ciklusban nyújtott támogatásokat értékelte. Az elemzés mind a 27 tagállam helyzetét vizsgálja, de a 4 legjelentősebb méztermelő ország (Magyarország, Németország, Görögország, és Spanyolország) esetében részletesebb felmérést is tartalmaz.

A jelentés szerint a 2008 és 2011 között az EU és a tagállami társfinanszírozás keretében nyújtott, összesen 240 millió euró összegű méhészeti támogatás az ágazat fejlődéséhez sikerrel járult hozzá. A hangsúlyosabb területek a varroa atka elleni védekezés és a technológiai fejlesztések voltak.

Az elemzés alapvetően pozitív fejleményként említi, hogy a méhcsaládok számának évtizedek óta tartó folyamatos csökkenése ellenére a vizsgált időszakban a méztermelés volumenében nem volt visszaesés, amely a hatékonyság javulását jelenti.

Az értékesítés területén is komoly eredményként könyvelhető el a nemzeti programokba integrált kampányok sikere, amelyek a méz belső értékeinek tudatosításával növelni tudták a keresletet a minőségi termékek iránt. Ezek felismerését Németországban védjegy, Magyarországon pedig szabványüveg bevezetésével tették lehetővé a fogyasztók számára. A minőségi méz előállítását sikerrel ösztönözték továbbá a méz fizikai és kémiai elemzéséhez nyújtott támogatások is.

A technológiai fejlődésén, a minőségjavuláson és a piacbővülésen túl a termelői ár 2005 és 2010 közötti emelkedése szintén tekinthető az uniós támogatások eredményének is, bár a jelentés hangsúlyozza, hogy az országos és világpiaci folyamatok hatása számottevőbb ezen a területen. A vizsgált négy ország közül a legmagasabb, 126%-os átlagos árnövekedés Magyarországon volt megfigyelhető, Németországban csak 35%-kal emelkedett a termelői ár.

A jelentés érdekességként említi, hogy az intézkedések nem hoztak áttörő változást az alkalmazott marketing csatornákban, a termelők egyelőre ragaszkodnak jól bevált értékesítési stratégiájukhoz.

A következő időszakban (2013/2014) az EU és a tagállamok együttesen 66,2 millió eurót szánnak a nemzeti méhészeti programokra, legfőképp a termelés és marketing fejlesztésére a szektor további fellendítése érdekében.

Az EU helye a világ méztermelésében

Nem véletlen, hogy a méhészet kiemelt helyen szerepel az uniós agrárpolitikában.

Az Európai Unió a világ mézelőállításának 23 %-át adja, ezzel – Ázsia után (43 %) – a második legjelentősebb méztermelőnek számít, mintegy 500 ezer méhésszel és 14 millió méhcsaláddal. A termelés ugyanakkor még így is csak a belső szükséglet 60%-ának kielégítésére elegendő, a fennmaradó részt importból kell fedezni. Az EU amellett, hogy a világ egyik legnagyobb mézfogyasztója, a legjelentősebb importőr is egyben.

Az EU számára a legnagyobb kihívás jelenleg a világpiaci pozíció megtartásán túl a méhcsaládok elhullási arányának csökkentése, és a minőségi méztermelés további ösztönzése.

Az eredeti cikk ide kattintva tekinthető meg.