– Mennyire rajzolta át a járvány az agráriumban dolgozók mindennapjait?
– A koronavírus-járvány gyakorlatilag a gazdaság összes ágazatát befolyásolta és befolyásolja, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is érezhetők a negatív hatásai, a nehézségek mértéke azonban szektoronként változó. Az ágazat szinte minden területét érintette a járvány, illetve annak hatásai.
– Hogyan tudta segíteni tagjait a NAK?
– Szervezetünk hitvallása, hogy az agrár- és élelmiszergazdaság erősödjön, a vidék gyarapodjon; kötelességünk a tagság segítése, információval, szaktanácsadással ellátása. Kiemelném az érdekükben rendszeresen végzett lobbitevékenységet is, amire 2020-ban talán minden korábbinál nagyobb szükség volt.
Szedlák Attila elmondta, a kamara az információátadás és szaktanácsadás mellett erős lobbitevékenységgel is segíti a gazdálkodókat – fotó: NAK
Folyamatosan monitoroztuk és monitorozzuk tagjaink helyzetét, javaslatokat dolgoztunk és dolgozunk ki – a tavalyi évben mintegy háromszázat – a döntéshozók irányába. Számos szabályozásbeli könnyítés a kezdeményezésünkre született meg, illetve épült be a gazdaságvédelmi intézkedésekbe, többek között:
• a munkahelyvédelmi bértámogatás szabályainak szektorspecifikus módosítása,
• a támogatások kifizetésének felgyorsítása,
• a kedvezményes kamatozású hitelkonstrukciók nyújtása,
• a munkaadók járulékterheinek csökkentése,
• az élelmiszeripari vállalkozások pénzügyi helyzetének stabilizálása,
• a hiteltörlesztési moratórium kiterjesztése,
• az áruszállítás folyamatosságának biztosítása
• és a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok érvényességének meghosszabbítása.
Említhetem a szomszédos országokból érkező mezőgazdasági idénymunkások belépési lehetőségének biztosítását is, ami nélkül az év első felében rengeteg spárga, szamóca maradt volna betakarítatlanul. A virágüzletek anyák napi nyitva tartásának indítványozása pedig a dísznövényesek számára fokozott helyzetben segítette a bevételek növekedését.
Folyamatosan felhívtuk az önkormányzatok figyelmét, hogy ne zárják be a piacaikat, mert azzal a más csatornákból kiszorult helyi termelőket, előállítókat hozták volna még nehezebb helyzetbe. Továbbá – a kamara által javasoltak szerint – az első körben kihirdetetthez képest újabb veszélyeztetett ágazatok lettek jogosultak adó- és járulékkedvezményekre. Adott ágazatokban nem kellett szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni négy hónapon át. Az érintettek esetében a járulékalapot képező jövedelem után a nyugdíjjárulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerőpiaci járulékot sem kell megfizetni.
Ezenkívül helyben is tudtunk és tudunk segíteni, ezért is hoztuk létre a megyei agrárkoordinációs munkacsoportokat. NAK Piactér névvel pedig olyan internetes platformot indítottunk, ahol a piacukat vesztett termelőket, feldolgozókat kötjük össze felvásárlókkal, kereskedőkkel. Továbbá a tagjaink helyzetének könnyítését célozta a kamarai tagdíj bevallási és fizetési időszakának 2020 őszére halasztása.
– A kamara falugazdászai a korlátozások ellenére 2020-ban is több mint 110 ezer egységes kérelem beadásában segítettek a gazdálkodóknak.
– A járványra tekintettel számos európai ország kérte a benyújtási határidő eltolását, míg Magyarország vállalta, hogy – a támogatások mielőbbi kifizetését célozva – tartja az előzetesen meghatározott dátumot.
A kamara közreműködésével nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mennyiségű, 113 446 egységes támogatási kérelmet adtunk be a május 15-ei, szankciómentes beadási határidőig.
Ráadásul a megszokott személyes kontaktusok nélkül, alapvetően telefonos és online kommunikáció révén támogatva több mint százezer magyar gazdát, hogy összesen több százmilliárd forintnyi támogatáshoz jussanak hozzá. Kényszerű helyzet volt, amire technikailag és munkaszervezésileg is időben felkészültünk.
– A Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2020 nyarán reprezentatív felmérést végzett a NAK tagjai körében. Hogyan látta a tagság a kamara munkáját a járvány során?
– Tagjaink pozitívan értékelték a tevékenységünket: 85 százalékuk elégedett volt azzal, ahogyan kezeltük a helyzetet. Én azonban ennél sokkal jelentősebbnek tartom azt, hogy a járvány során az egész társadalom szemében felértékelődött az agrárium és az élelmiszeripar. Az emberek világszerte átértékelték, mik a legfontosabbak a létfenntartáshoz, a kamara pedig tudatosan, szisztematikusan irányítja rá a közfigyelmet a hazai élelmiszerek vásárlásának fontosságára.
A koronavírus-járvány során az egész társadalom szemében felértékelődött az agrárium és az élelmiszeripar – fotó: Agroinform.hu/Gáspár Elizabet
– A kamara operatív működése tekintetében mik a jövőbeni céljaik?
– Egyrészt célunk még hatékonyabbnak, gyorsabbnak és pontosabbnak lenni. 2021. január 1-jén hatályba lépett a családi gazdasági törvény, ami sok gazdálkodót érint, s ezzel kapcsolatban a kamara szerepköre is bővült. A megszokott szolgáltatásainkat ezután is nyújtjuk tagjainknak, az egységes kérelmek beadásában is rendelkezésükre állunk majd, illetve negyedik évét kezdi meg a közel ezer talajgenerátorból álló országos jégkármérséklő rendszer is, amelyet ebben az évben is üzemeltetünk.
Aktuális feladatunk a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai tervezésében való közreműködés, a felelősségünk, hogy a tagság számára minél hatékonyabb, gyümölcsöző legyen a források felhasználása. Jelentős pozitívum az ágazat számára, hogy a kormány a KAP vidékfejlesztési pillérén keresztül történelmi léptékű forrást, 4265 milliárd forintot fordíthat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig.
Összesen mintegy 7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére a következő kilenc évben.
Tagjaink bürokratikus terheinek csökkentése érdekében határozott lépéseket teszünk az elektronikus ügyintézési lehetőségek bővítésére, az ahhoz szükséges háttérrendszer kialakítására.
Megemlíteném továbbá a NAK TechLab innovációs programot is, ami folytatódik, agrárnagyvállalatok és startupok együttműködésével hatékonyságnövelő innovatív megoldásokat kidolgozva.
Egyetértésben a kormányzattal és a szakmai szervezetekkel,
az év egyik nagy feladata a generációváltás, a gazdaságátadás kérdésköre.
Gyors cselekvésre van szükség: meg kell ismernünk az érintettek véleményét, hozzáállását, elvárásait és ezekre a problémákra megoldást kínálni, akár jogalkotással is. Ezen a téren nagyon sok lehetőség van, egy ideje már folyik a műhelymunka, több ország gyakorlatát górcső alá véve.
Mindemellett természetesen a mindennapokban továbbra is a gazdálkodók, tagjaink rendelkezésére állunk országszerte.
