A Phylazonit technológia – a speciálisan szelektált baktérium törzsek felhasználásával – egyik elsődleges célja a talaj tápanyagkészletének oly módon történő mobilizálása, hogy az a termesztett növénykultúra számára hozzáférhetővé váljon. A másik fontos célkitűzés e talajbaktériumok felhasználásakor, hogy a talajéletet olyan biológiai szemléletű, környezetbarát módon javítsa, vagy állítsa helyre, hogy termőtalajainkat hosszútávon és fenntartható módon hasznosíthassuk minőségi élelmiszerek vagy takarmányok előállítására.
Érthető az elvárás a gazdálkodók részéről, hogy a terméshozamok növekedjenek. A termésnövekedés az egyik olyan „járulékos” haszon, mely a fentiekből adódik, ám nem az egyetlen, és nem minden esetben a legjelentősebb. E baktériumtrágyák használatával ugyanis képessé válnak a növények egy magasabb terméshozam elérésére, illetve ezzel egy időben a termésbiztonság is növekszik, ám fontos látnunk azt is, ez milyen módon következhet be.
A Phylazonit technológiával a termesztett növénykultúra számára könnyebben hozzáférhetővé válnak a tápanyagok
Vizsgáljuk meg, mit biztosít a Phylazonit technológia három alappillére:
1. a talaj szerkezetének javítását (Phylazonit Tarlóbontó)
2. a tápanyagfelvétel hatékonyságának fokozását (Phylazonit Talajoltó, Talajregeneráló)
3. a növény ellenálló-képességének növelését (Energia Humin)
Milyen hasznot jelenthet ez a termelő számára?
A technológia első lépésével a talaj, mint termesztő közeg állapotát javítjuk, ezáltal könnyebb művelhetőséget, jobb vízgazdálkodást, aktívabb talajéletet és magasabb mobilizált tápanyag szintet érünk el. Második lépés a teljes szántófelület után a növény gyökérzónájának kezelése, így közvetlenül tudunk hatással lenni a növény táplálására, egészségi állapotára és stresszhelyzettel szembeni ellenálló képességének javítására. A technológia harmadik lépése a teljes szántófelület és a növény gyökérzónájának kezelése után a stresszhatás csökkentés és a kiegyensúlyozott tápanyag ellátás biztosítása (lásd részletesebben itt).
Számos kísérlet bizonyítja a technológia hatékonyságát
A Phylazonit technológia használatával az évek során számos kísérletet végeztek. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének (Martonvásár) növénykórtani tenyészkertjében, 2016-ban, 2017-ben beállított szabadföldi kísérletek során két Fusarium fajjal (F. verticillioides. F. graminearum) fertőztek kombinált kezelésben a kukorica magvakat, és vizsgálták a Talajregeneráló készítményünk hatását.
1. ábra Kisparcellák termésátlaga (t/ha) a vizsgált kezelésekben kukoricán 1. kontroll (kezeletlen) (KO), 2. baktériumtrágya (KB), 3. F. verticillioides (FV), 4. F. verticillioides+baktériumtrágya (FVBakt) 5. F. graminearum (FG), 6. F. graminearum+baktériumtrágya (FGBakt).
2016-ban a kezeletlen kontrol parcellák közel 9,5 tonna hektáronkénti átlagát 1 tonna terméstöbblettel múlták felül a Talajregenerálóval is kezelt parcellák (1. ábra). A két Fuzárium fajjal fertőzött táblák esetében látható, hogy a Fusarium verticillioides gombával fertőzött parcellák termésátlagához viszonyítva a baktériumtrágyával kezelt parcellák szintén 1 tonna terméstöbbletet produkáltak (egy hektárra vetítve). A Fusarium graminearummal fertőzött táblák is jelentős stresszhatás alatt álltak a gomba károsítása miatt, ez esetben a baktérium készítménnyel kezelt táblákon 0,1 tonna termésnövekedést mértek.
2017-ben is hasonlóan alakultak az eredmények. A kontroll táblák termésátlagához viszonyítva a baktérium trágyázott parcelláknál szintén 1 tonnánál is több termésmennyiség növekedést jelentkezett. A két Fuzárium fajjal fertőzött parcellák átlagaihoz viszonyítva ez évben már mindkét esetben az 1 tonnához közelített az egy hektárra számított termésnövekedés a baktériumokkal is kezelt táblákon.
2015-2016-os évben a kompolti Fleischmann Rudolf Kutatóintézetben őszi árpával (Casanova II. fok) végeztek kísérletet a Phylazonit technológia termésnövelő hatását vizsgálva. 3,1 hektáron 15 liter/ha Talajoltó készítmény került kijuttatásra. Napraforgó elővetemény után 15 l Tarlóbontó készítmény kijuttatására is sor került a szármaradványokra. A kontroll parcella (3,43 ha) semmilyen kezelést nem kapott.
2. ábra A parcellák termésátlaga (t/ha) a vizsgált kezelésben őszi árpán
A kísérlet során az őszi árpa 1 tonna többletet produkált a kontrollhoz képest a Talajoltó készítmény használata során (2. ábra).
Az itt ismertetett vizsgálatok eredményei is alátámasztják azt a véleményt, miszerint a baktériumtrágyák nemcsak a fenntartható, környezettudatos mezőgazdaság nélkülözhetetlen eszközei, hanem – számos egyéb pozitív hatásuk mellett – az elvárható gazdasági eredmények eléréséhez is segítséget nyújtanak.
