Nagy István első számú céljának a mezőgazdaság versenyképességének növelését fogalmazta meg a Világgazdaságnak adott interjúban. Az agrárminiszter elmondta, hogy bár nagy bővülést ért el a mezőgazdaság kibocsátása az utóbbi években, még most is az itthon egy hektáron megtermelt jövedelem csak 59 százaléka az uniós átlagnak. Így a hatékonyságnövelés elengedhetetlen.
Ennek érdekében Nagy István kulcskérdésnek tekinti az öntözésfejlesztést. A vízügyi hatáskörök azonban továbbra sem kerülnek vissza a Belügyminisztériumtól az agrártárcához, viszont a miniszter szerint szoros együttműködésre készülnek a BM-mel.
A versenyképesség növelése érdekében az Agrárminisztérium megduplázná az üvegházi zöldségtermelés kapacitását és támogatnák a precíziós fejlesztéseket. A miniszter ezen kívúl kiemelte a generációváltás fontosságát, aminek érdekében korszerűsítenék az agrárszakképzést. Létrehoznának egy jövedelemstabilizáló alapot is, és átirányítanak a mezőgazdaságba 50 ezer közfoglalkoztatottat állandó munkaerőként.
Korábban beszámoltunk róla, hogy a munkaerőhiány folyamatos gondot okoz az agráriumnak, egyes becslések szerint a munkaerőnek körülbelül egyharmada hiányzik a kertészetekből és a mezőgazdaságból. A közfoglalkoztatottak átirányítása a mezőgazdaságba nem új gondolat, a probléma, ami ezzel kapcsolatban fel szokott merülni, az a szakképzettség, sőt a mezőgazdasághoz szükséges alapvető ismeretek hiánya. Apáti Ferenc, FruitVeb-Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke korábban arról beszélt, hogy a közmunkások nem enyhítik a munkaerőhiányt a kertészeti ágazatban, mert sokan közülük nem rendelkeznek a szükséges minimális ismeretekkel sem.
Főleg a gyümölcs- és zöldségágazatot sújtja a munkerőhiány – fotó: Balázs Attila
Fontos az integrációk kialakítása
Nagy István az intergrációt is fontos feladatnak tartja, szerinte ez csak önkéntes alapon működhet, húszéves távlatban pedig az a cél, hogy a bennük részt vevők tulajdonolják a feldolgozóipart és a kereskedelmet is. Az agrárminiszter szerint ennyi idő alatt annyi tőke képződik majd ezekben a rendszerekben, hogy vételi ajánlatot tehetnek majd a keresdelmi láncoknak.
Lesz még földértékesítés
A miniszter a legfontosabb feladatnak nevezte az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését. Hozzátette: lesz állami földértékesítés, de nem akkora, mint a Földet a gazdáknak! programban. A földforgalmi törvény módosításával pedog elő szeretnék segíteni a földcseréket és a birtokösszevonásokat is a gazdaságos termelés érdekében.
Sok feladata lesz az új tárcának
Az új kormány beiktatása után a Magyar Közlönyben megjelent az egyes tárcák – így az Agrárminisztérium –, illetve vezetőinek feladat- és hatásköreit felsoroló rendelet. Eszerint az agrárminiszter felel az agrárpolitikáért, az agrár-vidékfejlesztésért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az élelmiszeriparért, az erdőgazdálkodásért, a földügyért, a halgazdálkodásért, az ingatlan-nyilvántartásért, a környezetvédelemért, a természetvédelemért, a térképészetért és a vadgazdálkodásért.
A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége keretében többek ellátja az Európai Unió közös agrárpolitikája II. pilléréből nyújtott agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal, továbbá az Európai Unió közös halászati politikájával kapcsolatos szakpolitikai feladatokat, előkészíti az Európai Unió közös agrárpolitikája I. és II. pilléréből, valamint a kizárólag hazai forrásból nyújtott agrár-vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó jogszabályokat, együttműködik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, illetve ellátja a mezőgazdasági vízhasznosítással kapcsolatos kormányzati feladatokat is. A mezőgazdaság szempontjából fontos vízügy többi része (vízgazdálkodás, vízügyi igazgatási szervek irányítása, vízvédelem) a Belügyminisztériumhoz tartozik majd.
_fill_100x75_0.jpg)
