Az 1950-es évekig a tápanyagok pótlása szinte teljes mértékben a gazdaságok belső tápanyag-körforgalmára, tehát a szervestrágyázásra korlátozódott. A terméseredmények növelése érdekében azonban az '50-es évektől egyre nagyobb részarányt képviseltek a szervetlen tápanyagok, a műtrágyák. Szemben a szerves trágyákkal, a műtrágyák kezelése egyszerű, kijuttatásuk során nagy területteljesítmény érhető el.

A közvélemény gyakran összemossa a műtrágyákat a növényvédő szerekkel, pedig a műtrágya nem természetidegen anyag. A műtrágyáknak az a feladatuk, hogy pótolják a természetben is meglévő tápanyagokat, mégpedig egy olyan szintig, amely a gazdaságos terméshozamokat biztosíthatja.

A műtrágyázással tehát nem juttatunk olyan kemikáliákat a talajba, amelyek már eleve ne lennének jelen, hiszen ugyanazon fontos tápionokat tartalmazza, melyeket a talaj és a szerves trágyák is szolgáltatnak. Sőt, amennyiben ténylegesen a talaj hiányosságait pótolják, illetve a talajhibákat orvosolják, úgy alkalmazásukkal egészségesebb talaj, talajélet, növényzet jöhet létre. A megművelt területek megnövekedett termelékenysége pedig lehetővé teszi az erdők és rétek természetes állapotban való megőrzését, mivel nem kell újabb szűz területeket bevonni a mezőgazdaságba.

axiál

A csendes, festői táj közepén komoly munka zajlik – fotó: Axiál Kft.

Az Axiál Kft. tapasztalatai alapján közép- és hosszútávon is emelkedő műtrágyaárakkal lehet számolni, emiatt pedig elengedhetetlen az agronómiai előírásoknak megfelelő műtrágyamennyiség kijuttatása. A berendezések fejlesztése kapcsán alapvetően az inputanyag-megtakarítás lett a fő szempont, így a hagyományos mechanikus repítőtárcsás műtrágyaszóróknál a mérlegrendszerek terjedtek el a legjobban. Ezek a fejlesztések nem csak azért voltak fontosak, hogy pontosan tudjuk, mennyi műtrágyát szórunk ki, hanem az elektronikának köszönhetően

már nem kell a kalibráláskor elkövetett hibáktól tartani.

További fontos szempont volt a szórásszélesség szabályzása, ami a táblaszéli szóróeszközök fejlesztésével kezdődött, majd kiterjedt a teljes szórásszélesség-szabályzásra, ami a műtrágyaszóró-fejlesztés csúcsát jelenti.

Minél egyszerűbb géppel és a hozzá tartozó logikus beállításokkal tudjuk megoldani a műtrágya kijuttatását, annál precízebb munkavégzésről beszélhetünk. Először is mérjük fel a gazdaságunk méretét, a művelt tábláink hosszúságát, és ezek után döntsük el, hogy melyik erőgépünkkel fogjuk a műtrágyát kijuttatni. Egy modern szóróberendezés jellemzői közé tartozik a mérlegelési lehetőség, a szakaszolhatóság és az ISOBUS-kommunikáció, amelyen keresztül a legtöbb erőgéppel összeilleszthető. Nem kérdés, hogy egy, a gazdaságunkhoz optimálisan megválasztott műtrágyaszóró idő- és pénzmegtakarítást fog eredményezni.

axiál

Sulkynak hívják az ügető kocsikat is, ez a típusa is majdnem olyan gyors – fotó: Axiál Kft.

Műtrágyaszóráskor a cél, hogy az anyagot a lehető legegyenletesebben juttassuk ki a területre. Több egymást átfedő réteg kijuttatásával egyenletes szórásképet kapunk, mivel az egyes rétegek kiegészítik egymást. A SULKY emiatt fejlesztette ki az epszilon szórólapátját, ami szóráskor lapátonként két különálló műtrágyaréteget hoz létre, így mivel egy szórótányéron két lapát van, négyszeres átfedésről beszélhetünk. Továbbá a kiszórandó mennyiség 100 százaléka oda- és visszamenetben kerül kijuttatásra, ezért a munkafolyamat végén már nyolcszoros átfedést érünk el – nyilatkozta Lisz Péter, az Axiál Kft. termékmenedzsere.

A SULKY a szórásszélesség változtatásához egy fokozatmentesen állítható, mozgó kiömlőgaratot fejlesztett ki és szabadalmaztatott, melynek segítségével módosítható a műtrágya ráfolyási pontja a szórótányérra, így nagyon egyszerűen beállítható a kívánt szórásszélesség. A mérlegrendszer segítségével folyamatos kontroll alatt tarthatjuk a tartályban lévő műtrágyamennyiséget, valamint azt, hogy mindig az adott területre előírt mennyiségű inputanyag kerül-e kijuttatásra. Ezenkívül még a műtrágya folyási tulajdonságaiból származó adagolási különbségek kiküszöbölésére is szolgál a rendszer.

Az Econov típusú Sulky műtrágyaszórókkal olyan minőségben végezhetjük el a munkát, ami megfelel a 2016-os elvárásoknak és előírásoknak – tette hozzá.

amazonen

Felbőg a gép, pörög a tárcsa, és messzire repülnek a szemek – fotó: Amazonen-Werke Kft.

A műtrágyaszórók vezérlését nagyrészt automatizáltuk, szinte minden beállítást (munkaszélesség, inputanyag-mennyiség, szakaszolás) automatikusan tudunk műholdas helyzetmeghatározás alapján elvégezni – tudtuk meg az Amazonen-Werke Kft.-től.

Egy modern műtrágyaszórónak ugyanúgy, mint régen, pontosnak és könnyen beállíthatónak kell lennie. Viszont manapság már egy ilyen berendezéstől elvárható, hogy vezérelhető legyen a traktorfülkéből, vagy automatikusan végezze el a beállításokat helyettünk, ISOBUS-kompatibilis legyen, és a traktor termináljáról kezelhető.

Műtrágyaszóró vásárlásakor a tartálytérfogat nagyságát meghatározza az erőgép teljesítménye és a művelt földterület nagysága. A kezelőszemélyzet felkészültsége és rendelkezésre állása dönti el, hogy mennyire automatizált gépet válasszunk.

A leggyakrabban elkövetett hiba

az alacsonyabb tudásszintű gép vásárlása a beruházás költségének csökkentése miatt, viszont a meg nem vásárolt elektronikai berendezések, mint például a mérlegrendszer vagy a szakaszolás, később nagyon tudnak hiányozni a gazdának, azonban ennek egy része nem utószerelhető.

„Mert ahol fűrészelnek, ott hullik a forgács” – fotó: Amazonen-Werke Kft.

Egy optimálisan megválasztott gép rengeteg előnyt jelenthet gazdaságunk számára, például a szórási pontosság szemmel láthatóan egyenletes növényfejlődést eredményez, mely lehetővé teszi a további munkák (növényvédelem, betakarítás) egyazon fejlődési fázisban történő kivitelezését. Továbbá az elektronika használata akár 5-8 százalék műtrágya-megtakarítást is jelenthet.

Én az Amazone ZA-M és ZA-V mérleges műtrágyaszórókat ajánlom, mert ezek a típusok a közép-árkategóriát képviselik, de már nem kell az örökös leforgatásokkal bajlódni, és nagyon pontossá válik a kijuttatás mennyisége is – mondta Kovács Tamás, az Amazonen-Werke Kft. ügyvezetője.

Kuhn

A gépkapcsolat, szinte műtrágyafelhőbe burkolózva – fotó: Kuhn Center Magyarország Kft.

A Kuhn Center Magyarország Kft. megállapítása szerint a műtrágya-kijuttatás jelentős fejlődésen ment és megy keresztül. Az inputanyagok optimális használata nagyobb hozamokhoz, jobb minőséghez és végső soron költségmegtakarításhoz vezet.Terjedőben van a helyspecifikus kijuttatás is, ami azt jelenti, hogy a hozam alapján készült digitális térkép fedélzeti számítógépbe adaptálásával a műtrágyaszóró az adott ponton az éppen megfelelő mennyiséget juttatja ki.

A technológiának nyilván ára van, ugyanakkor jelentős megtakarítás érhető el azzal, ha valóban csak a szükséges mennyiséget szórjuk ki az adott területre.

A rendszer összekapcsolható drónos megfigyeléssel,

így a tábla feletti repülés során GPS-koordinátákkal – a növény mérete és színe alapján – rögzíthető, hogy a következő műtrágyázáskor hová, milyen mennyiséget kell kijuttatni. De ez a technológia elérhető traktorokra szerelhető nitrogénszenzorokkal is, amelyek a gép elején helyezkednek el, és a kultúra színéből állapítják meg szórás során, hogy milyen mennyiséget kell adagolni.

A piacon megtalálható gépek zöme repítőtárcsás rendszerű, a lengőcsöves, pneumatikus gépek száma viszonylag alacsony. A tartálytérfogatok a függesztett gépeknél – amelyből itthon a legtöbbet használják – 250 és 4000 liter között változnak. A vontatott gépek tartálytérfogata 4000 és 14-18000 liter között alakul. Az önjáró műtrágyaszórók kevésbé használatosak Magyarországon, ezeket főleg Amerikában alkalmazzák.

Kuhn

Hibátlan perspektíva, művészi fókusz, de a tekintet a piros csodára szegeződik – fotó: Kuhn Center Magyarország Kft.

A modern műtrágyaszórók manapság már mind sebességarányos kijuttatással és súlymérő rendszerrel szereltek. Ezek vagy saját Can-Bus vezérlésűek,vagy teljesen ISOBUS-működésűek. A legfontosabb azonban a szóráskép, amikor pedig ennek a minőségéről beszélünk, akkor elsősorban a műtrágya eloszlására gondolunk a teljes munkaszélesség keresztmetszetében.

Egy hagyományos, kéttárcsás műtrágyaszóró szórásképe a munkaszélesség átfedésével keletkezik, ami azt jelenti, hogy a műtrágyaszemcsék egy részének jelentősen messzebbre kell repülnie, mint a tulajdonképpeni nettó munkaszélesség. Amennyiben a műtrágyamennyiségek az átfedési zónában nem megfelelő mértékben egészítik ki egymást, hiányos a szóráskép, ezáltal szórási hiba alakul ki.

Egy jól kiválasztott gép mind agronómiai, mind pedig termésnövekedést eredményez. Ha jó szórásképű a berendezés, akkor egyenletes lesz a növényállomány, és nem lúgosodik el a talaj. Az ehhez szükséges géppark Magyarországon elöregedett, a korszerűtlen eszközök pedig nem teszik lehetővé a költségtakarékos gazdálkodást.

A Kuhn Axis 30,2 W műtrágyaszórót ajánlom, ami 12-48 méteres munkaszélességig tud dolgozni, és akár 3400 literes tartálykapacitással is elérhető. Ez a berendezés a kis- és nagygazdaságokban is tökéletesen megállja a helyét, és már képes más GPS-technológiát használva az OPTI-Pointot (szakaszolást) kezelni, illetve ennek nagyobb testvére, az AXIS 50.2 H-EMC-W már hidrohajtással rendelkezik, és teljesen ISOBUS-vezérlésű. Az ilyen típusú és felszereltségű műtrágyaszórókkal költségcsökkenést és termésnövekedést érhetnek el a gazdák – mondta Markovics Tamás, a Kuhn Center Magyarország Kft. termékmenedzsere.

Kverneland

Ilyen modellekkel könnyű dolga van bármelyik fotósnak – fotó: Kverneland Group Hungária Kft.

A Kverneland Group Hungária Kft. véleménye alapján az elmúlt években, évtizedekben a műtrágyaszórók és a műtrágyák óriási változáson mentek keresztül. Megfigyelhető a gépek méreteinek változása, ami szoros összefüggésben van a traktorok, valamint a gazdaságok méreteinek változásával is. Az elektronika és a GPS-alapú szórás megjelenése a kezdetekhez képest elképzelhetetlen pontosságot tesz lehetővé, melyet a tudatosság jegyében egyre többen választanak.

A mai modern gépeknek nagy munkaszélesség-tartományt kell lefedniük úgy, hogy a szóráskép a lehető legegyenletesebb legyen. Ma már kulcsfontosságú, hogy a műtrágya kiadagolása egy mérőrendszer segítségével történjen, és a munkaszélesség-szakaszok segítségével változtatható legyen. Emellett már az is alapelvárás, hogy differenciáltan is tudjon dolgozni a gép, és az elvégzett feladatokat megfelelően dokumentálja is, és a keletkező információk továbbítására pedig egy közös kommunikációs csatornát, az ISOBUS-t használja.

Kverneland

„Egy, csak egy legény van talpon a vidéken” – fotó: Kverneland Group Hungária Kft.

A megfelelő gép kiválasztásánál több szempontot is figyelembe kell venni, hiszen számít az erőgép mérete, a kiszolgálás módja, valamint a szórandó terület nagysága.

A legtöbb fejtörést a műtrágyaszóró mérete okozza,

mert néhány esetben a felhasználók nem számolnak azzal, hogy a műtrágyaszórót soha nem járatják „üresre”.

Az optimálisan kiválasztott gép időt és persze pénzt tud megtakarítani. Csökkentethetjük a műtrágya-felhasználást, hiszen az átfedések minimalizálásával és a nagy munkaszélességgel a munkára fordított időt és a fölösleges taposást is tudjuk csökkenteni.

A modern gazdálkodók számára a GEOspread gépeket ajánlom, mely megtalálható a CL és a TL modellek estén is. Mindkét gép egy rendkívül pontos, 4 mérőcellával és egy referenciaszenzorral ellátott mérőrendszert használ, ISOBUS-kommunikáció és GPS-jel segítségével a gépek szakaszolni is tudják a munkaszélességüket (a szakaszok mérete minimum 2 méter). Ezenfelül a gépek alkalmasak térképalapú és változó dózisú feladatok elvégezésére és dokumentációjára is – mondta az Agroinform.hu-nak Pintácsi László, a Kverneland Group Hungária Kft. termékfelelőse.

Ha a jövőben vetőgépet vagy a vetéssel kapcsolatos berendezést vásárolna, tekintse meg az Agroinform.hu oldalán található Apróhirdetéseket, illetve szemezgessen nemzetközi Géppiac-ajánlataink között.