Az ezredfordulón az egyetemi tananyag már tartalmazta azt a szomorú jövőképet, amely szerint Magyarország 50 év múlva félsivatagi terület lesz. Az akkori hallgatók némi kételkedéssel, némi mosolygással fogadták ezt a predikciót, hisz zöld és virágos volt a határ mindenfelé. Ma már – tipikusan napjainkban – ez a mosoly eltűnt az arcokról, az aggódás vette át a helyét.
Mert volt a múlt hétre is halovány ígéret, hogy egy kevés eső jöhet. Meg is érkezett, legalábbis a Dunántúlon és az Északi-Középhegység vonulatában, az ahhoz közel levő területekre. Nem sok, általában 10(-20) mm, de arra mégis elég, hogy az őszi búza csírázása megkezdődjön. Sajnos az Alföld nagy részére ennyi sem jutott, s a korábban kialakult szárazság ott csak fokozódott. Az eső helyett volt napsütés, kellemesen meleg. Megjelentek a ködös, párás reggelek, de az a hiányzó csapadékból semmit nem pótol.
Múlt és jövő – betakarított és kikelt állomány
Ami még ennél is aggasztóbb, az a meteorológiai előrejelzés. A következő egy héten nagy valószínűséggel a mostani időjárás folytatódik, reggel köd, napközben napsütés. Igaz, a hétvégére nagyon óvatos ígéret van, néhány helyen, 30%-os eséllyel, kevés eső előfordulhat, de maguk az előrejelzés megfogalmazói is úgy tekintenek erre a lehetőségre, hogy az nem oldja meg az őszi aszály gondját. Aki távolabbra bátorkodik tekinteni, az 10-12 napig nem ígér csapadékot – hát ez sem jó hír.
Az őszi búza vetését országosan befejezték. Talán egy-két tábla lehet még folyamatban, főleg kukorica után, de a korábban említett szárazság miatt nehéz a talajmunka, nem eléggé jó a magágy, nehéz a vetés, és kétséges a kelés. A táblák képe nagyon változatos. Találtunk a bokrosodás kezdetén levő állományt (pl. Pest megye), hiányosan, foltosan kikelt állományt (pl. a Dunántúl középső északi tájai), szépen, egyenletesen fejlődő, beállt táblákat (pl. Délnyugat-Dunántúl), most kelő táblákat az Alföld északi felén, és a legszomorúbb kép az Alföld déli felén látható. Ott az elvetett magvak kelése vontatott, foltos, hiányos a tábla képe, vagy egyszerűen nem kel a növény. Rövid summázata a helyzetnek: nincs eső, nincs őszi kalászos.
Éppen csak kikelt a rögös talajban
Ez indította az e térségben (Békés, Csongrád megye) gazdálkodókat arra, hogy véglegesen ne tegyék el a vetőgépeket. Még reménykednek egy kis esőben, s azt követően még megpróbálják a rosszul kelt, hiányos, foltos táblákat újravetni. Jó megoldásnak tűnik, de az eső ehhez is kell.
Már a bokrosodás kezdetén – manapság ritka az ilyen
Jegyezzük meg, hogy van ennek az időjárásnak kedvező hatása is, konkrétan a betegségek elmaradására gondolunk. Általában már ősszel megjelennek a levélfoltosságok, de most ezek elmaradtak eddig. A rozsdabetegségek esetében a kórokozó számára kedvező körülményekről kell említést tenni, így azok megjelenését érdemes figyelemmel követni. Így, november elején már bármikor jöhet egy fagy, ami mindent lelassít, megállít, de most az előrejelzés csak lassú hőmérséklet-csökkenéssel számít, talán Erzsébet-nap tájára érjük el az éjszakai fagyokat.
Levéltetvek betelepedése őszi búzára
A kártevők már megjelentek, nincsenek tekintettel a növényeink nehéz helyzetére. Főleg az árvakelésű búzákon van módunkban nyomon követni megjelenésüket, felszaporodásukat. A futrinka lárvája már a vetett táblákon is aktív, de komolyabb kárt nem okoz.
A mezei pocok betelepedése megkezdődött a táblákba, leginkább az Alföld déli fele veszélyeztetett (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyék), de Pest, Fejér, Zala megyében is megfigyelhető a kártevő szaporodása, betelepedése.
Lucernában biztonságban érzi magát a mezei pocok
A levéltetvek is megtalálták a kelő búzaállományokat. Kedvez az időjárás e kártevőcsoportnak is (mint ahogy kedvez az előző két kártevőnek is!). Jelenleg nem érik el a kártételi küszöbértéket, sok múlik azon, hogy meddig tart ez az enyhe ősz, mikor jön meg az első fagy. Az őszi kártevők felszaporodását mindenképpen követni kell, s hosszú, a kártevők számára továbbra is kedvező ősz esetén még védekezés is szóba jöhet.
A levéltetvek felszaporodása kapcsán rövid kitekintést kell tenni az őszi árpa állapotára is. Miután korábban vetették, jobb volt a kelés, kicsit egyenletesebb az állomány, s általában már elérte a bokrosodás kezdete fejlődési állapotot. E kultúrában külön fontosságot kap a levéltetvek elleni védekezés, mivel a kártevő vírusterjesztő.
Meg kell azt is említeni, hogy a mezei pocok mellett a hörcsögpopuláció is egyre népesebb. E kártevő élőhelye már eléggé beszűkült, leginkább Békés megyében található, de kisebb népesség még Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyében is előfordul.
Az őszi káposztarepce esetében is változatos képről kell beszámolni. Egyik szélsőség a túlfejlett állomány (pl. Fejér, Pest, Győr-Sopron megye egyes táblái), a másik véglet, hogy éppen csak kikelt, 2-4 leveles állapotú (pl. Csongrád megye egyes táblái). A kettő között minden fokozat megtalálható. Jellemző azért a 6-8 leveles, tőlevélrózsás fejlettség, ami a teleléshez biztató állapot. Táblán belül is van egyenetlenség, pl. a hiányosan kelt táblán tőhiány és túlfejlett tövek együtt fordulnak elő. Ez utóbbi remélhetőleg kisebb veszteséget okoz, mert a rendelkezésre álló nagyobb tér a fejlett töveket majd több elágazásra, nagyobb terjedelemre serkenti, s az valamit pótol a hiányzó tövek terméséből.
Túlfejlett repce, már a nyúlik a levélnyél is
Nagyobb gond a kései, hiányosan, foltosan kelt táblák sorsa. Ezeket már megkezdték kiművelni, remélhetőleg tavasszal nagyobb sikerrel lehet majd vetni a táblákba.
A heterogén állomány nehezítette sok helyen a regulátorozás időzítését vagy éppen elvégzését. Ugyanakkor a korai vetésű állományok már túlfejlett képet mutatnak, ami a teleléskor fog visszaütni. Éppen ezért
még mindig lehet és ajánlott a regulátoros kezelést elvégezni.
Több helyen a növény fejlettsége indokolja az őszi regulátoros kezelés megismétlését. Amennyiben a növény levélnyele kezd megnyúlni, mindenképpen el kell gondolkodni rajta, s azt is figyelembe kell venni, hogy még további 10-12 enyhe nap is jöhet.
A gombabetegségek közül a fómás levélfoltosság megjelenési gyakorisága, mértéke sem nőtt az elmúlt időszakban, a fertőzés legfeljebb gyenge mértékű. Az enyhe idő és az állomány szinte folyamatos nedvessége miatt újabb tünetek megjelenése valószínűsíthető. A repceperonoszpóra visszaszorult, kevésbé okoz gondot.
A repcedarázslárvák telelőre vonulása nagyrészt megtörtént. Mivel hosszú nappalos kártevő, ezért a lárvák fejlődésüket, táplálkozásukat befejezték (14 óra alatti megvilágítás), függetlenül a meleg időjárástól. A levéltetvek előfordulása hasonló az előző héthez, csak egy-egy egyedet (legfeljebb kisebb kolóniát) lehet észlelni a növényeken. A védekezés továbbra sem indokolt.
Az őszikalászos-állományok elmaradt fejlettsége miatt a nagyvadak inkább a repcetáblákat keresik fel, a taposásuk és a táplálkozásuk egyre növekvő kárt okoz. A mezei pocok is betelepült a táblákba, s miután nem alszik téli álmot, egész télen táplálkozik majd, s tavaszra foltosan komoly kárt okoz. A korábban említett Dél-Alföldön a hörcsög is betelepedett a repcetáblákba. Jelenleg még aktív, még nem zárta a kotorékát.
Sok helyen a preemergens gyomirtás sikertelensége miatt elgyomosodtak a táblák. A T4-es gyomok majd elfagynak, de a többi életmódcsoportba tartozó faj ott telel, s tavasszal kompetíciót jelent majd a repcének. Még várható néhány fagymentes nap, érdemes az őszi gyomirtást elvégezni.
Az ültetvényekben befejeződött a szüret. Tokaj-Hegyalján a szokatlanul korai szüret utolsó napjaiban szedtek egy kis aszút, de már azt is befejezték. Ennek ellenére nem pihennek a gépek. A szárazságra tekintettel sok helyen altalajlazítóval lazítják a talajt (egészen 50-60 cm-ig), ezzel készülnek a téli csapadék befogadására. Érdemes megfontolni, főleg ha technika is van hozzá.
A lemosó permetezéseket végzik a gazdák. Idén a rovarok okoztak gondot szőlőben, több hullámban (tripszek, pajzstetvek, majd a tarka szőlőmoly és amerikai lepkekabóca, nyár végén az atkák is megtalálták a tőkéket, az amerikai szőlőkabócával egyetemben). A betegségek kisebb fertőzéssel fenyegettek, de a szüret idején azok is felszaporodtak, így van telelő anyag az ültetvényekben.
Néhány mondat erejéig vissza kell térni a mezei pocok témájára. Említettük már, hogy az őszi kalászosok és a repcetáblák is biztonságos és táplálékot is adó helyek számukra, így betelepednek oda. Meg kell azonban jegyezni, hogy a háborítatlan helyeken már korábban felszaporodott a népesség, így ott még nagyobb tömegben megtalálhatók, így ruderális területeken, faiskolákban, erdészeti csemetekertekben és gyümölcsösökben is egyre nagyobb gondot okoz a kártevő.
A védekezés kérdésében általában a vegyszeres beavatkozásra gondolunk, pedig létezik az egyensúlyra törekvő természet által végrehajtott szabályozás is. Fontos a populációk nagyságának felmérése és az ehhez illeszkedő védekezési stratégia kiválasztása. Ha lehetséges és elegendő, akkor T alakú ülőfák kihelyezésével a természetes ellenség, azaz a ragadozó madarak megtelepedését segítsük elő. A mezeipocok-fertőzöttségre a terület felett keringő madarak is felhívhatják a figyelmünket, de a területen járva az üregek bemeneti nyílási is jelzik a jelenlétüket.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szükséghelyzeti engedélyt adott ki a Redentin 75RB felhasználására a mezeipocok-populációk növekedése miatt először az Alföld egyes megyéire, majd kibővítette azt Nógrád, Pest és Zala megyékre is. A készítmény előzetes regisztrációt követően vásárolható.
Ezenfelül az ökológiai másodvetéseken is kötelező védekezés lett elrendelve a kártevő ellen.
A fotók a szerző felvételei.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
