Ez Börcsök Andrásnak, a bugaci Aranykalász Zrt. vezérigazgatójának a jó tanácsa. Az Agroinform.hu által szervezett PREGA-kerekasztal-beszélgetés után, az AGROmashEXPO-n beszélgettünk vele. Szóba került az az amerikai világújdonság is, amelyet Európában ő próbálhat ki legelőször.
Jogelődje, a Bugaci Aranykalász Termelőszövetkezeti Csoport 1961-ben alakult. Aztán a politika változásaival szakszövetkezet, majd szövetkezet lett belőle. 2000-ben alakult zárt körű részvénytársasággá. A Bugaci Aranykalász Zrt. és a körülötte lévő cégcsoport mintegy 1200 hektáron gazdálkodik, nagyon gyenge adottságú, 10 aranykorona alatti értékű földeken, és az évi csapadékmennyiség is viszonylag kevés.
Legfőbb tevékenységünk a mezőgazdasági termelés, elsősorban a klasszikus szántóföldi növénytermesztés, de vannak kaszálóink, legelőink és gyümölcsültetvényeink is. A saját üzemünkben dolgozzuk fel a gyümölcsöt és a zöldséget, valamint ételízesítőket is gyártunk. Továbbá működtetünk egy gazdaboltot és egy lakatosüzemet is.
Magam a cég vezetéséért vagyok felelős, és emellett a szántóföldi növénytermesztést is viszem. Ez a feladat édesapámról öröklődött rám, körülbelül négy-öt éve, azóta folyamatos a precíziós gazdálkodás bevezetése is.
Kifejezetten ahhoz kötődik, hogy ön vette át a vezetést?
Nem elsősorban, már a zrt. megalakulása óta benne vagyok a műszaki fejlesztésekben. Négy-öt éve pedig, amikor az aktív irányítás is hozzám került, lett az én felelősségem, hogy mit, mikor, hova és hogyan vetünk.
Vissza tud emlékezni az első inspirációra, amely a precíziós gazdálkodás felé fordította?
Nem akarom überelni Farkas Lacit, aki Magyarországon a leghamarabb kezdte a precíziós gazdálkodást, de én ezzel a technológiával már sokkal hamarabb találkoztam. Egy minisztériumi program jóvoltából 1995-1996-ban lehetőségem volt részt venni egy farmgyakorlaton az Egyesült Államokban. Az egyik évet egyébként egy mezőgazdaságigép-gyárban töltöttem fejlesztő mérnökként. A precíziós gazdálkodás alapjai az Egyesült Államokban akkorra már kialakultak, és kibontakozófélben volt a GPS-es helymeghatározás is. Tehát az első inspirációt onnan hoztam.
Amikor hazajöttem, kezdetben multicégeknél dolgoztam, nem a mezőgazdaságban. A családi gyökerek miatt tértem vissza.
Mi volt az első lépése a precíziós gazdálkodásban?
2007-től kezdődően már nagyon sokat foglalkoztam a precíziós technológiákkal. Ugyanabban az időszakban még nem álltunk úgy anyagilag, hogy nagyobb beruházásokba belefogjunk.
A legelső lépés az elhatározás megszületése volt, hogy mindenképpen elkezdem a precíziós vetést. Azóta a vetéstechnikában – talán mondhatom – én lettem az országban az egyik legszélesebb ismerettel rendelkező ember, mert valószínűleg én foglalkoztam ezzel a területtel a legtöbbet. Ez az, ami azóta is mindig nagyon inspirál.
Természetesen a precíziós technológia többi munkafolyamatait is csináljuk. Van egy agronómus kollégám, ketten visszük ezt a dolgot cégen belül.
"Börcsök András: Vannak olyan beruházások a precíziós gazdálkodásban, amelyek azonnali megtérülést hoznak, például a szakaszvezérlés alkalmazása" – fotó: Agroinform.hu
Mit lehet elérni precíziós technológiával? Mivel érvelne mellette?
Sokan jönnek hozzám azzal, „akkor most megéri-e”, vagy mennyi a hozadéka ennek-annak! Az szűrődött le bennem, hogy aki ezzel foglalkozik, ezt számolgatja, annak másra nem jut ideje. Tehát ha valaki zsigerből nem érzi, ennek kell hogy legyen hozadéka, az ne is fogjon bele! Amikor látja másoknál, hogy ez hasznot hoz, és megérik benne a gondolat, akkor kezdje el.
Az adatgyűjtés nagyon fontos fázis – ebben mindannyian egyetértettünk az iménti kerekasztal-beszélgetésen –, ezek között is a hozaminformációk beszerzése. Ha a kombájnunkat felszereltük egy hozammérővel, már jó úton járunk. Aztán vannak az NDVI- és a különböző térképészeti szolgáltatások, ezekben sokszor nehezen igazodik el az ember. Ám ha egy gazdálkodónak megvan a józan paraszti esze, akkor ismerősei körében informálódik, és a kapott referenciák alapján a területei egy részére megrendel egy szolgáltatást. Ha meg lesz elégedve, akkor bővítse a szolgáltatást is és a bevont területek nagyságát is. Ezt módszert javasolom mindenkinek.
A lépésről lépésre haladást?
Igen. Ha egyszerre akarunk mindent, akkor nem tudunk mindenre odafigyelni. Tehát akkor bővítsük az adatgyűjtést vagy a beavatkozások körét, ha már abban, amit addig csináltunk, komfortosan érezzük magunkat.
Természetesen vannak olyan beruházások a precíziós gazdálkodásban, amelyek azonnali megtérülést hoznak. Például bármelyik művelet esetében a szakaszvezérlés alkalmazása. Hiszen általa inputanyagot spórolunk meg. Nem is keveset. Minél nagyobb egy vetőgép, annál nagyobbat. Minél kisebb és szabálytalanabb alakú egy tábla, annál nagyobbat. A mi gazdaságunk például hét-nyolc százalékkal több vetőmagot használt fel, amikor nem volt sorelzáró kuplungunk. Kiszámoltuk, csak ez az egy tétel éves szinten 5-600 ezer forint megtakarítást hozott. Ugyanez áll a műtrágyák vagy a növényvédő szerek kijuttatására is.
Azt gondolom, ez még csak a precíziós gazdálkodás előszobája. Most már mind többen a helyspecifikus gazdálkodást értik precíziós gazdálkodáson. Ez szintén része, méghozzá nagy része, de azért ennél sokkal több területe van. Nagyon széles kör a precíziós gazdálkodás.
Milyen területeket tenne a helyspecifikus gazdálkodás mellé?
Például a soron belüli azonnali precizitást. Nem helyspecifikus, hogy egy vetőgép megfelelően működjön. A megfelelő vetési mélység és annak tartása sem. Vagy a megfelelő talajnyomási értékek a vetőmag körül, a sor- és tőtávolság vagy az egyenletes magelosztás. De ugyanakkor ezek mind a precíziós gazdálkodás körébe tartoznak.
Vagy ha megnézzük, milyen technológiákat tud felmutatni a precíziós állattenyésztés! Gondoljunk például az egyedspecifikus etetési rendszerekre. Vagy a levélanalízisen alapuló precíziós kertészetre. Persze ezekre szintén rá lehetne húzni, hogy helyspecifikusak, de ezek inkább már egyedspecifikusak.
Mi volt a legutóbbi beruházása a precíziós technológiába?
Az idei világújdonság a vetéssel egy időben történő talajszkennelés. Ezt rendeltem meg az Egyesült Államokból. Az okosszerkezet belenyomja a magot a magárokba egy maglenyomó pálca segítségével, melynek oldalán három különböző kamera van. Ezek a talaj humusztartalmát, nedvességét és még további adatokat érzékelnek, mérnek, és ezek szerint alakul a tőszám. Nagyon kíváncsi vagyok a működésére, egyelőre nem fogunk még erre alapozottan differenciálni, de a térképezést és a tanulást mindenképpen el akarjuk kezdeni.
Az Egyesült Államokban is most lett „piacos termék”, az előző szezonban még csak a bétatesztelőknek volt módjuk használni. Akkor kaptam ígéretet arra, hogy idén a saját vetőgépünkre is felszerelhetjük. Az általa begyűjtött az adatokról egy év múlva már bárkinek információval tudok szolgálni.
A PREGA Konferencián találkozunk önnel?
Igen, az egyik szántóföldi szekció – távérzékelés és adatgyűjtés – kerekasztal-beszélgetésének résztvevője leszek. Egyébként az első két PREGA Konferencián előadó is voltam. Mindkét alkalommal a precíziós vetést taglaltam.
A precíziós szántóföldi növénytermesztésről is szó lesz a PREGA 2018 Konferencián február 21-én. Regisztráljon a prega.hu oldalon.
