Minderről Gyuricza Csabával, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatójával az AGROmashEXPO-n, az Agroinform pavilonjában beszélgettünk. Szólt arról is, hogy a nyugat-európai országokhoz hasonlítva erőteljes a lemaradásunk a precíziós technológiák alkalmazásában, épp ezért nekünk dupla tempóra kell kapcsolni ahhoz, hogy hátrányunkat mérsékelni tudjuk.
2018-ban rekordértéken stagnált a mezőgazdaság, elérte az adott körülmények között lehetséges maximumot – ezt maga az agrárminiszter jelentette ki. Ön szerint miként lehet tovább fejlődni?
Az elmúlt időszakban sikerült évről évre túlszárnyalni az előző esztendei eredményeket. A 2018-as 2750 milliárd forint kibocsátási rekord azonban valóban a magyar mezőgazdaság teljesítőképességének a határát jelenti. A továbblépéshez nagyon komoly innovációs fejlesztések szükségesek. Van hová fejlődnünk, elég, ha arra az adatra utalok, mely szerint
az egységnyi területre vetített kibocsátásunk jó, ha eléri az európai uniós érték 55 százalékát. Az Egyesült Államokhoz hasonlítva még ennél is rosszabb a helyzet.
Az agrárdigitalizáció, a precíziós gazdálkodás komoly szemléletváltozással kezdődik – fotó: Agroinform.hu
Az mindenki által ismert tény, hogy a magyar mezőgazdaság adottságai kiválóak, ugyanakkor fel kell készülnünk arra, hogy nagyon sok új kihívásnak kell megfelelni. Például a klímaváltozásnak, amelynek hatásai globális összehasonlításban Magyarországon talán még inkább érezhetők. Az ezekhez való alkalmazkodásban is óriási szerepe van és lesz az innovációnak.
Komoly technológiai átalakításokra kell felkészülni az ágazat minden területén. Ezekre a gazdáknak is oda kell figyelniük! Nagyon fontos, hogy kövessék azokat az innovatív eredményeket, amelyek segítenek abban, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. Ma már csak az a gazdálkodó tud előrelépni, versenyképességét növelni, aki innovatívvá válik.
Gyuricza Csaba: A precíziós gazdálkodás térhódítása megkezdődött, most már nem kérdés, hogy működőképes-e. Azt remélem, néhány éven belül meglesz az áttörés is – fotó: Agroinform.hu
Hogyan lehet innovatívvá válni?
Magyarországon erősödik az az innovációs háttér, amely segítheti a gazdákat abban, hogy megtalálják a fogódzkodót az új szaktudás megszerzéséhez. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ is támogatást nyújt ehhez. Ma már köztudott, hogy a régebbi tankönyveinkben foglalt tudásanyag is sok szempontból elavulttá vált, új ismeretekre van szükség. Ezért is nagyon fontos, hogy a tudomány, az innováció a mindennapi gyakorlat előtt járjon. Ehhez kormányzati támogatásra is szükség van. Ez az egyik dolog.
A másik pedig az a robbanásszerű fejlődés, amely a digitalizáció révén zajlik az egész világban. Mára a mezőgazdaság teljes egészébe betört az informatika, eredményei a mindennapi gyakorlatban is megjelentek. Tehát ahhoz, hogy hatékonyabbá tudjuk tenni a fejlődést – és környezetkímélő módon –, elkerülhetetlen az agrárdigitalizációs informatikai ismeretek beépítése a termelésbe.
Ha egy gazda azt mondja, mától innovatív lesz, akkor mit tud tenni a helyzete javításáért?
Ha már erre az elhatározásra jutott, akkor megtette a legfontosabb lépést!
Az agrárdigitalizáció, a precíziós gazdálkodás ugyanis komoly szemléletváltozással kezdődik: először „fejben” el kell dönteni. Műszaki-technikai-innovációs oldalról minden rendelkezésre áll.
A digitális átállás legnagyobb akadálya ma még mindig az, hogy ez a szemléletváltozás akadozik. A folyamatot nagymértékben segítheti a küszöbön álló generációváltás. A mezőgazdaságba belépő fiatalok számára ma már teljesen természetes, hogy informatikai ismereteket és eszközöket használjanak a gazdálkodás mindennapi gyakorlatában is.
Szerencsére már sokan felismerték – legalábbis a meghatározó szereplők –, hogy nincs más út, tehát aki nem lép ezen a területen előre, az lemarad, és elveszíti versenyképességét.
„Ma már az Európai Unióban alaptézis az, hogy az agrárium versenyképessége növelésének alapeleme a precíziós technológiák alkalmazása, és környezetvédelmi megfontolásokból is előtérbe kerül” – fotó: Agroinform.hu
Milyen a precíziós technológia alkalmazásának magyarországi helyzete?
Önkritikusnak kell lennünk: a nyugat-európai országokhoz hasonlítva ebben is erőteljes a lemaradásunk. Mindig azt mondom, nekünk dupla tempóra kell kapcsolnunk kell ahhoz, hogy a hátrányt mérsékelni tudjuk.
Hány százalékon áll, ha 100 az ideális?
Nehéz ezt megmondani, mert ha a precíziós gazdálkodás alatt azt értjük, hogy a gazdálkodó sorvezetőt használ a traktorban, akkor az egymilliós hektárszámot is eléri ez az alkalmazás. De ha nagyon helyesen a teljes növénytermesztési technológiára értjük, akkor csak százezer hektáron gyakorlat.
Szerencsére egyre többet beszélünk róla, és évről évre mind több gazdálkodó fogékony rá, veszi használatba ezeket a technológiákat. Azt is látjuk, hogy a jó példák tovább gyűrűznek. A folyamat elindult, most már nem kérdés, hogy működőképes-e. Nincs más út, alkalmazni kell. Azt remélem, néhány éven belül meglesz az áttörés. A precíziós technológiák alkalmazása egyébként nemcsak gazdasági, versenyképességi kérdés, hanem egyúttal a környezettudatos gazdálkodást is erősítik. Ez a szempont is egyre inkább felértékelődik.
Megjegyzem, amikor a precíziós technológiákról esik szó, legtöbben csak a növénytermesztésre gondolnak, pedig az agrárdigitalizáció eredményei az állattenyésztésben, a kertészetben, sőt az erdészetben is, tehát a mezőgazdaság minden ágazatában megjelennek.
Ha az imént említett ágazatok szerint nézzük a precíziós gazdálkodást, melyik hol tart?
A világon mindenhol az a helyzet, hogy a legjelentősebb eredményeket a növénytermesztés tudja felmutatni. Ez természetes, hiszen ezen a területen jelentek meg legelőször az agrárinformatikai ismeretek, ide hatoltak be legintenzívebben, és az egyes technológiai elemekhez kapcsolódóan ide koncentrálódott a legtöbb fejlesztés. De mára már az állattenyésztésben és a szabadföldi kertészetben is beindult a modernizáció.
Az erdészetbe is bekerülnek a Smart Forestry technológiák. Ezekkel szintén foglalkozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, pontosan azért, hogy a mindennapi gyakorlat előtt járva olyan módszereket dolgozzon ki, amelyek lehetővé teszik mihamarabbi sikeres alkalmazásukat.
„Magam is, aki földműveléstant és növénytermesztést tanítok az egyetemen, a mindennapi oktatás részévé tettem azokat a technológiákat, amelyek az informatikai ismereteket ötvözik a hagyományos agrár eljárásokkal” – fotó: Agroinform.hu
A sorvezetésben nagyon jól állunk, mi megy a legrosszabbul a precíziós gazdálkodásban?
Inkább úgy fogalmaznék, hol vannak még további lehetőségek az előrelépésre. A talajművelésben például új elemként jelenik meg a változó mélységű megmunkálás igénye. A mai technológiai szinten már van lehetőség arra, hogy a talaj pillanatnyilag állapotának megfelelő művelést (lazítás, középmély és mély lazítás) tudjuk alkalmazni. Ma még nem is látjuk pontosan, milyen előrelépési lehetőségek lesznek ebben a gyakorlatban. Ez nagyon komoly terület, évekkel ezelőtt még az egyetemi képzésben is elképzelhetetlen lett volna, hogy erről beszéljünk. Most meg át kell alakítani az erről szóló tankönyveket!
A növényvédelem is egy olyan terület, ahol óriási lehetőségek vannak még. Fel kell építeni például egy olyan országos hálózatot, amelynek révén akár szolgáltatásként is igénybe vehetnék a gazdálkodók azokat a lehetőségeket, amelyekre a precíziós növényvédőszer-kijuttatás már képes.
Csak egy példa a jelenlegi gyakorlatra: nagyon sok esetben akkor is a teljes táblán végzik a gyomirtást, ha csupán a terület egy-két százalékát borítja mondjuk a mezei acat. Ez hatalmas pazarlás, és környezetvédelmi szempontból is káros. Tehát a növényvédelem területén még nagymértékű hatékonyságnövelést lehet elérni, ami még egészségünk védelmét is szolgálná. A folyamat elején tartunk, de óriási a fejlődési potenciál.
Mindez a tápanyag-kijuttatásra vagy akár az öntözésre is igaz. Vannak elméleti lehetőségek egyéb területeken is. Nyilvánvaló, hogy ebben az játszik majd nagyon-nagyon komoly szerepet, hogy milyen fejlesztések lesznek az informatikai területén, és ezeket hogyan lehet összekapcsolni a műszaki technikával és a technológiával.
Mit tehet az állam a precíziós gazdálkodás elterjesztése érdekében?
Az mindig kérdés, van-e az államnak tennivalója ebben. Meglátásom szerint a támogatáspolitika az, amellyel nagyon jelentős mértékben segíteni tud. A támogatáspolitikának mindig óriási a felelőssége, hiszen a gazdálkodók hajlamosak azt a technológiát alkalmazni, amelyre pályázati forrásokat kapnak. Ha a támogatáspolitika elmegy ebbe az irányba – márpedig elmegy, az uniós agrárpolitikában ez nyilvánvaló törekvés –, az mindenképpen segíti a precíziós technológiák elterjedését, alkalmazását.
Az agrárium versenyképessége növelésének alapeleme a precíziós technológiák alkalmazása – fotó: Shutterstock
A 2020 utáni uniós pályázatokban feltétel lesz ezek alkalmazása?
Meg fog jelenni valamilyen formában a közös agrárpolitikában (KAP), de hogy miként – területalapú vagy beruházási támogatásként –, az még képlékeny, jelenleg is tartanak a tárgyalások. Az ugyanakkor tény: ma már az Európai Unióban alaptézis az, hogy az agrárium versenyképessége növelésének alapeleme a precíziós technológiák alkalmazása. Környezetvédelmi megfontolásokból is előtérbe kerül.
Mit tehet a tudomány a precíziós gazdálkodás érdekében?
Az informatikai bázis fejlesztése nem egy ilyen kis ország feladata. Magyarország ezen a területen viszonylag kis mozgástérrel rendelkezik. Nekünk az a feladatunk, hogy a „globális” tudást a hazai körülményekhez adaptálva kifejlesszük azokat a módszereket, amelyek aztán a mindennapi gyakorlatunkban alkalmazhatók.
Hogyan állunk a szakemberekkel? Felkészíti őket az egyetem az új tudásanyagból?
Szerencsére az egyetemek is gyorsan felismerték a precíziós technológiák oktatásában rejlő lehetőségeket. Mára már minden meghatározó felsőfokú oktatási intézmény kidolgozta az ehhez kapcsolódó képzéseket. Ugyanakkor a precíziós technológiákat én – egyetemi oktatóként mondom ezt – nem választanám el az egyes szakterületektől! Az a feladat, hogy ezeket a technológiákat beépítsük a különböző szakterületek tudásanyagába. Tehát például a növénytermesztés oktatásának szerves része kell legyen a precíziós technológiák alkalmazása. Ez minden egyes szakterület felelőssége.
Magam is, aki földműveléstant és növénytermesztést tanítok az egyetemen, a mindennapi oktatás részévé tettem azokat a technológiákat, amelyek az informatikai ismereteket ötvözik a hagyományos agrár eljárásokkal. Ez az alapja annak, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki az egyetemekről, akik 21. századi tudással rendelkeznek.
Van-e valamilyen hátulütője a precíziós gazdálkodásnak?
Ez egyértelműen olyan módszer, amely mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból egyaránt előnyös.
A precíziós gazdálkodás legújabb módszereiről, a támogatási és gazdasági környezetről és a precíziós termelést alkalmazó gazdálkodók tapasztalatairól is szó lesz a PREGA Konferencia és Kiállításon.
A PREGA időpontja: 2019. február 19.–20.
Helyszín: Aquaworld Hotel Resort, Budapest, Íves út 16, 1044
További információ és jelentkezés a prega.hu/2019 oldalon.
Kiállító partnerek:
Agro Aim Hungaria Kft., AgroPilot Kft., Agrotec Magyarország Kft. Öntözési üzletág, Agrotec Magyarország Kft., AgroVIR Kft., Agro-Way Kft., Alltech Hungary Kft., AXIÁL Kft., Bíró Péter EV., BPW Hungária Kft., Creatiger Kft., Digitroll Kft., Duplitec Kft., EuroChem Agro Kft., Eurofins MINERÁG Kft., Farmcenter Kft., Farmgép Kft., Gdi ESRI Magyarország Kft., Holstein Genetika Kft., i-Cell Kft., ICL Specialty Fertilizers, Impavidus Trade Zrt., Infracont Műszeripari Kft., Invitech Megoldások Zrt., Készenlét Zrt., KITE Zrt., Kuhn Center Magyarország Kft., Magtár Plusz Kft., Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., Metra Kft., Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, NETAFIM, Országos Meteorológiai Szolgálat, P+K 3000 Kkt., Pannonia Bio Zrt., Precision Planting, RS Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság, Senit Kft., T-Markt Kereskedőház Kft., T-SYSTEMS Magyarország Zrt., Tomelilla Kft., Tungsram , Unicomp Kft., VALKON 2007 Kft., Väderstad Kft.
