A nyári zivatarok is megtévesztőek voltak, úgy tűnt nagy mennyiségű csapadék hullott le hirtelen, közben a csapadékmérők csak pár mm-t mutattak délvidéken. A nyugat-Dunántúlon kicsit több esett, ott 15-22 mm is előfordult. A csapadék gócokban leesett nagyobb mennyiségű eső ellenére még mindig a csapadékhiány dominál. A nagymértékű hőmérsékleti ingadozások sem tesznek jót hosszútávon a növényeknek. A minimum hőmérsékletek 20 C° körül alakultak, a maximumok 28-36 C° közötti értékre emelkedtek.
A páratartalom az időszak nagy részén 60-70 % közötti volt, de a csapadékos napon, s utána 80 % felettire emelkedett, s ez néhány napig kitartott. A levélnedvesség-borítottság a csapadékos napokat követően (és a csapadékos helyen) 5-16 óra között változott.
A lisztharmat tünetei a bogyókon szembetűnőek, a védekezések ellenére sok helyen megjelentek a sérves bogyók. A lombfalban olyan mikroklíma alakul ki, amely kedvez a betegség terjedésének. Az esőknek köszönhetően a peronoszpóra tünetei újra megjelentek, de továbbra sem jelentős mértékben. A körülmények csak helyenként, s csak átmenetileg válnak kedvezővé a gomba számára. Figyelembe véve a klimatikus helyzetet, a növény fenológiáját, komoly fertőzés már nem várható.
Az első kabóca imágók a meleg hatására már megjelentek, azonban az L5-ös stádiumú lárvák azok, amelyek még dominánsak az ország déli részein, de az ország más borvidékein is ehhez hasonló, vegyes fejlettségű népességet találunk. Sárga csapdákkal érdemes az imágókat nyomon követni. A cserebogarak több szőlőültetvényben megjelentek, az utóbbi évekre nem volt jellemző az ilyen tömeges rajzás.
Szőlőkabóca lárvák – fotó: Agroinform.hu
A tarka szőlőmoly rajzása emelkedik, azonban a rajzás csúcsát még nem értük el, a védekezéssel még lehet várni. Július elején akár egy kezeléssel mind a három (amerikai szőlőkabóca, zöld cserebogár, tarka szőlőmoly) kártevő ellen védekezhetünk. Az amerikai lepkekabóca, mint polifág kártevő, szereti a szőlőt is, egyes ültetvényekben már megjelent. A védekezés tekintetében be lehet vonni az előbbi körbe.
Cserebogarak szőlőn – fotó: Agroinform.hu
A nyári almák már az érés fázisában vannak, míg a téli fajták elérték az 5-6 cm átmérőjű gyümölcsméretet. A talaj, alanyösszefüggései szerint megviseli a fákat az aszály, de a modern ültetvényekben már öntözőrendszer segíti a termelést. A varasodás konídiumos fertőzésének kedvezőbb volt a múlt hét az előző időszakokhoz viszonyítva. A csapadékos napokat követő magasabb páratartalom és az 5-16 órán át tartó levélnedvességi állapotok újabb fertőzési ciklust indítottak el, melyből tünetmegjelenés a héten várható. A fertőzésveszély közepes mértékű, a jelenlegi hőmérsékletek mellett ~7-8 napos lappangási idővel számolhatunk. A lisztharmat szekunder tüneteinek a terjedése mérsékelt, de folyamatos. A fertőzött hajtások aránya (érzékeny fajtán) ~20-25 % (közepes-erős fertőzés), intenzíven védett gyümölcsösökben legfeljebb ~3-4 % (gyenge fertőzés).
A vértetű telepek ismét szaporodásnak indultak, már a lombozaton belül terjednek, ami egyre nehezebbé teszi a védekezést. Az almamoly rajzása folyamatos, egyedszáma erőteljesen növekvő, 20-21 db hím/csapda/hét. A tojásrakás folyamatos. Ez az oka annak, hogy a termelők ütemezetten végzik a kezeléseket.
Az almalevél aknázómoly rajzása enyhén csökkenő egyedszámú (60-80 db hím/csapda/hét). A takácsatkák (közönséges kétfoltos) szaporodása tovább mérséklődött az elmúlt héten, (2-3 db mozgó alak/levél). Hasonló az almalevél-atka is, egyedszáma a fertőzött ültetvényekben 10-15 db mozgó alak/levél. Védekezés szükséges.
A körte gyümölcse fejlődik, kórokozók kevésbé támadják a fákat, s most a körte levélbolha is kevésbé aktív. Az őszi- és kajszibarack szüretelése folyamatos a korai fajtáknál. A kajszi nagyon érzékeny a vízhiányra, különösen az érés időszakában, most nagy szüksége van az öntözésre. A keleti gyümölcsmoly rajzása fokozódik a keleti országrészben, míg a nyugati oldalon inkább csökken, alacsony a száma. A barackmoly szintén nagy számban repül, így készülni kell a védekezésre. A lárvák most a gyümölcsbe rágnak, ezt kellene megelőzni.
Szedik a cseresznyét és a meggyet. A cseresznyelégy ellen nem mindenhol sikerült a védekezés, sok a nyüves gyümölcs. Terjed az amerikai keleti cseresznyelégy, s az sokkal hosszabban rajzik, még most, az érés időszakában is repül, illetve rakja tojásait. Aki a gyümölcs növekedési szakaszában egy vagy két permetezéssel letudta a védekezést, az most szembesül azzal, hogy a kezelés nem volt elég, a gyümölcsben ott a nyű.
Neveli gyümölcsét a szilva is. A szilvamoly rajzása erősödik. Az amerikai szövőlepke fészke többfelé látható, nemcsak gyümölcsösökben, hanem út menti juhar, eperfákon is. Egy-két fészek megjelenésénél érdemes mechanikai védekezést alkalmazni, egyszerűen eltávolítani a fertőzött ágakat a hernyókkal együtt, így akadályozva a következő nemzedék kifejlődését. Régen országos szinten jelentős kártevőnek számított, az utóbbi években már csak kisebb területeken rágja tarrá a fákat.
Szövőlepke szilván – fotó: Agroinform.hu
A takácsatka szaporodása folyamatos, 10-11 db mozgó alak/levél mértékben is megfigyelhető a kártevő. Egyedszámuk a nem védett területeken kártételi küszöbszint feletti, védekezés szükséges. A csonthéjasok levélatkája továbbra is 4-6 db mozgó alak/levél egyedszámban károsít.
A csonthéjasokba kihelyezett Drosophila suzukii csapdák észlelési szinten fogják a Drosophila fajokat (D. melanogaster-t), 1 db imágó/csapda/hét mennyiségben. A Drosophila suzukii megjelenésére kevésbé kell számítanunk, mert a tartósan 30 fok feletti hőmérséklet a nőstények sterilitását okozza. A gyümölcsmonília fertőzés tovább erősödött az előző időszakhoz viszonyítva. Jelenleg cseresznyében átlagosan (érzékeny fajtákat is figyelembe véve) 15-20 %-os gyümölcsfertőzés tapasztalható a csapadékosabb nyugati tájakon, míg keleten ez alatti. Meggyen is nőtt a betegség előfordulása.
A paradicsom ígéretesen mutat, a terméskötődés-termésnövekedés fázisában van. A fitoftóra ellen szükséges védekezni. A levéltetű populációk stagnálnak, a kánikula kevésbé segíti a szaporodásukat. A fejes káposzta és kelkáposzta szinte minden fejlődési fokozatban található a termesztési tájakon. A koraiakat szedik, a késeieket palántázzák. Vízigényes növény, öntözés nélkül mostanság nehezen termeszthető. A korán megjelent fehérlepkét és káposztamolyt visszaszorították, jelenleg a megfigyelés szükséges.A napokban (szokatlanul korán) kezdik szedni a görög- és sárgadinnyét, egyelőre ígéretes a termés. A peronoszpóra elleni preventív védekezések folyamatosak.
Az uborka még inkább csak a leveleit hozza. E kultúrában is preventív módon kell védekezni a peronoszpóra ellen. A takácsatka (tipikusan a közönséges, kétfoltos takácsatka) felszaporodása várható, az időjárás kimondottan kedvez a kártevőnek. Az üvegházi molytetű is kijött már a termesztő berendezésekből, s szereti az uborkát is.
A kukorica növekedése eddig jól haladt, a 3-4 csomós állapottól a címerhányásig jutott el a növény. A vízhiány tünetei még mindig általánosak, csak a helyi esők segítettek átmenetileg. A kukoricamoly első nemzedékének rajzása meglepő módon idén a déli részeken nem olyan erőteljes, s hasonló megfigyelést tettek a nyugati országrészben is. Kevés egyedet fogtak a csapdák, úgy tűnik, lecsengőben van a rajzás. Ennek ellenére nem elhanyagolható a kártevő elleni védekezés. Az alsó levelekről nem terjedt tovább az atkák (tripszek) kártétele. Az alsó 3 levél vonatkozásában a levélfelület ~65-75 %-a károsodott a nyugati országrészben, míg keleten inkább most fokozódik a kártétel. Monokultúrás területeken megjelentek az első kukoricabogár imágók.
Gyom és aszály, szenved a kukorica – fotó: Agroinform.hu
A napraforgó fejlettsége eltér országrészenként, a hűvösebb tájakon még csak a virágzat elkülönülése történik, addig a melegebb délvidéken már a virágzás kezdetét láthatjuk, s általános a csillagbimbós állapot. A levéltetű populációk egyes táblákon, főleg délen, jelentősek, míg máshol inkább a vontatott felszaporodás a jellemző. A mezei poloskák is egyre nagyobb számban jelennek meg, számukra kedvező ez a meleg időjárás. Jelenleg közepes erősségű fertőzésről kell beszélni, de számuk még emelkedik. Párosodásuk és tojásrakásuk folyamatos, s ez a levélnyélen, a tányéron szúrást, sebzést okoz. Most még nem veszélyeztetnek a tányérbetegségek, de a jövőben ezek lehetnek a fertőzési kapuk a betegségek számára. A védekezés indokolt, s vele együtt a levéltetű populációt is el lehet intézni.
A mezei poloskák egyre nagyobb számban jelennek meg a napraforgón – fotó: Agroinform.hu
A tripszek, atkák felszaporodása, kártétele nem nőtt napraforgóban, ami elsősorban a napraforgó fenológiájának köszönhető. A fejlettebb állományok kevésbé fertőződtek. A fertőzés többnyire megmaradt a táblák szegélyein (közönséges kétfoltos takácsatka 2-4 imágó/levél, a tripsz átlagosan 2 db imágó/levél), de a későn vetett táblákon a terület belsejében is láthatók kártételek.
A burgonya egyelőre jól mutat. Az alternária tünetei kismértékben nőttek, érzékeny fajtán a fertőzöttség gyenge-közepes mértékű (6-25 %, 2-3-as skálafokozat), máshol csak gyenge fertőzöttség jellemző. A sorok záródásával és a lehullott csapadékkal, öntözéssel nőtt a fitoftóra fertőzésveszélye. A tünetek megjelenésére a héten számíthatunk.
A burgonyabogár második nemzedékének lárvái helyenként jelentős (közepes mértékű) kárt okoztak. A lárvák különböző fejlődési állapotokban figyelhetők meg. Védekezés még mindig javasolt.
A szójában a tripszek és atkák szaporodása még intenzívebb volt a múlt héten. A kártevők egy-egy táblán az alsó-középső lombzónában is általánosan jelen vannak, a felső szinten csak néhány egyed található elszórtan. Az atkák esetében a kifejlett alakok mellett, tömegesen találhatók tojások is. A kártevők mennyisége átlagosan (fajtától függően) 4-6 mozgó alak/levélke. A szójaállományokban a poloskák is megjelentek, a jelenlétük egyelőre még kártételi küszöbszint alatti. Észlelési szintű a bagolylepkék kártétele.
_fill_100x75_0.jpg)
