Így foglalható össze Fórián Zoltánnak, a Takarék Agrár Központ vezetőjének üzenete. A vezető agrárszakértő a Gabonatermesztők Országos Szövetségének felkérésére tartott előadást a Bábolnai Gazdanapokon megrendezett agrárszakmai konferencián.

Vakrepülésben az agrárium

Kemény vakrepülésben csináljuk a dolgainkat, stratégiáinkat úgy állítjuk össze, hogy kevés fogalmunk és információnk van arról, hogy mi lesz öt-tíz év múlva – ezekkel a mondatokkal indította előadását Fórián Zoltán. Pedig nem kiismerhetetlen a piac, „csak az információkat megfelelő szinten kell összevezetni”, és akkor látni lehet, hogyan fognak alakulni a dolgok. A Takarékbank például az általa készített előrejelzések alapján már két éve „megjósolta” a tejpiacon most elindult áremelkedést – emlékeztetett.

Szólt arról is, hogy aki a jövőt kutatja, okulásul először mindig tekintsen hátra. Ő maga két dolog tanulságára hívta fel a figyelmet: az Európai Unióhoz történő csatlakozásra, amelyre tíz évig készülhettünk volna – nem nagyon sikerült. A másik az EU-tejkvóta kivezetése. Erre is több mint tíz évünk volt, mégis meglepetésként ért minket. Ráadásul a mai napig rosszul interpretáljuk, amikor a tejválság okait keresve az orosz embargó hivatkozunk, pedig az „nem fér fel a dobogóra”.

Fórián Zoltán

Fórián Zoltán: most kell minden percet kihasználni arra, hogy gazdaságunkat olyan szintre fejlesszük, amely támogatások nélkül is fenntartható – fotó: Agroinform.hu

A gabonaárakra is vonatkozik, hogy globális összefüggések befolyásolják – hangsúlyozta a szakértő.
Kijelentette: 2006 második fele óta olyan befektetési területté vált a mezőgazdasági tömegcikk is, mint az összes többi a pénzpiacokon, tehát ugyanúgy kell ismernünk azok rezdüléseit is. Vagyis tudnunk kell, hogy a 2012 októbere óta tendenciózusan lefelé tartó gabonaárakba – a kereslet-kínálat alakulása, a magas készletezés és a világcsúcsot döntögető termelési színvonal mellett – az is belejátszik, hogy „bizony fújnak egy óriási részvénypiaci lufit”. Ez most már kezd egy picit engedni, a kínai gazdaság helyzetével összefüggésben – jegyezte meg.

Tartósak maradnak a mai búzaárak

A gabonakészleteket mutató amerikai, európai uniós és FAO-s adatokat, előrejelzéseket bemutatva arra a következtetésre jutott, hogy az árak, amelyek között ma élünk, tartósak maradnak, mind a búza-, mind a kukorica tekintetében. Az EU előrejelzése egyenesen kimondja: 2025-ig – 2016-hoz képest – 10 százalék alatti áremelkedés számítható! Ez ilyen időtávra gyakorlatilag nem jelent érdemi elmozdulást.

Ez nagyon fontos üzenet az agrárium számára – hangsúlyozta a szakértő. Ezen árviszonyok között kell megtalálni a hatékonyság növelése, illetve a tevékenység diverzifikálása révén a megélhetést.

Sarkalatos tényezővé vált a munkaerő

A magyar agráriumnak és egyébként az egész nemzetgazdaságnak nagyon fontos tényezője a munkaerő: ordító és egyre inkább feszítő probléma, hogy nem fogunk megfelelő képzettségű, mennyiségű és elkötelezettségű munkaerőt találni! Ez már ma is kritikus pont, de a jövőben még inkább az lesz, erre is fel kell készülni – figyelmeztetett a vezető agrárszakértő.

El a tömegcikkektől, be a résekbe!

A globális összefüggések nagyon fontosak a termelői körök számára – mondta. Vegyük az export oldalát: az orosz és az ukrán búzaexport nagy felfutás előtt áll 2025-ig. „Érdekes szituációk fognak majd emiatt kialakulni.” Az ukránokról szólva külön hangsúlyozta, hogy a „csodálatos gabonatermő potenciál” kihasználására már ugrásra készen áll a tengeren túli és a távol-keleti tőke. Azt a pillanatot várják, amikor rendeződik az ottani helyzet, és azonnal világszínvonalú technológiákat visznek az ukrán mezőgazdaságba. Innentől a tömegcikkek terén verhetetlenné válnak.

Ez nagyon-nagyon kemény következménnyel jár a magyar szántóföldi termelés számára, „ezért is hangsúlyozom minden fórumon, és a pályázatokkal összefüggésben minden ügyfelünknek”: el a tömegcikkektől, és be a résekbe! Mindenütt vannak rések, rengeteg az új lehetőség az élelmiszer-termelésben és az élelmiszerpiacokon. Például az egészségtudatosságot szolgáló termékek iránti kereslet hihetetlen ütemben bővül, napról napra nyílnak új szegmensek.

Afrika a holnap piaca

Az import oldaláról is képbe hozott egy fontos momentumot: Afrika a holnap piaca – jelentette ki. A szubszaharai és a nyugat-afrikai államok közössége az adatok szerint egyre növeli gabonaimportját, és ez igaz a sertéshúsra, az egyéb húsfélékre és más termékekre is. Nagyon gyors ütemben áramlik a tőke az afrikai kontinensre. Nyugat-Európa nagy tejtermelő csoportjai 3-4 éve már mind bevásároltak a nagy afrikai országok vezető tejipari cégeibe, mert látják, hogy ott nagyon dinamikusan fog nőni a fogyasztás.

Ráadásul Afrika viszonylag közel van, „nem úgy, mint a sertéshúsunknak a távol-keleti piac, tehát itt nekünk is van keresnivalónk”. De nagyon-nagyon kemény a verseny.

Nem tart örökké a konjunktúra a sertéshúspiacon

Az is egy elég jól előre jelezhető történet volt – folytatta előadását –, hogy az európai húskészletek el fognak fogyni. Azért nőtt meg most a Távol-Kelet igénye ilyen nagy mértékben a sertéshús iránt, mert Kína átalakítja a sertésszektorát. A versenyképtelen kis üzemek leváltására óriási, világszínvonalú sertéspiaci technológiai fejlesztések zajlanak, ráadásul rohamos tempóban. Ebből az következik, hogy most ugyan adódik egy-két év, amikor megnövekszik az importigénye, utána viszont a világ legnagyobb sertéstermelője lesz: 50 százalékát adja hamarosan a világ sertéshúspiacának!

Tehát a jelenlegi konjunktúra nem fog az idők végéig tartani, „nem szabad leállni, újabb piacokat kell keresnünk a magyar sertéshúsnak, vagy az európainak még inkább, hiszen az európai készletek határozzák meg a mi árainkat is”.

Nem úszható meg az uniós büdzsé csökkentése

Azt tudjuk – kezdte erre vonatkozó elemzését –, hogy 2017 őszén jön ki a bizottsági javaslat, miként alakuljon a közös agrárpolitikai reform (KAP). Azt is tudjuk, hogy a hollandok, mielőtt átadták az EU-elnökség stafétabotját, tesztelték a rendszert: a KAP továbbfejlesztésével kapcsolatban „kényszerítettek ki véleményeket” a tagállamokból. Elég egységesnek látszik a platform: mindenki azt szeretné, ha a területalapú támogatásokhoz nem nyúlnának, és a mértékek is megmaradnának.

De tudni kell, hogy eközben nagyon komoly támadások is érlelődnek. Amit Fórián Zoltán ezek közül a legfontosabbnak tart, az a zöldeké. „Nagyon radikális, nagyon komoly reformjavaslatot tettek le” például arról, hogy amiért eddig külön pénz járt, az alappá váljon. Ez azt jelenti, hogy például a zöldítés, amiért eddig nagyon sok pénzt kaptak a gazdák, az egyszer csak alapkövetelménnyé fog válni.

A szakértő úgy látja, hogy a közös büdzsé csökkentése nem úszható meg, még akkor sem, ha a tagállamok agrárminisztereinek mindegyike kiállt a mostani fenntartása mellett.

Időzített bomba kerülhet a rendszerbe

A támogatások a vissza nem térítendők irányából a visszatérítendők felé fognak elmozdulni. És ez esetben bizonyára már mindenki elgondolkodik majd, hogy kell-e neki ez a bonyolult pályázgatás, várni a kiírásokra, majd a döntésekre... Nem sokkal egyszerűbb bemenni egy Takarékba, és felvenni egy kedvező kamatozású hitelt, akár 0 százalékost is az MFB termékeire? – fejtegette Fórián Zoltán.

Ugyanakkor nem a soron következő KAP-reform miatt kell nekünk igazából aggódni, hanem az azutáni miatt. Mert most még elég erős és merev a rendszer, radikális dolgok nemigen történnek. Ám úgy véli, egy időzített bomba bekerülhet a rendszerbe: a fentebb emlegetett példa, amely szerint az európai gazdák – köztük a magyarok is – ilyen kamatkörnyezetben egyszerűbbnek látják majd a banktól felvenni a hitelt, mint visszatérítendő támogatásokra pályázgatni. Akkor bizony a sok bennmaradó összeg már elég komoly érv lesz arra, hogy leépüljön a közös agrárpolitika – vezette le.

Tehát most kell „nagyon észnél lennünk”, minden percet kihasználni arra, hogy vállalkozásunkat, gazdaságunkat olyan szintre fejlesszük, amely aztán támogatások nélkül is fenntartható, jövedelmező tevékenységet jelent – vonta le a következtetést.

A támogatásokról szólva megjegyezte: nem lehet letagadni, hogy ennek az Európai Unió szintjén olyan hatása is van, amely „a hatékonyságnövelés lassításában érhető utol”.