Új gyümölcsfeldolgozó üzemet adott át a Nógrád megyei Berkenyei Faluszövetkezet csütörtökön; a szövetkezet tavaly 2800 tonna árut dolgozott fel, az egymilliárd forintos beruházás lehetővé teszi ennek megduplázását, ezzel a cég Magyarország egyik legnagyobb fagyasztottgyümölcs-feldolgozója lesz – mondta az ünnepélyes átadáson a faluszövetkezet elnöke.
Az elnök elmondta: 1992-ben több tucat helyi termelő alapította meg a faluszövetkezetet a bogyósgyümölcsök feldolgozására. Két év múlva állami támogatással építették meg az első, 300 tonna kapacitású hűtőházat, majd folyamatosan bővítették a kapacitást. Miután visszaesett a málnatermesztés, 2009-től kezdtek meggy-, szilva- és bodzafeldolgozásba is. 2002-ben már évi 1500 tonna gyümölcsöt dolgoztak fel, és mint az elnök elmondta, minden évben százmilliós nagyságrendben vásároltak gépeket.
Az üzem átadása – fotó: Komka Péter/MTI
A Berkenyei Faluszövetkezet 80 százalékban exportra dolgozik, vevőik a legnagyobb élelmiszeripari cégek. Egész évben 44 embert foglalkoztat a szövetkezet, betakarítási időben a százat is eléri a létszám, a gyümölcsöt 50 kilométeres körzetből vásárolják fel.
2008-ban a szövetkezet kezdeményezésére alakult meg a jelenleg 177 tagot számláló, ezer hektáron gazdálkodó Nógrád Megyei TÉSZ, a faluszövetkezet emellett újabb 140 hektáron is folytat gyümölcstermesztést, és vannak bioültetvényei is. A 2014-ben Nógrád Gazdaságáért Díjat elnyert Berkenyei Faluszövetkezet a múlt évben 2,5 milliárd forintos árbevételt ért el.
Schmidt Szilárd kitért arra is, a kezdetekkor hat-hét hasonló vállalkozás volt Nógrád megyében, ma már csak a faluszövetkezet működik.
Az új üzem raktára – fotó: Komka Péter
Viski József agrár- és vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár az ünnepségen hangsúlyozta, hogy mindenhol példaként fogja említeni a berkenyei fejlesztést, mert a program keretében ez az első elkészült beruházás. Mint fogalmazott, ez a fejlesztés egyesíti a magyar kormány és az Európai Unió céljait, mert megtalálható benne a szövetkezés, a környezet kímélése, a versenyképesség növelése, a foglalkoztatás növelése és a jó minőségű magyar élelmiszer, mint produktum.
Viski József szólt arról is, hogy ebben a költségvetési ciklusban 1300 milliárd forintot biztosít az Európai Unió a magyarországi vidék- és agrárfejlesztési beruházásokra, ebből 700 milliárd forintot az élelmiszeripari, állattenyésztési, kertészeti ágazatban dolgozó vállalkozások használhatnak fel. Az élelmiszeripar 170 milliárdot, és más forrással kiegészítve, összesen 300 milliárd forintot kap, és a beruházásokat 50 százalékos intenzitással támogatják.