A bab jelentősen növeli az együttes termés fehérjetartalmát. – fotó: Pixabay
A bab fehérjetartalma ugyanis a kukoricáénak több mint a kétszeresét teszi ki. A Svájcban és a szomszédos országokban végzett vegyes termesztési kísérletek pozitív eredményeket mutattak, bár korábban felvetődött, hogy a babban lévő fazin aminosav mérgező hatása megakadályozza a két növény együttes termesztését.
Német kutatók azonban kísérletileg bebizonyították, hogy ez a mérgező hatás elhanyagolható, mivel a fejőstehenek takarmányozásában a kukorica-bab vegyes szilázs használata során semmilyen negatív hatást nem tapasztaltak, és az állatok az ilyen keveréket szívesen fogyasztották, és a tejhozam is változatlan maradt.
A kukoricát és a babot egyre inkább vegyes kultúrában termesztik a szarvasmarhák takarmányozására. – fotó: Pixabay
A vegyes termesztés során a két növény kivetése egyszerre történik, és a bab a kukoricaszárakat természetes támasztókaróként hasznosítja. A magasabb fehérjetartalom révén az eljárás a szójaimport igényt is csökkentheti, ezen túlmenően pedig a bab nitrogénmegkötésének eredményeként az utóvetemény kevesebb műtrágyát igényel.
Idősebb honfitársaink emlékezhetnek rá, hogy a magyar kisparaszti gazdaságokban a kukorica és a bab együttes termesztése általános gyakorlat volt, bár az utóbbit csaknem kizárólag étkezésre használták. Tehát semmi sem új a Nap alatt.
