A mezőgazdaságért felelős államtitkár hozzátette, néhány éve kedvező folyamatok indultak el, amelyek javíthatnak ezen a helyzeten. A szója termésmennyisége ugyanis több mint felével emelkedett 2014 és 2017 között (115-ről 173 ezer tonnára). Sajnos a helyzetet rontja a kedvezőtlen uniós támogatási környezet, hiszen amíg eddig a szója vetésterületét a gazdák beszámíthatták az úgynevezett ökológiai célterületbe, addig 2018-tól ez már nem lehetséges, mert az ilyen területekre teljes növényvédőszer-tilalmat vezetett be az unió, és ezen feltétel mellett pedig már csaknem lehetetlen a termelés.
2018-tól az ökológiai célterületekre teljes növényvédőszer-tilalmat vezetett be az unió – fotó: Pixabay
A hazai állattenyésztés fehérjeszükséglete szempontjából a szójadara importja a meghatározó, évente 450-500 ezer tonnát tesz ki. Elsősorban az USA-ból, Brazíliából és Argentínából érkezik hazánkba szójadara. A Magyarországon a szója nagy részét takarmányozásra használják, de jelentős az export is. Az elmúlt években a termelés harmadát-felét adták el külföldre, melynek oka elsősorban az, hogy az itthon termelt szója GMO-mentes, ezért keresett a Nyugat-Európai piacokon. A szójaexport meghatározó célországai Németország, Ausztria és Szerbia, de érdemi még a kivitel Horvátország és Olaszország irányába is.
