Ez utóbbi, valamint a klímaváltozás negatív hatásaként megjelenő, és az utóbbi években tapasztalt enyhébb, tartós fagyoktól mentes téli időjárás kedvező hatással van nemcsak a kórokozók, de a talajlakó kártevők áttelelési esélyének megnövekedésére is. Azokon az őszi búza táblákon, ahol az elővetemény is kalászos volt, a talajlakó kártevők, áldrótférgek, drótférgek, pajorok és a gabonafutrinka lárvájának (csócsárló) a felszaporodása figyelhető meg (1. ábra). Az esetenként súlyos kártételek kialakulása és a bekövetkező jelentős termésveszteség ellen a leghatékonyabb megelőzési mód a vetőmagok rovarölő szeres csávázása.
1. ábra.: Gabonafutrinka lárvája (A), kártétele (B) és járata (C) – fotó: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Kísérletek és eredmények
2020. őszén a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szeged-Öthalmon található 20 éves, kalászos monokultúra kísérletében a UPL Hungary Kft. Signal 300 ES cipermetrin hatóanyagú, kontakt hatású rovarölő csávázószerével 8 ismétléses kisparcellás kísérletet állítottunk be hatékonyságának vizsgálatára 2 őszi búza fajtával. A kísérleti terület a korábbi évek tapasztalata alapján a gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) lárvájával erősen fertőzött. A vetés ideje 2020. október 22. volt. A kártétel felvételezésére kora tavasszal minden parcella közepén 1 m2-es mintaterületet jelöltünk ki, ahol megszámoltuk a károsított növények számát, illetve mértük az egységnyi területről vett minták gyökerének és hajtásának tömegét. Az aratást az őszi búza teljes érésekor (2021. július 9.) parcellakombájnnal végeztük a termésmennyiség mérésével.
A kora tavaszi felvételezés során a kártétel jól azonosíthatóan, de eltérő mértékben minden ismétlésben megjelent a kontroll és csávázott parcellákon is (2. ábra). Az 1 m2-es mintatéren a Signal 300 ES rovarölő csávázószerrel nem kezelt kontroll parcellákon több mint 200%-kal több károsított növényt azonosítottunk a csávázott parcellákhoz képest (3. ábra).
Megállapítható tehát, hogy a Signal 300 ES kísérletünkben hatékonyan csökkentette a károsított növények számát.
2. ábra: A gabonafutrinka lárvájának eltérő mértékű kártétele a vizsgált parcellákon – fotó: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
3. ábra: Károsított növények száma a kontroll, nem csávázott és a Signal 300 ES rovarölő csávázószerrel kezelt parcellákon
Az egységnyi területről származó gyökér- és hajtástömeget vizsgálva a Signal 300 ES rovarölő csávázószerrel kezelt parcellákon 17%-kal nagyobb hajtástömeget és 19%-kal nagyobb gyökértömeget találtunk (4. és 5. ábra), amely szintén a kezelés hatékonyságát támasztja alá.
4. ábra: Signal 300 ES rovarölő csávázószerrel kezelt (A) és nem kezelt (B) növényi minták – fotó: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
5. ábra: A hajtás- és gyökértömeg alakulása a kontroll, nem csávázott (kék) és a Signal 300 ES rovarölő csávázószerrel (narancssárga) kezelt parcellákon
A vizsgálat eredményeként a Signal 300 ES rovarölő csávázószerrel kezelt parcellák átlagában 7,92 t/ha, míg a nem kezelt kontroll parcellákon 6,74 t/ha termést takarítottunk be (6. ábra). Megállapítható, hogy
a kezelés következtében 18%-kal több betakarítható termést kaptunk a kontroll parcellák átlagához viszonyítva.
6. ábra: A terméshozam (t/ha) alakulása a kontroll, nem csávázott (kék) és a Signal 300 ES rovarölő csávázószerrel (narancssárga) kezelt parcellákon
Összefoglalva
A vizsgálat idei évi eredményei rávilágítottak arra, hogy a Signal 300 ES rovarölő csávázószer használatával hatékonyan védekezhetünk a gabonafutrinka lárvája ellen. A kezdeti védelem az őszi búza növények fejlődésére pozitív hatással volt, amely a termésmennyiségben realizálódott.
Dr. Tar Melinda
tudományos főmunkatárs, kutatóállomás vezető
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Növénytermesztési és Agrotechnikai Kutatóállomás, Szeged
