A kiadvány sok ábrával illusztrálva, jól áttekinhetően mutatja be az őszi búza és a kukorica toxinszennyezést okozó gombafajait. A szerzők rávilágítanak a fertőzések kialakulásának ökológiai és agrotechnikai vonatkozásaira, de a védekezés centrumába a genetkai anyagot, azaz a fajtát és a hibridet állítják. Rámutatnak, hogy a több évtizedes kutatói és kísérleti munka eredményeként ma már kiválaszthatók a kereskedelmi ajánlatokból a kisebb kockázatot hordozó, "megvédhető" fajták. A kidolgozott vizsgálati módszer alkalmazásával a nemesítés és a hivatalos fajtavizsgálat elérheti, hogy a jövőben csökkenhessen a kockázatos termékek termesztésbe bocsátása.

Az országos kockázati helyzetképet érzékelteti a térképes bemutató, amely többéves adatsor feldolgozásával szemlélteti az ország búza és kukoricatermésének toxinszennyezettségét megyei szintű eloszlásban.
A szerzők csokorba szedték a kockázati tényezőket és a kozkázatcsökkentő agrotechnika, tárolás és növényvédelem ajánlott lépéseit.

A szakkönyv szerzői: Mesterházy Ákos, Tóth Beáta és Szieberth Dénes, akik ismertetőt tartanak a kiadványról Mezőfalván.

A kiadvány ismertetőjének időpontja: 2019. május 24., péntek, 14.50
Helyszín: III: NAK Szántóföldi Napok, Mezőfalva, Fórum sátor

Az ismertetőn megjelenő résztvevők ingyenes, Prof. Dr. Mesterházy Ákos akadémikus által dedikált példányt kapnak!

A kiadvány ide kattintva megrendelhető!

mikotoxin

A kiadvány megtekinthető lesz az Agroinform standján

A szerzőkről:

Dr. Mesterházy Ákos, az MTA rendes tagja, 50 éve kutatja a búza és kukorica toxikus gombáit, s az ellenük való integrált védekezés lehetőségeit. Egyetlen munkahelyén, a Gabonakutató Közhasznú Kft.-ben a tudományos segédmunkatárstól a tudományos igazgatóhelyettesi pozícióig látott el feladatokat. Jelenleg kutatóprofesszor, tudományos tanácsadói beosztásban.

Tudományos eredményei: 35 szabadalmaztatott fajta előállításában vett részt, három esetben vezető nemesítő volt. Megállapította, hogy a búzában lényeges ellenállóság növelésre van lehetőség, és kiváló ellenállóságú törzsek már ma ismár ma is elérhetők a nemesítés számára. Az ilyen tulajdonságokkal rendelkezők közül az első közepes ellenállóságú fajták a köztermesztésben már megjelentek.

Kutatásai során olyan módszereket dolgozott ki, amelyekkel a kukorica főbb toxintermelő kórokozóival szemben érzékeny kukorica hibrideket ki lehet szűrni, s ki lehet választani a főbb kórokozókkal szemben ellenállósággal rendelkezőket.

Rámutatott, hogy az élelmiszer- és takarmánybiztonság szempontjából elfogadható termékek előállítása alapvetően a termesztett fajták ellenállóságán múlik.

Munkáját nemzetközi szinten is elismerik. Eredményeit nagyszámú nemzetközifolyóiratban publikálta. 144 tudományos cikket írt, Hirsch indexe 31, független idézete 3195. Tollából ötvennél több tudományos népszerűsítő cikk is született. Hobbija a történelem és az építészet.

Dr. Tóth Beáta mikrobiológus, növénypatológus, a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztályának osztályvezető helyettese, a Biotikus Stressz Kutatási Csoport vezetője. A csoport legfontosabb tevékenysége a gabonafélék biotikus stressztényezőkkel szembeni ellenálló képességének tanulmányozása, valamint az ezekkel szemben ellenálló, új nemesítési alapanyagok előállítása. Ezt a munkát támogatják az ellenállóság genetikai hátterének megismerését célzó molekuláris genetikai kutatások és a széles körű analitikai vizsgálatok.

Szűkebb kutatási területe a gabonafélék kórokozó gombáinak tanulmányozása, ezen belül az élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelkedő, mikotoxinokat termelő gombák előfordulásának felmérése hazai gabonaféléken, a kórokozók azonosítása, toxintermelésük, genetikai variabilitásuk vizsgálata. Ehhez kapcsolódó témában nyert el két alkalommal Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat.

A közelmúltban munkatársaival egy új Fusarium fajt (F. vörösii) és egy új Alternariafajt (A. hungarica) írt le. A Fusarium fajok populációgenetikai vizsgálatán túl évek óta részt vesz az őszi búza kalászfuzáriummal szembeni rezisztencianemesítésében.

Rendszeresen publikál hazai és nemzetközi szakmai folyóiratokban, tudományos közleményeinek száma 125. A fent említett kutatási témákban kollégáival egyegyetemi jegyzetet és számos népszerűsítő cikket jelentett meg. Független hivatkozásai száma 1276, Hirsch indexe 23. Témavezetőként és témafelelősként Európai Uniós, bilaterális, hazai és regionális K+F, illetve tudományos pályázatok keretében kalászos és kukoricakórokozókkal kapcsolatos kutatásokat végez.

Dr. Szieberth Dénes agrármérnök (1967, Keszthely). Szakmai pályafutásának nagyobb részét a termelési gyakorlatban (állami gazdaságok termelési irányítójaként) töltötte, dolgozott a vetőmag-kereskedelemben és a szakmai közigazgatásban is, a fajtaminősítés területén. Rendszeresen közöl írásokat a hazai mezőgazdasági szaklapokban.

A Magyar Kukorica Klub Egyesület alapító tagja. Egyesületi tevékenységét a Top20 Kisparcellás Hibridkukorica Fajtakísérletek, a Kukorica Termésverseny, a kukoricahibridek kórtani vizsgálatai, a Kukorica Barométer kiadványai, konferenciáik és tanulmányutak szervezése fémjelzik. Szabad idejében kertészkedik.