Hetedik alkalommal díjazta a K&H azoknak a fiatal agrárhallgatóknak a kutatásait, akik fenntarthatósági szemléletmódjukkal és digitális affinitásukkal hozzájárulhatnak a mezőgazdaság fejlődéséhez. Az ágazat igénye az új megoldásokra egyre sürgetőbb, hiszen a Covid okozta rövidtávú kihívások mellett mind a klímaváltozás hatására átalakuló fogyasztói elvárásokhoz, mind a változó éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodnia kell, miközben magának a termelésnek és feldolgozásnak is környezetbarátabbá kell válnia.

díjátadó

Hetedik alkalommal díjazta a K&H  a fiatal agrárhallgatók kutatásait

Hosszú távú változások várhatóak a klímaváltozás következményeként

A koronavírus-járvány okozta időszakos krízisvásárlások és az emelkedő infláció mellett a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak komoly hosszú távú változásokkal is szembe kell néznie. A klímaváltozás ugyanis három szinten is nyomást gyakorol az ágazatra. A rendkívüli időjárási események ingadozó termésmennyiséget, ármozgásokat és komoly növényegészségügyi problémákat okoznak, amikhez a termelésnek igazodnia kell. A klímaváltozás elleni harc a lakosság élelmiszerfogyasztásában is átrendeződést okoz, fokozatosan növekszik a húsmentes, a biogazdálkodásból származó és a helyben termelt élelmiszerek forgalma. Mindezek mellett pedig az agrárium környezetre gyakorolt hatását is csökkenteni kell, ugyanis az EU következő, 2023-ban életbe lépő Közös Agrárpolitikájának céljai között már hangsúlyosan szerepelnek a fenntarthatósági törekvések. A magyar gazdaságban meghatározó szerepet betöltő – a GDP több mint 6 százalékát és a foglalkoztatottak közel 8 százalékát adó – hazai agrárcégeknek tehát fel van adva a lecke, hogy új megoldásokat, technológiákat keressenek.

Gyors és hatékony alkalmazkodásra van szükség

„Ma a mezőgazdaságban folyamatosan növelni kell a korszerű technológiák alkalmazását annak érdekében, hogy gyorsan és hatékonyan alkalmazkodni lehessen a fogyasztói, környezeti és gazdasági változáshoz. Már nem precíziós gazdálkodásról, hanem digitális mezőgazdaságról beszélünk, ami a műholdfelvételek, a GPS-technológia, a robotika és az internet alapú hőmérséklet-, nedvesség- és egyéb érzékelők széles skáláját alkalmazza. Egy dolog azonban még hiányzik: az a tudás, amellyel a hatalmas mennyiségben elérhető adatokat összerakjuk, rendszerezzük, hogy jobb döntéseket hozzunk" – hangsúlyozta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyerteseinek bejelentésekor. A 2015 óta folyamatosan működő pályázat célja ugyanis azoknak a fiatal agrárszakembereknek a megtalálása és támogatása, akik új szemléletmódjuknak és digitális képességeiknek köszönhetően az ágazat fenntartható, a klímaváltozást és annak hatásait enyhítő fejlődését segíthetik.

kutatás

A mezőgazdaságban folyamatosan növelni kell a korszerű technológiák alkalmazását - Fotó: pixabay.com

Az ösztöndíjpályázat témája a fenntartható agrárium elérésének lehetőségeiről szólt

A pályázaton az agrárképzést nyújtó felsőoktatási intézmények alap-, mester- és PhD képzésein részt vevő hallgatói vehettek részt. A beadandó munkák témája a fenntartható agrárium körére épült. Ezen belül többek között olyan témákat vizsgáltak a hallgatók, mint a gazdaságokban keletkező hulladékok felhasználási lehetőségei, a nagyüzemi mezőgazdaság klímaváltozásra gyakorolt hatása és a halgazdaságok takarmányozásának újragondolása.

„Az elmúlt hét évben 336 tehetséges hallgató nyújtotta be színvonalas szakmai munkáját a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatra. Közülük az idei nyertesekkel együtt 53-an kaptak összesen 8 millió forint támogatást kutatómunkájuk folytatásához, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a mezőgazdaság hatékonyabb, biztonságosabb és fenntarthatóbb legyen" – emelte ki az agrárszakember.

kutatás

Az ösztöndíjpályázat célja, hogy a mezőgazdaság hatékonyabb, biztonságosabb és fenntarthatóbb legyen - Fotó: pixabay.com

Idei díjazottak

PhD kategória

  1. helyezett: Gorliczay Edit - Debreceni Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola - Baromfitrágya alapú komposzt termékek előállításának és hasznosításának értékelése
  2. helyezett: Molnár Áron - Debreceni Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola --- Rovarfehérjék és a zooplankton felhasználási lehetőségeinek vizsgálata a ponty és a csapósügér takarmányozásában
  3. helyezett: Boros Ildikó Fruzsina - Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Kar, Kertészettudományi Doktori Iskola - Salátafajták produkcióbiológiai jellemzése és komplex értékelése LED-es megvilágítási programok tesztelésével

Mesterképzés kategória

  1. helyezett: Kühn Dorottya - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök kar -  A vér- és tojáspor állománykialakító hatásának összehasonlítása kevert tésztás süteményben
  2. helyezett: Örkényi Adrienn Bettina - Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar - Élesztő törzsek alkalmazhatóságának vizsgálata papír-alapú szubsztrátumok biotisztításához
  3. helyezett: Máté Ádám - Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar - A szemes cirok genotípusok fiziológiai plaszticitásának összehasonlító vizsgálata eltérő mennyiségű nitrogénellátás mellett

Alapképzés kategória

  • Temesi Tamara - Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar - Nagyüzemű mezőgazdasági művelés két évtizedes klímaváltozásra gyakorolt hatásának vizsgálata szénlábnyom számítással
  • Balogh Marcell János - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar - Borászati hulladékok hasznosítása környezetbarát technológiák alkalmazásával