Hatékonyságnövelési kényszer nehezedik az agráriumra, melyre jó válasz lehet az új technológiákat értő és használó agrárszakemberek képzése. Lezárult az agrárképzést nyújtó egyetemek és főiskolák hallgatói számára idén harmadik alkalommal meghirdetett K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat. A pályázat célja, hogy anyagi támogatással segítse azokat a fiatal hazai agrárszakembereket, akik kutatómunkájuk során az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt – olvasható a K&H közleményében.

A világ mezőgazdasága számára a legnagyobb kihívás, hogy a 2050-re közel 9 milliárdra növekvő világnépesség élelmiszerszükségletét vajon képes lesz-e megtermelni. „A növekvő népesség élelmiszerigényét a jelenlegi 1,6 milliárd hektár szántó- és ültetvényterületnek kell majd ellátnia, ami legfeljebb 5%-kal növelhető. Ez azt eredményezi, hogy a jövőben a hasznosítható mezőgazdasági terület fajlagos, egy főre jutó mérete a korábbi 0,3 hektárról közel a felére, 0,16 hektárra fog csökkenni.

Másfelől közgazdasági versenyhátrány is nehezedik Magyarországra, hiszen a közvetlen kifizetésekből tényleges versenytársaink egy része közel 30%-kal magasabb EU-s támogatást kap, míg mi az EU-27 átlagának 90%-át hektáronként. Ezt a hátrányt csak hatékonyságnöveléssel kompenzálhatjuk” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág vezetője.

Az EU-27-ben a mezőgazdasági össztermelés közel ötöde (19%) származik uniós forrásból, miközben hazai szinten a támogatások hozzájárulása a nettó hozzáadott értékhez eléri az 50%-ot. A magas támogatottság ellenére a termelékenységünk mindössze 0,5%/év bővült 2005-2013 között, miközben az EU-13-ak több mint 2%-os növekedést tudtak produkálni. “A hazai agrárium igen erőteljesen hagyomány alapján működik, a magas termelékenységet és költséghatékonyságot lehetővé tevő korszerű technológiák azonban inkább újfajta gondolkodást és magas szintű informatikai tudást igényelnek a mezőgazdasági szakemberektől” – tette hozzá a szakember.

Idén a hatékonyságnövelő technológiákat kutató fiatal agrárszakembereket díjazták.

„A hatékonyságnövelés három fő iránya a technológiafejlesztés, a mérethatékonyság és a humánerőforrás tudásszintjének növelése. A technika-technológia elérhető számunkra és a méretgazdaságosság is megfelelő, de a szakképzettségben még van hova fejlődnünk. Komoly, új tudásbázisra van tehát szükségünk, miközben az agrár szakma presztízse alacsony a fiatalok körében. Ezt a hézagot próbáljuk szűkíteni évről évre a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatunkkal, amelynek idei fókuszterülete a hatékonyságnövelés volt” – mondta el Tresó István.

Idén 14 felsőoktatási intézmény 44 karáról jelentkezhettek a hallgatók. Összesen 64 pályamunka érkezett, amelyeket két fordulóban értékelt az ágazat legkiválóbb szakembereiből álló zsűri. Az elbírálásnál a PhD és mesterképzés kategóriában a téma eredetisége és hazai aktualitása, a vizsgált fejlesztés várható gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai, valamint a bemutatott hatékonyságnövelő módszer szélesebb körben való alkalmazásának lehetősége játszott szerepet. Az idén újonnan bevezetett alapképzés kategóriában a téma megközelítését, az egyéni látásmódot, valamint a nemzetközi és hazai trendekből kiinduló szabad gondolatokat értékelte a zsűri.

Az idei díjazottak

PhD kategória
1. helyezett – Langó Bernadett
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Oláh György Doktori Iskola
„A tritikálé hazai humán célú hasznosítását segítő kutatások"

2. helyezett – Dr. Aranyos Tibor
Debreceni Egyetem – Kerpely Kálmán Doktori Iskola„
Rendszeres szennyvíziszap komposzt kezelés hatása homoktalaj fizikai tulajdonságaira"

3. helyezett – Kovács László
Debreceni Egyetem – Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola
„Egyivarú ikrás pontyállomány kialakítása”

Mesterképzés kategória
1. helyezett – Fózer Dániel 
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar
„Mikroalga biofinomító upstream technológiájának fejlesztése és kinetikai modellezése"

2. helyezett – Kirchkeszner Csaba
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar
„Innovatív talajjavítás hulladékokból és melléktermékekből előállított bioszénnel és komposzttal szabadföldi kísérletekben„

3. helyezett – Koltay Ilona Anna
Pannon Egyetem – Georgikon Kar
„Magyarország sertés takarmányozási gyakorlata az ammónia emisszió tükrében”

Alapképzés kategória nyertesei
Budai József 
Szent István Egyetem – Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar
„Századunk élelmezése a fenntarthatóság függvényében"

Győri Rebeka
Állatorvostudományi Egyetem
„Lehetőségek tárháza"