A fiatalok nélkül nem sikerülhet az agrárium fejlesztése

Az AMC új ügyvezetője kiemelt stratégiai célként fogalmazta meg a kapcsolatok erősítését valamennyi agrár civilszervezettel, közösséggel, továbbá jobban kívánnak támaszkodni az online technikákra és eszközökre is.

Való igaz, a harmadik ügyvezetőként érkeztem. Az új agrárminiszter új stratégiát hozott: a mezőgazdaság extenzív fejlesztését most már az intenzív szakasz követi. 2010-ben ugyanis egy stagnáló-hanyatló gazdaságot – jelentős munkanélküliséggel –  kellett átvennie a kormánynak. Az akkori legfontosabb feladat az volt, hogy minél nagyobb létszámú munkaerő bevonásával fejlesszük az agráriumot. 2018-ban már egészen mások a gazdasági lehetőségek. Ráadásul az ország valamennyi szektorában megmutatkozó hatalmas munkaerőhiány is fordulatot sürget. A meglévő erőforrások – a munkaerő és a termőföld – minél hatékonyabb felhasználásával lehet és kell bővíteni a mezőgazdasági kibocsátást.

Ondré Péter: „Egy magyar mezőgazdasági dolgozó nagyjából 8 ezer euró értéket termel egy év alatt. Az uniós átlag csaknem 20 ezer, a hollandoké 80 ezer euró” – fotó: Agroinform.hu

Az AMC-re vonatkoztatva ez milyen konkrét cselekvést jelent?

A program segítésében, végrehajtásában van feladatunk. Az világos, hogy a mezőgazdasági kibocsátás volumenét csak akkor tudjuk intenzíven fejleszteni, ha új – fiatal, képzett, magas tudású – munkaerőt tudunk bevonni. Beszédes az az adatsor, amely szerint egy magyar mezőgazdasági dolgozó nagyjából 8 ezer euró értéket termel egy év alatt. Az uniós átlag csaknem 20 ezer, de gondoljunk bele: a hollandoké 80 ezer euró!

A mezőgazdasági kibocsátási adatok is mutatják, milyen nagyon alacsony hatásfokkal dolgozunk, hiszen egy hektárra számítva a miénk nagyjából az uniós átlag fele.

Az AMC ezen a területen két feladattal tud foglalkozni. Az egyik az, hogy megfogalmazza és eljuttatja a fiatalokhoz azt az üzenetet, hogy ma igenis trendi, menő és jövedelmező a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozni. Másrészt pedig az agrártermékek exportját kell erősítenünk.

Jól érzékelem, egy egészen egy új feladatot is vállaltak? Hiszen eddig a legfőbb tennivalónak azt tartották, hogy a termelő minél könnyebben jusson piacra, a fogyasztó pedig minél több információt kapjon, hogy tudatos vásárlóvá váljon.

Ezek a hagyományos feladataink is mind megmaradnak. Az AMC elsősorban közösségi termékpálya-marketinget végez, tehát a közösségi mezőgazdasági termékek piacra jutását segíti. Kiemelt célunk, hogy a rövid ellátási láncon belül a termelő minél közelebb kerüljön a fogyasztóhoz, hiszen akkor a kereskedelemben és a logisztikában felmerülő költségek a mezőgazdaságban maradnak.

Visszatérve a fiatalokra, azt tapasztalom, hogy online technikákkal lehet hatékonyan elérni őket, épp ezért erősíteni fogjuk nemcsak a tartalmi, hanem az eszközbeli ráfordításainkat is.

Úgy látom, mintha ez személyes szívügye is lenne.

Intenzív mezőgazdasági fejlesztés magasan képzett, erősen motivált, szorgalmas fiatalok bevonása nélkül ma Magyarországon nem lehetséges.

Épp ezért személyes szívügyem is – de ennek nincs jelentősége az AMC működése szempontjából.

Milyen stratégiai partnerekre számíthatnak?

Ennek a feladatnak még nem értem a végére, de az már biztos: nagyon fontos a különböző agrártermékpályákkal való minél szorosabb kapcsolat kialakítása. Erősíteni fogjuk az Agrárminisztériummal, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, valamint a hamarosan felálló exportpromóciós ügynökséggel való együttműködést, hiszen mindnyájan érdekeltek vagyunk a kivitel fokozásában. Kiemelt stratégiai célunk a kapcsolatok elmélyítése valamennyi agrár civilszervezettel, közösséggel is.

Megvonta-e már az a AMC az eddigi működésének mérlegét, és ahhoz képest miket tervez – a már említetteken túl?

Stratégiánk fontos eleme lesz az online technikák és eszközök használatának erősítése. Ezek eddig az állami kommunikációban csak szűk mezsgyén működtek. A hagyományos marketingeszközökön, sajtó- és médiamegjelenéseken túl be kell lépnünk az online felületekre is, mert ily módon hatékonyabban és olcsóbban tudunk kommunikálni. A jól ismert internetes csatornákat szeretnénk felhasználni.

"Óriási exportpotenciál van a magyar agráriumban" – fotó: Agroinform.hu

Mi lesz az első akció, amelyet már az új vezetés indított?

Az első ilyen saját programunk a 2018. novemberi sanghaji importexpón való részvétel. 90 négyzetméteres pavilonnal jelenünk meg ezen a nagyon fontos vásáron, amelyen információink szerint részt vesz a kínai államfő és a kínai miniszterelnök is. Ez az esemény is része annak a folyamatnak, amely a magyar termelők távol-keleti piacokra jutását erősíti.

Mekkora büdzséből dolgozik az AMC?

Azért nehéz a válasz, mert az AMC tárgyévi büdzséje – az önálló működési költségen túl –mindig az ellátandó feladatok nagyságától függ. Jogszabály szerint közösségi agrármarketingre az ország nagyjából kétmilliárd forintot költhet. Ez az összeg persze egyik évben sem áll az AMC rendelkezésére, de egy elvi plafont mindenképpen jelent.

Célfeladatokra az Agrárminisztérium nyújt szerződések formájában támogatásokat. Vagy itt van például a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program terhére megvalósuló, jelenleg is futó kampányunk, amely a halfogyasztásra buzdít. Egyébként ezzel jelenünk meg a Sziget Fesztiválon is egy önálló standdal. Vannak továbbá olyan eseti célfeladatok is, amelyek költségoldalon is megjelennek az AMC működésében.

Részt vesz-e az AMC abban projektben, amelynek feladata a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy megalkotása?

Nagyon sok védjegy működik jelenleg az országban. Az a célunk, hogy megtaláljuk azokat, amelyek a legnagyobb hatékonysággal tudják segíteni a magyar termelők piacra jutását.

Már létező védjegyekre gondol?

Akár létezőkre is, de a következő években kialakulókra is. A védjegyrendszer megalkotása elsősorban az Agrárminisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feladatkörébe tartozik. Ha a döntés megszületik, melyik védjegyrendszer tudja a magyar termelőket a leginkább segíteni, akkor a program kimunkálására az AMC is rácsatlakozik.

Korábban sokat beszéltek a Közösségi Agrármarketing Kódexről meg a Nemzeti Agrármarketing Programról. Ezekről van-e valamilyen új mondanivalója?

A kódex kimunkálása még nem ért a végére. Természetesen ebben a folyamatban továbbra is részt veszünk. Egy biztos, hogy az AMC új stratégiáját már a kódex és mindenféle más program kidolgozása során figyelembe vesszük. Az új időkhöz igazítjuk.

Mindig kérdés, milyen közvetlen kapcsolata van az AMC-nek a termelőkkel. Szó volt arról, hogy készül egy ezzel kapcsolatos adatbázis is. Van ezzel kapcsolatban dolga?

Az adatbázis kidolgozását a korábbi ügyvezetés már megkezdte, a következő hetekben áttekintjük, hová jutottak. Természetesen folytatni kívánjuk ezt a fontos és hasznos munkát, hiszen nehéz úgy agrárexport-marketinget csinálni, ha nem tudjuk, hogy az egyes piacokra milyen magyar termékkel tudunk „odalőni”.

Megjegyzem, az adatok is azt mutatják, hogy óriási exportpotenciál van a magyar agráriumban. Miközben nemzetgazdasági hozzájárulása 2017-ben nagyjából 3 és fél százalék sem volt, a teljes magyarországi exportból az élelmiszeriparral együtt csaknem 10 százalékot teljesített!

Ez egy exporterős ágazat, érdemes többletmunkát és -forrásokat belefektetni.

Amit megtermelnek, azt segítenek eladni, vagy segítenek-e abban is, hogy mit kellene termelni?

Igen, segítünk abban is. Keressük a különböző lehetőségeket. A külföldi kiállításokon is vizsgáljuk, mit lehet egy-egy adott országban eladni, elemezzük az importszerkezetüket. Az exportorientációnkat a kereslet oldaláról is alakítjuk.

Az AMC eddig nagyon figyelt a precíziós gazdálkodásra, még a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesületbe is belépett. Ezzel kapcsolatban – de akár nevezhetjük a mezőgazdaság digitális átállításának is – lát-e feladatot saját maguk számára?

A precíziós gazdálkodás tökéletesen beleillik abba a stratégiai képbe, amelyről az interjú elején beszéltem! Napnál világosabb, hogy a precíziós gazdálkodásé, a high-tech technológiáké, a robotikáé a jövő. Ezt az innovatív és tőkeigényes fejlesztési utat Magyarországnak a következő években be kell járnia. Ezt a pályát a magunk eszközeivel mi is erősíteni kívánjuk.

Aki elméleti vagy gyakorlati szakemberként már ezen a pályán mozog, mind azt mondja, nem a tőkehiány, hanem a szemléletváltásra való képtelenség az, ami leginkább gátja a fejlődésnek, és a generációváltástól várható az orvosság erre.

Igen, megint oda érkeztünk vissza, ahonnan elindultunk! Valóban, a precíziós gazdálkodáshoz nemcsak tőke kell, a tudás is rendkívül fontos. Sőt, talán a legfontosabb. Jelenleg a legmodernebb traktorok vagy kombájnok technikai-technológiai teljesítményének a felét sem tudja egy átlagos felhasználó kiaknázni. Ebből az is következik, hogy precíziós gazdálkodás, ezzel együtt intenzív gazdaságfejlesztés csak akkor lesz, ha a megfelelő tudást be tudjuk vinni a mezőgazdaságba. Ezért van szükség arra, hogy minél több fiatal számára pozitív életpálya-lehetőségként mutathassuk be az agráriumot.