Gabonapiaci jelentés

Október második felében mérséklődött a búza világpiaci ára. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza fronthavi jegyzése 4 százalékkal 248 USD/tonnára ereszkedett október 18-30. között.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában emelkedett a malmi és a takarmánybúza
határidős ára. A decemberi szállítású malmi búza jegyzése 3 százalékkal 47,4 ezer forint/tonnára, a
takarmánybúzáé szintén 3 százalékkal 46,3 ezer forintra növekedett október 1-31. között.

Az AKI PÁIR adatai alapján a magyarországi fizikai piacokon az étkezési búza termelői ára szeptember közepe óta erősödik, az október 21-27. közötti héten tonnánként 45 ezer forintért kínálták a terményt. Ez 30 százalékkal elmarad az előző év azonos időszakának átlagárától. Ezzel szemben a takarmánybúza október második hetében kezdett intenzívebben drágulni. A termény spot piaci ára a vizsgált időszakban meghaladta az étkezési búzáét, hiszen tonnánként 46 ezer forintért lehetett felvásárolni, a múlt évinél 30 százalékkal alacsonyabb áron.
A takarmánykukorica termelői ára – miután 38 ezer forint/tonnára csökkent október első hetében – 41 ezer forint/tonnára erősödött az október 21- 27. közötti időszakban. Ez 35 százalékkal marad el az egy évvel korábbi átlagártól.

Olajnövény-piaci jelentés
A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a szójabab fronthavi jegyzése 470 USD/tonna körül ingadozott októberben, 4 százalékkal alacsonyabb szinten, mint egy hónappal korábban. A termény tőzsdei árára jelentős nyomást gyakoroltak a betakarítás végéhez közeledve a vártnál kedvezőbb hozamokról szóló hírek az Amerikai Egyesült Államokban. Az Oil World elemzői szerint az USA szójababtermése akár 0,5-1 millió tonnával is meghaladhatja az USDA által szeptemberben előrejelzett 85,7 millió tonnát. Emellett Argentínában is minden eddiginél nagyobb szójatermésre számítanak a szakemberek, miután a gazdák a szárazság miatt hiányosan kelt kukoricatáblákat előreláthatóan szójával fogják bevetni az év végi kampány során.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termény legközelebbi lejáratra vonatkozó
jegyzése tonnánként 1000 forinttal 107 ezer forint/ tonnára mérséklődött október kezdetén, és a hónap végéig ezen az áron lehetett a terménnyel kereskedni.



Ugyanakkor a magyarországi fizikai piacokon drágult a repcemag: míg október első hetében 103 ezer forint/tonna, addig október 21-27. között már 109 ezer forint/tonna áron lehetett a terményt beszerezni. Ez ugyanakkor közel 30 százalékkal elmarad az előző év azonos időszakának átlagárától.

Bioüzemagyag melléklet
A bioüzemanyag-előállítás jövedelmezőségének és energiamérlegének egyik sarkalatos kérdése, hogy a termelés során keletkezett melléktermékek mennyire hasznosíthatók. Az biodízelgyártás egyik legfontosabb alapanyagát jelentő repceolaj előállítása során a repcemagból a repceolajat hideg vagy meleg sajtolással és többnyire az ezt követő oldószeres extrahálással nyerik ki. A különböző eljárásokkal más-más mennyiségű és összetételű olaj sajtolható ki. Extrahálással növelhető a kivont olaj mennyisége, ezért ez az eljárás terjedt el széleskörűen. A sajtolás melléktermékeként nyert olajpogácsa, illetve extrahálás után nyert repcedara a takarmányiparban és az energetikai ágazatban hasznosíthatók. A kinyert növényolaj nyers formában történő alkalmazása – trigliceridtartalma miatt – számos motortechnikai és tárolási problémát okoz, ezért szükséges az észterezés.
Az észterezés során a növényi olaj katalizátor jelenlétében reagál alkohollal, miközben olaj-metilészter és glicerin keletkezik. A keletkezett glicerint a takarmány-, az energetikai-, a kozmetikai- és az élelmiszeripar használhatja fel.



A biodízel előállítása során 100 kg repcemag kisajtolásából 65-70 kg olajpogácsa, illetve extrahált repcedara és 30-38 kg repceolaj keletkezik. A repceolajból pedig az észterezéssel 3-4 kg glicerin és 28-36 kg repceolaj-metilészter állítható elő. A biodízel fogalmát az észterezéssel átalakított termékre használják.
A biodízel-előállítás során keletkezett olajpogácsa és extrahált olajdara értékes fehérjetakarmány. Az Európai Unió nettó importőr fehérjetakarmányból. A Közösség önellátási foka az Európai Takarmánygyártók Szövetsége (FEFAC) közlése szerint szójabab alapú pogácsából, illetve darából 2 százalék, míg napraforgó és repce alapú termékekből együttesen 86 százalék.

Az európai biodízel-előállításhoz kapcsolóan a legnagyobb tömegben keletkező melléktermékek, az extrahált repcepogácsa és a repcedara takarmányként történő alkalmazhatóságát a beltartalmi mutatók határozzák meg, ezek a kiindulási alapanyagtól és az alkalmazott feldolgozási technológiától függően változnak. A biodízel legfontosabb alapanyaga az Európai Unióban a repceolaj, míg az amerikai kontinensen a szójaolaj.

Az olajütés során nyert extrahált repcedara kevesebb nyersfehérjét (380-400 g/kg sz.a.) és több nyersrostot tartalmaz (110-130 g/kg sz.a.), mint a szójabab alapú melléktermék (450-485 g/kg sz.a.; 35-50 g/kg sz.a.), ami korlátozza használhatóságát. Mind repce, mind a szója antinutritiv anyagokat is tartalmaz. A szójadara esetében ezek az anyagok a feltárás, a hőkezelés során semlegesítődnek, míg repcedara esetében ez teljes körűen nem következik be. A növénynemesítési munkának köszönhetően mára már olyan repcefajták is rendelkezésre állnak, amelyeknek glikozidtartalma alacsony, ezek a „OO”-ás hibridek. A biodízel célú termelés esetén azonban várhatóan továbbra is használatban lesznek
olyan repcefajták, amelyeknek erukasavtartalma magas, mivel az erukasav nagy fűtőértékű szerves vegyület, gyulladáspontja alacsony, cetánszáma pedig magas, és kiváló kenőtulajdonságokat kölcsönöz a bioüzemanyagnak.

A repcemag alapú olajpogácsa és extrahált dara etethetősége állatfajonként és korcsoportonként eltérő. Kérődzőknél általában az össztakarmány 3-25 százaléka, sertésnél 0-10 százaléka, baromfinál 0-5 százaléka lehet.

Az Európai Unió biodízel-kibocsátása 2007-től 2010-ig nőtt, 2011-ben és 2012-ben pedig a HVO (hidrogénezett növényi olaj) gyártásának köszönhetően bővült a növényi olaj alapú dízel termelése. A keletkezett melléktermék – elsősorban repcepogácsa és extrahált dara – alkalmas volt a fehérjetakarmány egy részének kiváltására, ezért 2010-ig az EU fehérjetakarmány-importja csökkenő trendet mutatott. Az olajmagvak belföldi feldolgozásának növekedése 2010-ben megtört, nőtt a kelet-ázsiából származó pálmaolaj és az argentín szójaolaj importja, ezért a 2010/2011. gazdasági évtől a fehérjetakarmány behozatala nőtt. A 2012/2013. gazdasági évben valamennyi fehérjetakarmányt biztosító növény termése kedvezőtlenül alakult.
A biodízel célú sajtolás a magas alapanyagárak és a gyenge kereslet miatt csökkent, ekkor a teljes olajpogácsa/dara behozatal újra 27 millió tonna fölé emelkedett.

Az idén a kedvező terméseredmények, a júliustól csökkenő repcemagárak hatására, és a biodízel iránti kereslet ősszel várható helyreállását követően a biodízel célú sajtolás nőhet, ami becslések szerint csökkentheti a fehérjetakarmány importját.

Magyarország évente 7-800 ezer tonna szójadarát importál. Az AKI 2011-ben készült tanulmányában közzétett számítás szerint – a jelenlegi állatállományt figyelembe véve – legfeljebb 190 ezer tonnát lehetne repcepogácsából, illetve extrahált repcedarából feletetni. A repcedara takarmánycélú felhasználása Magyarországon is csak akkor nőhet, ha az állatállomány jelentősen bővülne, illetve ha a repcedara emészthetőségén más hibridek termesztésével, enzimkezeléssel sikerülne javítani.
A növényolaj észterezése során az olaj tömegének 9- 10 százalékával megegyező tömegű glicerin is keletkezik.

Nemcsak a növényolajok, hanem a kétszeresen elszámolható alapanyagok (a használt sütőolaj és vágóhídi hulladék stb.) esetében is szükséges az észterezés ahhoz, hogy azok biodízelként használhatók legyenek.
A melléktermékektől eltérően a repce alapú biodízel árának növekedését prognosztizálják az F.O. Licht szakértői, mivel a termék alacsony dermedéspontja miatt az időjárás hűvösre fordulásával erősödhet iránta az érdeklődés.
Az Európai Parlament az élelmiszer alapanyagú bioüzemanyagok felhasználhatóságát a 2020-ra elérendő 10 százalékos kötelező bekeverésben 6 energia százalékban történő korlátozását szavazta meg szeptember közepén.
A Németországi Olajosmag-feldolgozóipari Egyesület (OVID) szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy a döntéshozók nem számolnak azzal, hogy a biodízel előállításához kapcsolódó melléktermékek takarmányként hasznosíthatók, ezért a termelés csökkenése esetén növelni kell takarmánytermesztési célú földhasználatot.