A kérdés örök, hisz enélkül nem tudjuk eldönteni, mennyi tápanyagot kell kijuttatni, ha célul tűzzük ki egy 6-7 tonna/hektáros búza termesztését, amit még a szalma eladása is követ.
A történet már 3 éve kezdődött Anarcson (Kisvárda mellett), Takács Ádáméknál. Savanyú, nyírségi, közepesen humuszos homokos talajon termelnek repcét, búzát, kukoricát és napraforgót. Három éve kezdtük a technológiájukat átalakítani a folyékony szerves alapú NPK-ra, a meszezésre, a kevesebb nitrogénre és a komplex lombtrágyázásra. A költségek hasonlóan alacsonyak maradtak, mint korábban, de az eredmények kimagaslóak lettek.
Az idei repcetermésük 4,2-4,6 tonna között volt, és mertük vállalni a hibrid búzát, ami 6,5-8,5 tonna/ha között adott.
Eső itt sem volt ősszel, télen is alig, és közel 3 hónap aszály volt tavasszal. A fagy pedig, ha valahol mindig van, az a Nyírség. Mi akkor a titok? Ezt a VulcanAgro Hírlevél augusztusi számában elolvashatják:
.jpg)
Az aratások után tettük fel a kérdést, hogy mi legyen a következő évek tápanyag-visszapótlása? Ehhez kézenfekvő volt megnézni, hogy mit vittünk el a terméssel és mit dolgoztunk vissza a szárakkal. Vagyis fogtuk a búzát, annak szalmáját és bevittük Debrecenbe a HL-Lab Laboratóriumba és tápanyag-analízist kértünk.
Pár nap alatt kiderül, mennyi tápanyagot viszünk le a terméssel.
A szemmel elvitt tápanyag-mennyiségek:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
Megdöbbentük az eredményeken magunk is, és számos olyan kérdést tettünk fel, amit korábban mértünk ugyan a levélanalízisekben, de választ nem kaptunk rá.
• Honnan van ez a sok nitrogén, ha a növényt kevesebb, mint 130 kg/ha mennyiséggel láttuk el?
• Minek az a sok kijuttatott foszfor, ha ilyen kevés megy el a szemmel?
• Miért kell ennyi cink a búzának?
Óriási hiba a szalmát is elvinni a tábláról.
És nézzük az értékeket a szalma esetében:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
A kérdéseink itt is remélem, sok termelőt elgondolkodtatnak:
• Miért szedjük le a szalmát, ha a benne levő nitrogén-foszfor-kálium hatóanyag mennyisége több, mint 150 kg/ha, ami közel 300 kg szilárd NPK-nak felel meg?
• Miért szedjük le a szalmát, ha nem is tudjuk, mennyi hatóanyagot kellene pótolni ahhoz, hogy ne merüljön ki a talaj?
• Miért nem dolgozzuk vissza a szerves anyagot, ami talajéletet hoz létre, nyeli és tartalékolja a vizet?
• És miért a sok taposás, gázolaj-égetés, amivel csak felgyorsítjuk a klímaváltozást?
Azt gondolom, hogy véget kell vetni a ’70-es és a ’80-as évek tápanyagpótlási gyakorlatán alapuló termelésnek. Véget vetni, mert ezek már nem azok a fajták, ami alapján akkor kiszámolták, hogy mennyi a búza, a repce, vagy az árpa tápanyagigénye. Véget vetni, mert nyakunkon a klímaváltozás és semmi sem működik úgy, mint 50 évvel ezelőtt. Talán más úton kell elindulni, mert a termények ára nem emelkedik, miközben minden alapanyag ára hihetetlenül nő. Az agrárolló lefejez, és a támogatások sem tudják már ezt ellensúlyozni.
Tehát azt kell megőriznünk, amink van. A szalma érték, ezért dolgozzuk vissza, és ha szükséges, javítsuk a talajt.
39 990.-Ft/tonna áron granulált mészhez vagy kénes mészhez is hozzá lehet jutni.
Inputanyagban pedig szerves anyag alapú NPK-val dolgozzunk. Javítsuk a talaj biológiai aktivitását, hogy legyen egy búzának akár 300 kg felvehető nitrogén hektáronként.
Folyékony szerves anyag alapú NPK. Komplex tápanyag és talajélet-javító termék.
Van egy marék búzája, repcéje? És egy marék szalmája? Küldje be a laborba (a címet megadjuk) és az eredmények ismeretében segítünk összeállítani egy olcsó, de hatékony technológiát.
VulcanAgro Kft.
Vázsonyi László
termékfejlesztő-mérnök
_fill_100x75_0.jpg)
