Közismert, hogy a parfümökben, szappanokban és samponokban a kellemes illatot árasztó metilbenzoátoknak fontos szerepe van. E kellemes illatú – környezetbarát! – anyag a méheket is vonzza (beporzás!). Ilyen megközelítésben kézenfekvőnek tűnt az amerikai Agrárkutatási Szolgálat (ARS) entomológusainak ezt a bioalapú szert a mezőgazdasági kártevők elleni védekezésre is felhasználni, elsőként az Ázsiából bekerült pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) ellen.

Maga az illékony vegyület főleg rothadt almanedvben található, onnan könnyű kinyerni. Sikerült – No.19 néven szereplő – olyan vegyületet kapni, mely a pettyesszárnyú muslica ellen hatásosnak bizonyult. A sikeren felbuzdulva egyéb mezőgazdasági kártevők (Halyomorpha halys, Plutella xylostella, Manduca sexta) ellen is kipróbálták, s velük igen kedvező eredményeket kaptak.

Megfigyelhető, hogy a kisebb méretű kártevők ellen hatásosabb, mint a nagytestűek ellen. A mezőgazdasági kártevőkön kívül a háztartási rovarok ellen is jó eredménnyel használták. Számos kártevő ellen akár ötször-tízszer nagyobb védekezési hatékonyságot értek el, mint a hagyományos piretroidok használatával.

A foltoszárnyú muslica (Drosophila suzukii) – fotó: Nébih

A következő lépés a tűzhangya, szúnyogok, raktári kártevők és a gyapjas pille elleni védekezésben kipróbálni a módszert. A szerre szabadalmi kérvényt nyújtottak be, és egy komoly gyártó cég nagy érdeklődést mutat iránta.