A mezőgazdasági területeken fontos, hogy 2018-ban is kiemelt figyelmet fordítsanak a gazdálkodók a napraforgó, kukorica és a szója kultúrák gyommentesen tartására. A parlagfű leginkább a táblaszéleken, táblák szegélyében, gyomirtáskori rossz csatlakozásoknál, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, gabonatarlókon fordul elő, továbbá a kapás kultúrák azon területein, ahol gyengébben sikerültek a herbicides kezelések.
Napraforgó- és kukoricatáblákban különösen fontos az állományok megfelelő időben történő növényvédő-szeres kezelése. Az idei évben a napraforgó- és a korai vetésű kukoricatáblákban az alapkezelések kezdetben az áprilisi száraz időjárás miatt nem kaptak elegendő bemosó csapadékot, ezért ezek a preemergens kezelések nem voltak elég hatékonyak a parlagfű ellen. Ezekben a táblákban különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a posztemergens kezelésekre annak érdekében, hogy a terület ne gyomosodjon el. Amennyiben ez elmarad, a területeken a parlagfű könnyen eluralkodhat.
A parlagfű a megfelelően gyomirtott táblák esetében többnyire csak a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókon vagy sorhiányos helyeken jelentkezik nagyobb egyedszámban. A késői vetésű kukoricatáblák esetében előnyösebb a helyzet, itt a preemergens kezelések során elegendő bemosó csapadék segítette a gyomirtás hatékonyságát.
A kiskultúrákban a növényvédelmi technológia megválasztása a felhasználható gyomirtó hatóanyagok szűk választéka miatt nehéz, ezért ezeken a területeken szintén kiemelt figyelmet kell fordítani a helyes gyomirtási technológia megválasztására.
A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a helyi csapadékhoz igazodva lehetett megfigyelni több kelési hullámot, az ország szárazabb térségeiben kisebb mennyiségben van jelen a parlagfű. A helyi csapadék mennyisége jelentősen befolyásolta a parlagfű-növények számát. A ruderáliákon, árokpartokon, útszéleken folyamatos kaszálással csökkenthető a parlagfű, valamint egyéb gyomnövények egyedszáma is.
Június 30.-ig a parlagfű virágbimbójának kialakulását meg kell akadályozni – fotó: Pelsőczy Csaba/AM
Nagyon fontos a megelőzés, amely olcsóbb és hatékonyabb megoldás a területek gyommentesen tartásában, ezért ha kérdésük van a parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatban, forduljanak bizalommal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársaihoz, a megyei kormányhivatalok növényvédelmi szakembereihez, továbbá a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara helyi szinten elérhető tagjaihoz. Az említett szakemberek tapasztalataikkal, javaslataikkal segítik a földhasználókat, hogy a parlagfű elleni védekezés során a leghatékonyabb és legmegfelelőbb módszereket tudják kiválasztani.
Annak érdekében, hogy a parlagfű irtása minél eredményesebben járuljon hozzá a parlagfű-pollenkoncentráció, valamint a parlagfűvel fertőzött területek nagyságának csökkenéséhez, az Agrárminisztérium a korábbiaknál hatékonyabb és szigorúbb ellenőrzések lefolytatását szorgalmazza.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 17. § (4) bekezdése szerint a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
A jogszabályban foglalt kötelezettség betartatása érdekében a hatóság felderítést végez, és amennyiben virágzó parlagfüves táblát talál, a parlagfüves területek földhasználóival szemben bírságot szab ki és közérdekű védekezést rendel el. Az idei parlagfű-szezonban az illetékes hatóságok együttműködésével a minden eddiginél szigorúbb ellenőrzések lefolytatására és a közérdekű védekezések minél gyorsabb elrendelésére kell számítani.
Ha a gazdálkodók nem tesznek eleget a jogszabályban rögzített kötelezettségüknek, a közérdekű védekezések elrendelésére akár a növényállomány megsemmisítése árán is sor fog kerülni, hiszen tartós eredményt csak hatékony és teljes körű parlagfűirtással lehet elérni.
(NAKlap, 2018. júniusi szám)
