Mészöly Sára, agrárszaktanácsadó, növényvédelmi szakmérnök értekezésében az ökológiai másodvetés hatásait vizsgálta a repce őszi kártevőinek egyedszámára vonatkoztatva.

A szakmai értekezést és az ehhez kapcsolódó vizsgálatokat az indokolta, hogy az elmúlt évek során nagyon megnőtt a másodvetések miatt a kártevők egyedszáma. Ez súlyos problémát jelent első sorban gazdálkodóknak – és a szaktanácsadóknak is. A kártevők felszaporodása megfigyelhető a zöldítésnek szánt másodvetéseken és a repcetáblákon egyaránt – különösen, amikor a repcetáblák a másodvetések közvetlen szomszédságában helyezkednek el.

Mindenek előtt fontos tisztázni az ökológiai másodvetés fogalmát, amely a Magyarországon 2015-ben bevezetésre került "zöldítés" eleme.  A mezőgazdasági termelőknek így egy ökológiai célterületet kell kijelölniük a támogatásukért cserébe. A zöldítés támogatást igénylők körülbelül harmada választja az ökológiai másodvetést a támogatás feltételeink teljesítéséhez – és ezen belül is általában az olajretek, fehér mustár keveréket választják az alacsony hektárköltség miatt.

Mindez akkor jelent problémát, amikor a keresztes virágú olajretek és fehér mustár közelébe repce kultúra kerül főnövényként a vetésforgóba, amely szintén keresztes virágú, így a rovarkártevőik is azonosak.

A zöldítésnek szánt keresztes virágúakon rend szerint felszaporodnak a rovarkártevők, amelyek a közeli repcéken komoly növényvédelmi gondokat okozhatnak.

2018-óta ez a probléma azzal fokozódott, hogy a növényvédőszerek használatát betiltották a zöldítéseken.

Mészöly Sára kísérleteinek célja az volt, hogy megvizsgálja hogy magasabb-e az őszi kártevők egyedszáma és nagyobb-e a kártételük azokon a repce táblákon, melyeknek közelében másodvetést vetettek, valamint a vizsgálatok célja volt a kártevők betelepedési irányának meghatározása.

A kísérletek helyszíneként Tolna megyei mintaterületek lettek kijelölve az alábbi szempontok szerint:

  • A.) mintaterület: ökológiai másodvetés (olajretek, fehér mustár keverék)
  • B.) mintaterület: őszi káposztarepce – szomszédos a másodvetéssel
  • C.) mintaterület: őszi káposztarepce – nincsen a közelben másodvetés – kontroll parcellaként tekinthető

A kísérletben vizsgált rovarfajok a következők voltak:

  • repcedarázs,
  • nagy repcebolha

A rovarok megszámlálására vizes sárgatál csapdák szolgáltak, amelyekből táblánként 4 darabot helyeztek ki 2018.09.02. és 2018.10.30-a között.

Az első tál a táblaszegélyre-, míg a többi három 50 m-ként beljebb került kihelyezésre.

A kártétel vizsgálata repcedarázs álhernyók és repcebolha tekintetében területi kvadrát módszerrel került meghatározásra. A vizsgálat táblánkként 4 helyen: táblaszélen, majd 20 méterenként beljebb került meghatározásra, amelyek során a hernyók, bolhák száma és a rágásnyomokat tartalmazó növények száma is rögzítésre került.

Fontos ismertetni a kísérlet mintaterületeinek termesztéstechnológiáját:

  • Ökológiai másodvetés: A technológiai sorrend a következő volt: elővetemény (őszi búza) betakarítása, tarlóhántás, magágykészítés, vetés 08.23-án olajretek fehér mustár keveréke (20 kg/ha), beforgatás 11.02-án. Növényvédelmi vegyszeres kezelés nem megengedett ezen a területen.
  • Őszi káposztarepce: A technológiai sorrend a következő volt: elővetemény (őszi búza) betakarítása, tarlóhántás, tárcsázás, műtrágyaszórás, tárcsázás, középmély lazítás, hengerezés, vetés (09.08.), hengerezés, preemergens gyomirtás (09.10.), rovarölő szeres kezelés(09.19.), egyszikű gyomirtás (10.10.), gombaölő szeres kezelés (10.15.)

A vizsgálat eredményeként a másodvetésen már szeptember 5-én megjelentek a repcedarázs imágók, majd másfél hét elteltével az álhernyók is, amelyek nagy kárt okoztak a másodvetésben. 10 nap elteltével szinte tarra rágták a másodvetést.

A grafikonokon megfigyelhető a repcedarázs álhernyók (fent)- és repcebolha (lent) egyedszám-változása  a másodvetésen – ábra: Mészöly Sára

A másodvetés mellett fekvő vizsgált repcetáblán – és a kontroll parcellán is megjelentek ugyanezek a kártevők – mind a repcedarázs, mind pedig a repcebolha. A másodvetés melletti repcetáblán 4x annyi repcedarázs imágó és kétszeres álhernyó kártételt lehetett tapasztalni a kontroll parcellához képest.

A repcedarázs imágók egyedszám viszonyai a másodvetés melletti (kék)- és a kontroll repcetáblán (zöld jel) – grafikonok: Mészöly Sára

Repcebolhából 7x annyi kártevőt lehetett megszámolni a másodvetés mellett található repcetáblán, mint a kontroll parcellán. A repcebolha kártétele pedig 6x nagyobb volt a másodvetés melletti repcetábla esetében, mint a kontroll területen.

Az eredmények összegzése után egyértelműen kijelenthetjük, hogy az a repcetábla, amely mellett ökológiai másodvetés található, ott sokkal magasabb a kártevők jelenléte és sokkal nagyobb az ebből eredő kártétel is.

A vizsgálati eredmények elemzése után Mészöly Sára ajánlást tett a mezőgazdasági termelők számára.

  • ne őszi káposztarepce után vessék a termelők a másodvetést ( inkább kalászos, napraforgó után)
  • őszi káposztarepce után más növényből álló keverékeket válasszanak a gazdák (lehetséges keverékek: bükkönyfélék, hajdina, facélia, csillagfürt, somkóró, herefélék, zöld rozs stb.)
  • törekedjünk a vetésváltás betartása (opció az árvakeléssel való zöldítés – igaz, hogy ez nem igazolható számlával a támogatáshoz!)
  • főnövény betakarítása után minél hamarabb következzen a másodvetés
  • beszéljenek a szomszédos táblák gazdáival a vetésterv miatt, hogy más termelő se' járjon rosszul

Mindezek eredményeként csökkenthető a rovarölő szeres kezelések száma és a másodvetés eléri zöldítési célját.

Mészöly Sára érdekes és tanulságos előadása után Mózer Petra az RAGT Vetőmag Kft. termékmenedzsere tartotta meg prezentációját a korábban elhangzottakhoz szorosan kapcsolódó témában.

Zöldítsünk okosan!

Igen ám, azonban mit is jelent pontosan a zöldítés és miért "kell" ezt a gyakorlatot folytatnunk?

A "zöldítés" fogalma 2015-ben az Európai Uniós Közös Agrárpolitika (KAP) Reform részeként került bevezetésre azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági tevékenységekben részt vevők megfelelő mértékben tudjanak közreműködni a környezeti- és természeti értékeink, tartalékaink megóvásában.

A zöldítés gyakorlati megvalósulása három pilléren alapszik, amelyek a következők:

  • Állandó gyepterületek fenntartása
  • Terménydiverzifikáció
  • Ökológiai jelentőségű (EFA) területek kijelölése

Ökológiai jelentőségű területről akkor beszélhetünk, ha legalább két fajjal borítjuk ezt a területet egy gazdálkodási évben és a második veteményt zöldtágyaként- vagy éli takarónövényként kezeljük. Ezeket a másodvetésű kultúrákat legalább 60 napig fent kell hagyni a területen és ez idő alatt növényvédőszer- és csávázott vetőmag használata egyaránt tilos. Tavasszal ezeket a kultúrákat a vetés előtt a talajba kell forgatni.

Fontos, hogy a másodvetésű kultúrák magkeverékének kiválasztásakor vegyük figyelembe az adott gazdaság növényvédelmi szerkezetét.

Egy repcetermelő gazdaság például soha ne válasszon olyan keveréket, amely keresztes virágúakat tartalmaz – még a szomszédos táblán sem – gátolva ezzel a kórokozó kártevők felszaporodását.

Most azokhoz fogunk szólni, akik repcét termesztenek, hiszen sok olyan fajkeverék létezik, amelyet ők is bátran alkalmazhatnak.

Ezeknek a nem keresztes virágú fajoknak több előnye is van a termelők szempontjából. Ilyenek az alábbi kedvező tulajdonságok:

  • gyors növekedés
  • a tápanyagok mélyebb rétegeibe történő bemosódás megakadályozása
  • relatív igénytelenség
  • megfizethető vetőmag
  • növeli a talaj szervesanyag tartalmát
  • talajszerkezet javítása

Az előadó külön kiemelte az alábbi fajokat:

A Pohánka mélyreható gyökérzettel rendelkezik, amely átszövi a talajt. Rövid tenyészidővel rendelkezik, gyors fejlődése mellett nagy zöldtömeget ad. Jól társítható facéliával, herefélékkel. A beforgatást követően gyorsan bomlanak a növény rostjai.

A Bíborhere gyors fejlődésű, Nitrogén-megkötő gyökérzettel rendelkezik és kiváló elővetemény-értéket biztosít. Gyökérzete behálózza a talaj felső 40-50 cm-ét. Kalászosok elé kifejezetten ajánlott.

A Mézontófű állománya megfelelő talajtakarást biztosít. Gyomelnyomó képessége kimagasló. Talajátszövő gyökérzettel rendelkezik és segít a talajok optimális nedvességének megtartásában. Mulcsképzésre alkalmas.

Az RAGT Vetőmag Kft. ajánlata a RAGT MIX2 keverék.

Ez a keverék az AKG programban résztvevők számára is használható. A magkeverék összetétele:

10% facélia

65% pohánka

25% bíborhere

Szeptember közepi vetéssel biztosan nem fog magot hozni, így árvakelésként nem fog jelentkezni az utónövényben.  További előnye, hogy ez után a keverék után  nincsen utónövény-korlátozás.

Szívesen tanulmányozná részletesebben az RAGT szakmai videósorozat előadásait?

Észrevételeivel kapcsolatosan kérjük, hogy forduljon bizalommal az RAGT szakmai csapatához – akik kérésére rendelkezésre bocsájtják az értekezések összefoglaló anyagait.