Tolna megye kukoricatermő-területe jelentős, országosan az ötödik helyet foglalja el a jelenlegi 64 ezer hektárral. Elmondható viszont, hogy 10 éve ettől sokkal magasabb volt a termőterület, amikor a 100 ezer hektárt is elérte.
Vendégh Edit, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke szerint a területcsökkenés főleg az egyre kiszámíthatatlanabb időjárásnak és az egyre forróbb és csapadékszegényebb nyaraknak tudható be, ami arra ösztönzi a termelőket, hogy a vízigényes kukorica helyett más, például olajos és ipari növényeket, lucernát vagy ültetvényeket részesítsék előnyben.
Júniusban még úgy tűnt, hogy a kukoricatermés rekord lehet idén a megyében, végül az augusztusi nagy kánikula és a csapadékhiány valamicskét rontott az addig nagyon szépen fejlődött állományokon. A táblákon a növények egyik hétről a másikra megszáradtak. Ezért rendkívül korán, már szeptember elején megkezdődhetett a kukorica betakarítása, és október vége előtt be is fejeződött. Ami szintén az idei év különlegessége, hogy szeptember végén, október elejére már annyira leadta a vizet a kukorica, hogy szinte nem volt szükséges a termény szárítására.
Korán kezdték és korán fejezték be az aratást idén a termelők – fotó: Agroinform.hu
A hozamokat vizsgálva kiderült: rendkívül változó eredmények születtek, hektáronként 5–14 tonna is előfordult termőhelytől és a talaj adottságától függően. A megyei átlag az aszályos időjárás ellenére is jó lett, 9,3 tonna hektáronként, amely az egyik legmagasabb terméseredménynek számít országosan. Az elmúlt öt évben három alkalommal volt hasonlóan magas a terméseredmény, tehát az idei a jó eredmények közé sorolható.
A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt alig lehetett hajózni, ennek megfelelően a kereskedők sincsenek egyszerű helyzetben, mert nagy kockázatot jelent ilyen bizonytalan szállítási körülmények között leszerződni.
Mindezek negatívan hatnak az árakra. Jelentősebb árumozgás jelenleg nem tapasztalható, valódi kereslet inkább belföldön mutatkozik. Az országos 898 ezer hektárnyi kukorica-vetésterület több mint tizede, mintegy 93 ezer hektár található Hajdú-Bihar megyében, ahol a kukorica termesztésére az időjárás idén általánosságban kedvező volt.
– A megye azonban korántsem egységes a kukorica termésének szempontjából – mondta el Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke a lapnak. – A megyében a kedvezőtlen adottságú területeken 3–4 tonna/hektár termésátlagtól egészen a 13 tonna átlagos hozamig előfordulnak adatok. Az átlagtermés 7,85 tonna hektáronként, amely jónak, de nem kimagaslónak számít a megyében.
A termésátlag megyén belül nagy szórást mutat az egyes termőtájak között. – A bihari részről mondható el, hogy ott kimagaslóan jó eredményeket adó területek is voltak az előző évekhez képest. A meleg nyár és kora ősz okán a kukorica betakarítása több növényhez hasonlóan a megyében is 2–3 héttel hamarabb kezdődött. A tapasztalatok szerint a levágott kukoricák a kedvező termőterületeken 14–16 százalék víztartalommal kerültek betakarításra, ami azt jelenti, hogy
szárításra jórészt egyáltalán nem volt szükség.
Volt, ahol még túl száraz is volt a kukorica, a 12–13 százalékos szemnedvesség kissé nagyobb arányú szemtöréssel járt. A learatott kukorica minősége jó, a száraz időjárás miatt gombabetegségek nem támadták meg a csöveket, nem tartalmaznak toxinokat. A víztartalom alacsony mértéke miatt csak tisztító átfújásra volt szükség általában – tette hozzá Szólláth Tibor.
A kukorica átvételi ára tonnánként 43 000–44 000 forint, de a gazdák a megyében is szeretnének 50 000 forintot kapni terményeikért, a közeljövőbeli árajánlatok azonban nem mutatnak emelkedést.
_fill_100x75_0.jpg)
