A 2022-es aszály a szántóföldi növénytermesztésben az óriási terméskiesések éve volt, főleg a kukorica esetében. Viszont a katasztrofális mértékű terméscsökkenéssel párhuzamosan megjelent az aflatoxin jelenlétének veszélye is. Az aflatoxin-határérték rendeletben van rögzítve Magyarországon, mivel súlyos egészségkárosító hatása van, ha belekerül az élelmiszerekbe vagy a takarmányokba.
Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója az AGROmashEXPO keretében szervezett szántóföldi szakmai napon beszélt a magyar és az országba beérkező ukrán termények minőségéről.
Milyen lett a tavalyi termés Magyarországon?
Mint mondta, észrevehető volt a szárazság és az aszály hatása a minőségre. Ezt először az árpa hektolitersúlyán lehetett észlelni, sokkal alacsonyabbak voltak az értékek. Utána a malmi búza esetében voltak szembetűnőek a zsugorodott szemek, majd kiderült, hogy a sütőipari paraméterek sem megfelelőek, annak ellenére sem, hogy a relatív fehérjetartalom magas volt a szemek "összeaszalódása" miatt. Az aszály hatása az olajosmagok minőségén is meglátszott, de
"a kukoricán csattant az ostor".
Az már a szántóföldi mérések alapján is látható volt, hogy nem lesz problémamentes az év. "Eleinte 3-4 millió tonna kukoricatermést becsültünk országosan, ami sajnos nem így lett, és a minőség is rendkívül gyengének mondható sok helyen" – fejtette ki Párkányi Gábor.
A légköri aszály ugyanis az Aspergillus csoportba tartozó gombák számára teremtett kedvező körülményeket, ezeknek a gombáknak az anyagcsere-mellékterméke az aflatoxin. A csapadék mennyiségével fordított arányosan látható volt, hogy ahol nagyon kevés kukorica termett (1-2 tonna hektáronként), ott erősen toxinos a termés.
Az aflatoxin B1-nek van egy rendeleti 20 ppb-s maximális határa, aminek a túllépése a mérések 10 százalékánál volt jellemző. A feldolgozóipar viszont ennél is alacsonyabb értékekkel vásárol (max 5-10 ppb), azért, mert a melléktermékben feldúsul a toxin, például a takarmány-alapanyagban, viszont annak is meg kell felelnie a határértéknek. Az 5-10 ppb-s értéknek viszont már a mérések 30 százaléka nem felelt meg.
Meg lehet-e tisztítani a kukoricát az aflatoxintól?
Vannak jó próbálkozások tisztítással, rostálással, mivel a törött, apró, sérült, törmelékes szemeket kedveli a gomba, ezeket viszonylag jól ki lehet válogatni. 100 ppb-s szintről természetesen nehéz 20 alá vinni a toxintartalmat, de ez is egy része a megoldásnak. Jelenleg is folynak kísérletek más megoldások kapcsán: a toxinbontó kezelések és a toxinkötő anyagok használata is egy lehetőség.
Milyen az ukrán termés?
Nagy figyelmet kap a szántóföldi növénytermesztésben az ukrán gabona beáramlása, és többször felmerül a kérdés, hogy vajon milyen a minősége. Párkányi Gábor azt mondta, hogy 2022 márciusában kezdtek el a 2021-es ukrán termés minőségével foglalkozni, és akkor nem találtak jelentős minőségi problémát az ukrán kukoricával kapcsolatban, meglepően jó minőségű áru volt, toxinok jelenléte nem volt határérték felett.
A kukoricán csattant az ostor 2022-ben – Fotó: Pixabay
Viszont oda kellett figyelni két másik tényezőre is: Ukrajnában nem tiltott a GMO kukorica termesztése, és a növényvédő szerek esetében is más a szabályozás, hiszen Ukrajna nem EU-tagország, más szermaradvány-határértékek vonatkoznak rájuk, és más, az EU-ban már nem engedélyezett szereket is használnak. Előfordult, hogy egyes tételek ezek alapján nem feleltek meg az itthoni minőségi követelményeknek, de mint a szakember mondta, úgy látszik, minden beérkező tételt megvizsgál valaki, mindenről van laboratóriumi vizsgálati eredmény, így kiszűrhetőek a nem megfelelő tételek.
Később, a 2022-es termés vizsgálatakor már találtak fuzáriumgombák jelenlétére utaló toxinokat egyes szállítmányokban (DON, ZEA, FUMO), viszont a szárazság miatt jellemző gombák jelenlétével és azok toxinjaival nem találkoztak határérték felett.
Más, délebbre fekvő környező országokban, mint például Románia és Szerbia hasonlóan alakult a kukorica minősége, mint Magyarországon.
|
A tárolás során is gyengülhet a minőség
Párkányi Gábor arra is kitért, már a magyar termények kapcsán, hogy nem csak a termelés során jelentkezhetnek minőségi problémák, hanem legalább ekkora jelentősége van a tárolásnak is. A minőség megőrzésére már számos modern eszköz áll rendelkezésre, ezeket érdemes használni. "Nem gondolom, hogy azt a luxust megengedhetjük, hogy több 10 ezer tonna gabona tönkremenjen. A tárolásra is vannak precíziós technikák, rendszerek, nyomon követhetőek a folyamatok" – zárta gondolatait az AGROmashEXPO keretében szervezett szakmai beszélgetés során.
