A közelmúltban hol az eső, hol a kánikulai forróság akadályozta a permetezéseket. A július nagy meleggel köszöntött be, tovább folytatódott a kánikula. A 27-35 °C-os nappali maximumok mellett az éjszakai minimumok 13-21 ºC között alakultak. A száraz, meleg időjárás hatására az ázsiai márványos poloska, a lucernapoloska, a mezei poloska, valamint a pattanóbogarak fokozatos létszámnövekedése figyelhető meg a fénycsapda fogási eredményei szerint.

Aztán a hétvége hozott felfrissülést, esőket, s úgy tűnik, hogy legalább egy hétre szóló fordulatot időjárásunkban. Bármennyit is esett májusban, majd júniusban az eső ismét kellett, jól jött – már ahol megérkezett. Ez leginkább az ország déli tájaira mondható el, sajnos kevés vagy semmi sem esett az északi tájakon. A nyárias zápor, zivatar jellegéből adódóan a mennyiség 20-30 millimétertől a 40-60 mm-ig változott. A talaj felső 50 cm-es rétege ismét utánpótlást kapott vízből, s ez sokat segít a kapásoknak.

Ahol a napsütés maradt az időjárás meghatározó eleme, ott a növényvédelmi helyzet kissé „megnyugodott”, csökkent a fertőzési nyomás. Ahol viszont csapadékot hozott a hétvége, ott ismét nedvesség borította a növényzetet, emelkedett a levegő relatív páratartalma, s mindez a kórokozóknak kedvezett.

Június utolsó hetében elindultak a kombájnok, s mostanra szépen haladt az aratás. Az időjárás segítette ezt a nagy munkát, s az előrejelzés, igaz, kissé hűvösebb napokat ígér, de csapadékot nem, így továbbra is lehet dolgozni a földeken. Mostanra az Alföldön jellemzően az őszi árpa és az őszi káposztarepce betakarítását befejezték, s az őszi búza táblák mellett vágják a tavaszi vetésű kalászosokat is.

aratás

A időjárás segíti a betakarítást – fotó: Agroinform.hu

Az aratással szinte egy időben megkezdték a tarlók elmunkálását is, sok helyen látni hatalmas szalmabálákat és az első tárcsázás nyomait. Kell is ez, mert a talaj elegendő vízkészlettel rendelkezik ahhoz, hogy a parlagfű – sok más gyomfajjal együtt – kikeljen, gyorsan megerősödjön.

A már learatott repceállományok tarlóin érdemes szemlét tartani, betegségek, kártevők szempontjából. Az idei évben a fómás betegség, a szklerotínia, az alternáriás foltosság (becőn, száron), a szárormányosok és a gyökereket kihúzva a tavaszi (kis) káposztalégy kártételét lehet főként megfigyelni. A jövőre nézve ezek hasznos információval szolgálhatnak.

tarló

Gyomos repcetarló.

A betakarítás táján szokta a növényvédelmi hatóság az őszibúza-tételek fuzáriumfertőzöttségét ellenőrizni. Messze nincs még végeredmény, de az előzetes vizsgálatok 5-20% közötti fertőzöttséget jeleznek, ami magasabb a szokásosnál.

A rágcsálók népességének nem kedvezett a májusi és júniusi csapadékos időszak. A hörcsögpopuláció csökkenő tendenciát mutat. A mezei pocok népessége is csökken eddigi élőhelyén, de ez kissé csalóka, mert elsődlegesen a család széttelepedése okozza ezt.

A napraforgótáblák egyöntetűek, szépen mutatnak, hisz általánosan virágzásban vannak. A szklerotíniás rothadás  a szártőn szórványosan előfordul. Az alternáriás levélfoltosság tünetei az alsó leveleken mutatkoznak, szinte valamennyi napraforgótáblában. A betegség lassan terjed a felsőbb levélemeletek irányában.

A molyhos mezei poloska növekvő egyedszámban található meg az állományokban, de legfeljebb gyenge mértékű károsítás jellemző. 2-3 szúrásnyom látható a növények ~10-15%-án.

levél

Poloskaszúrás napraforgón.

Szépen fejlődtek a kukoricaállományok is az elmúlt időszakban. A táblák többsége a címerhányás állapotában található, de a fejlettebb állományokban megkezdődött a virágzás. Az amerikaikukoricabogár-imágókat egyre nagyobb egyedszámban fogja a feromoncsapda.

A kukoricamoly-rajzás intenzitása visszaesett, a szárfertőzöttség mértéke a kukoricaállományokban többnyire közepes, helyenként erős szinten mozog. A magasabb fertőzöttség az Alföldre jellemző.

A gyapottok-bagolylepke lárvakárosítását még nem észleltük a kukoricaállományokban. A takácsatka egyedszáma növekvő tendenciát mutat, alsó és felső leveleken egyaránt, meleg, száraz időjárásban a népesség létszáma fokozódik.

A cukorrépa a gyökérfejlődés szakaszában jár. A reggeli harmatképződés hatására a cerkospórás levélfoltosság-fertőzöttség kismértékben erősödött. Gócokban erős fertőzések alakultak ki, de ez kevés helyre jellemző. Az esetek többségében elmondható, hogy a fertőzés mértéke alacsony, illetve közepes szinten mozog.

Már szedik a korai burgonyát, míg máshol a gumók növekedése tart, illetve a biológiai értelemben vett termés érése kezdődött meg. A burgonyabogár veszélyes mértékű felszaporodása és kártétele gócszerűen látható egyes állományokban. Házi kertekben az elmaradt kezelések miatt alakult ki erős lombkártétel. A július eleji száraz, meleg időjárásban a burgonyavész terjedése leállt. A felhalmozódott fertőző tömeg viszont újabb esők, esetleg öntözés hatására újabb fertőzéseket indít el.

Az őszi ültetésű fokhagymát betakarították. A júniusi esőzések több táblában a fejek rothadását okozták, ami megközelítőleg 20% körüli terméskiesést eredményezett.

A vöröshagyma is a betakarításhoz közelít. A dohánytripsz kártétele eltérő mértékben mutatkozik az állományokban. A hagymaperonoszpóra fertőzése a védekezések ellenére több helyen járványos szintet ért el, több táblában 80-100%-os tőfertőzöttség észlelhető.

A gyökérzöldségek állományában a sárgarépalégy rajzása tömeges és folyamatos, gyökérnyakon a légynyüvek kártétele tapasztalható. A sárgarépa-lisztharmat tünetei megjelentek az alsó leveleken.

A fűszerpaprika-állományokban a baktériumos levélfoltosság tünetei megfigyelhetőek.

A nyári almák érése megkezdődött, a téli almák elérték a végleges gyümölcsméret 70-75%-át. Az almafalisztharmat további fellépésének kedvezett az elmúlt hét párás, meleg időjárása. A keleti országrész ültetvényeinek többségében a hajtások 10-20% közötti hányada fertőzött, csak kevés helyen éri el a 30-40%-ot.  A Dunántúlon még ennél is jobb a helyzet.

Az almafa-varasodás terjedését az elmúlt hetek csapadékban szegényebb, meleg időjárása lelassította. Ennek ellenére a fertőzöttség kismértékben növekedett a fiatal leveleken, a csapadékos napokon újabb fertőzési ciklus indult el. A lehűléssel hosszabbodott (10-12 napra) az inkubációs idő, az aktuális hőmérséklet és levélnedvesség figyelembevételével a betegség enyhe fertőzésveszély mellett fordul elő.

A poloskaszagú almadarázs tünetei megfigyelhetőek az érő gyümölcsökön. A vértetű szaporodása helyenként felerősödött.

Érik az őszibarack és a kajszi. Az esőzések hatására az érő gyümölcs felrepedése és moníliás termésrothadása gyümölcsösökben és házi kertekben egyaránt megfigyelhető. A levéltetvek elsősorban házi kertekben okoztak súlyosabb fertőzéseket az őszibarackon, ahol a védekezés elmaradt. Az ültetvényekben a kártétel mértéke lényegesen kisebb. Házi kertekben őszibarackon súlyos levélhullást okozott a sztigminás levéllyukacsosodás, ültetvényekben a kezelések hatására kisebb a kár.

A gyümölcsmolyok (keleti gyümölcsmoly, szilvamoly, barackmoly, almamoly és lombosfafehérmoly) rajzása erősödő. A blumeriellás levélfoltosság tünete egyre gyakoribbá vált cseresznyében és meggyben. A szüret utáni lombfertőtlenítés sokat segíthet.

A szőlőtőkéken már borsó nagyságú bogyókat találunk, s a fürtök lefelé fordulnak. A védett ültetvényekben a lisztharmat fellépése elvétve észlelhető a fürtökön. Sajnos kiskertekben akár közepes fertőzöttséget is elért a betegség.

A július eleji száraz, meleg időjárás hatására a szőlőperonoszpóra-betegség terjedése visszaszorult, a levélfertőzések gyenge és közepes szinten mozognak a keleti országrészen. Ezzel szemben a Dunántúlon a betegség tünetei szinte minden ültetvényben megtalálhatók, tovább fokozódó fertőzöttséggel. A levéltünetek erősödtek, gyenge-közepes mértékűek. A fürttünetek nem fokozódtak, legfőképp a virágzáskori fertőzöttség szintjén maradt a betegség (előfordulási gyakorisága eddig legfeljebb 2-3 %).

A feketerothadás újabb, de gyenge mértékű levéltünetei láthatók, ~1-5%-os fertőzöttség. Július első napjaiban jelentek meg a betegség tünetei fürtön, közepes mértékben, eddig a fürtök ~1-3%-os fertőződése mellett. A zsendülés kezdetéig a védekezéseket folytatni kell!

szőlő

Feketerothadás szőlőfürtön.

A szőlőorbánc levéltünete gyenge mértékben megfigyelhető. Az amerikai szőlőkabóca L2-L3-L4 fejlettségű lárváit folyamatosan fogja a csapda. A védekezéseket haladéktalanul meg kell kezdeni. Az amerikai aknázómoly kártétele korlátozott mértékben észlelhető a szőlő levelein. A szőlőmolyok szórványos fellépése tapasztalható.

növény

Amerikai aknázómoly kárképe.

A diófák levelein a gnomóniás levélfoltosság tünetei mutatkoznak. Megkezdődött a dióburoklégy rajzása, most lehet védekezni ellene.

dió

Gnomónia tünete diólevélen.

A vadgesztenyelevél-aknázómoly 2. nemzedékének rajzása intenzív, a foltaknák előfordulása a leveleken gyakori. A selyemfényű puszpángmoly lárvakelése és károsítása a puszpángbokrok belsejében helyenként előfordul, a hernyók tarrágást is okozhatnak. Védekezés ellenük indokolt, deltametrin, acetamiprid, diflubenzuron hatóanyagú rovarölő szerekkel, a bokrok belsejébe permetezve.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.