Szakcikkeinkben az idei évben is számos szakmai eredményről, új eljárásról és felhasználói tapasztalatról beszámoltunk nektek úgy a talajvédelem, mint a kerti teendők, az állattenyésztés, a klímaváltozásból és az egyre gyakrabban előforduló szélsőséges időjárásból adódó problémák, a precíziós gazdálkodás vagy a növényvédelmi feladatok, növényvédő szereket érintő változások terén. Most ezekből gyűjtöttük össze a legfontosabbakat.

Talajvédelem

Hazánkban a talajbaktérium-készítményeket a szántóterület közel 10 százalékán alkalmazzák napjainkban. Hogy ez sok vagy kevés, nézőpont kérdése. Ha arra gondolunk, hogy a műtrágyák elterjedéséhez és általános használatához kb. 100 év kellett, akkor azt mondhatjuk, hogy az útnak az első harmadánál tartunk. Az első ilyen készítmény kb. 30 éve került forgalomba. De valóban csak az 1980-as években indult a talajbaktériumok használata?

kép

A talajok szerkezetében az elmaradt szerves trágyával bekerülő baktériumtömeg hiánya egyre gyorsuló ütemű romlást indított el – fotó: Shutterstock

A változó mélységű művelésre a talajvédelem és a költségcsökkentés miatt is érdemes figyelmet fordítanunk. A talajművelés során a talaj fizikai tulajdonságainak megváltoztatásával elsősorban a víz- és levegőgazdálkodási jellemzők javítását célozzuk. Javulnak ezáltal a vízkapacitási jellemzők az altalaj és a művelt réteg között, növekszik a vízbefogadó képesség és az oxigénellátás, mindezek pedig összefüggésben vannak a hő- és tápanyag-gazdálkodási jellemzőkkel. Fontos tudni azonban, hogy gyakori és felesleges műveléssel káros hatásokat, például szerkezetromlást okozhatunk.

Amikor az enyhe telet elhúzódó kitavaszodás követi, az nem ígér sok jót a kora tavasziak vetéséhez. Ugyanakkor a talajbaktérium-oltásra így is fontos időt szentelni. Az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdésekre is próbáltunk válaszokat keresni.

Bőven száz fölött van a hazánkban engedélyezett növénykondicionálók, talajkondicionálók és mikrobiológiai készítmények száma. Pontosan mire jók, és miért érdemes használni a növény- és talajkondicionálókat, mikrobiológiai készítményeket? Erről is írtunk egy cikkünkben.

Csak kevesen tudják, hogy Európában mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása. Ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti.

A talajtömörödés elkerüléséhez is tippeket adtunk nektek. Ugyanis a talajkímélő művelés számos elemből tevődik össze. A felsorolt talajkímélő intézkedésekkel azonban megfelelő állapotban tarthatjuk a talajt, és csökkenthetjük a tömörödését.

traktor

Túlságosan nedves talajra soha ne menjünk rá – fotó: Shutterstock

Kerti és szántóföldi teendők, problémák

Írtunk arról, hogy a február a legtöbb gazdaságban a tavaszra történő felkészülés jegyében telik, és az első feladatok közt jelentkezik – különösen, ha gyorsan melegedik az idő – az őszi kalászosok és a repce tavaszi fejtrágyázása. Az őszi búza bokrosodása fagypont feletti hőmérsékleten tovább folytatódik, ezért gyakran láthatunk februárban sárguló növényeket, ami általában nitrogénéhségre utal. Az ősszel kijuttatott nitrogén-hatóanyagot egy október eleji vetés már rég elhasználta, ezért szükséges a pótlása.

Az idén tavasszal is jelentkeztek a zöldségféléknél a csírázási gondok. Sajnos még mindig él az a téves nézet, amely szerint a rossz kelés oka a rossz minőségű vetőmag. Tanácsos megvizsgálni a magvetés körülményeit!

A lemosó permetezéshez is igyekeztünk jó tanácsokat adni. A rezet rézszulfát vagy rézoxiklorid formájában a tavaszi lemosási szezonban egyes kertészeti kultúrákban széles körben használják. Több növénynél a lemosó permetezést követően a szezon eleji védekezésekben önmagában vagy kombinációkban javasolható.

A zöldségnövényeknek egy tekintélyes részét palántáról szaporítjuk azért, hogy korábban és biztosabban teremjenek. Így palántáról szaporítjuk a primőr paprikát és paradicsomot, a tökféléket vagy azokat a fajokat, amelyek magról vetve nem érnének be az őszi fagyokig. Számtalanszor előfordul azonban, hogy a palánták lassan indulnak fejlődésnek, és a későbbi növekedésük is kívánnivalót hagy maga után. Ennek kapcsán számos kérdés vetődött fel.

palánta

Eredés szempontjából nagyon fontos az ültetést követő alapos beöntözés – fotó: Shutterstock

Arról is olvashattatok, hogy még a vetést megelőzően jelentősen mentesíteni tudjuk a majdani utóveteményt a kórtani, gyomosodási veszélytől.

A paprikával és a paradicsommal több cikkünkben is foglalkoztunk, hiszen sokak érdeklődésére tartanak számot.

Például azzal a sokakat érintő problémával, amikor a korai hajtatásban (téli, tél végi ültetések) a paprika és a paradicsom esetében gyakran tapasztalható a virágzás késése, virágelrúgás, rossz terméskötődés. Okai nagyon különbözőek, ennek megfelelően megelőzése, gyógyítása, illetve megszüntetésének módja is eltérő. Cikkünk második részében pedig a tápanyag-ellátottságot és a klimatikus viszonyokat elemeztük az okok közül.

És mivel néhány tő paradicsom is képes egy család igényét folyamatosan ellátni, fontos kérdés, hogy mire is van szükség ehhez; miből áll a paradicsom lelkiismeretes és szakszerű gondozása?

Többen érdeklődtetek a szabadföldre kiültetett paprika és paradicsom levelének sárgulásával kapcsolatban. Cikkünkben igyekeztünk a tüneteket tisztázásával megadni a választ a kérdéseitekre.

Ősszel írtunk a paprika és a paradicsom nyár végén, ősz elején gyakran jelentkező fejlődési rendellenességéről, a paprikán és a paradicsomon kialakuló hajtásvégsárgulásról és a paradicsom vízkórságának vagy ödémájának nevezett betegségről.

Természetesen egyéb zöldségfélék gondozásával, tápanyagellátásával, fejlődési rendellenességeivel kapcsolatban is születtek írásaink.

Többek között a korai szabadföldi káposztafélék tápanyagellátásával kapcsolatos tudnivalókról is beszámoltunk, hiszen a hajtatott és korai szabadföldi káposztafélék évek óta jó exportcikknek bizonyulnak az északi országok, de néhány nyugati ország piacán is, és a termesztés biztonsága feltétele a jövő exportjának.

káposzta

A hajtatott és korai szabadföldi káposztafélék évek óta jó exportcikknek bizonyulnak az északi országok, de néhány nyugati ország piacán is – fotó: Shutterstock

A karfiol fejlődési rendellenességeiről is írtunk, ugyanis a klímaváltozás károsan hat a karfiolok termesztésére, egyre nehezebb jó minőségű, piacképes árut nevelni.

Arról is olvashattatok, hogy hogyan termesszünk feketegyökeret. Zöldségfogyasztásunk gyakran emlegetett hibája ugyanis az egyoldalúság, ami alatt azt kell érteni, hogy a világon ismert 250 zöldségfajból a hazai fogyasztás 90%-a mindössze 9-10 zöldségféléből áll. A feketegyökér pedig olcsón előállítható, jól tárolható, és télen is fogyasztható, ezért helye lenne a hazai konyhában is.

És hogy mi a fejessaláta-termesztés sikerének a kulcsa? Ezzel is foglalkoztunk egy írásunkban.

Az is nagyon fontos kérdés, hogy a gyökérzöldségfélék fejlődési rendellenességeit mi okozza, és hogyan akadályozzuk meg, így erről is olvashattatok az Agroinform.hu-n.

Szerves trágya, műtrágya, lombtrágya

Kérdések érkeztek tőletek azzal kapcsolatban is, hogy mit kell tudni és mire kell odafigyelni a zöldségek szerves trágyázásával kapcsolatban. A szerves trágyázás ideje ősszel van a szántással és az ásással egy időben, de sokan vannak, akik (helytelenül) tavaszra hagyják, és a palántázás előtt hajtják végre. Ezért a témával kapcsolatosan feltett kérdéseitekre is megpróbáltunk válaszolni.

Meghatározó kérdés a zöldségtermesztés során az is, hogy a növényre gyakorolt hatásában miben hasonló és miben különbözik egymástól a szerves és a műtrágya. Van-e minőség tekintetében a szerves trágyák között különbség? Minden szerves trágya egyaránt jól használható a zöldségtermesztésben? Cikkünkből választ kaphattatok ezekre a kérdésekre.

tehén

A hagyományos tartású állattenyésztés visszaesése következtében egyre kevesebb a növénytermesztésben használható jó minőségű szerves trágya – fotó: Shutterstock

Foglalkoztunk a lombtrágyázással is, amellyel elsősorban a mikro- és mezoelemeket pótoljuk, ugyanakkor ismert néhány olyan eset, amikor érdemes a makroelemeket is levélen keresztül adni. A növény a tápanyagokat a gyökerein keresztül veszi fel, ezért a tápanyag-utánpótlási technológiákban alapvetően a gyökéren keresztüli tápanyag-hasznosulással számolunk. Ugyanakkor vannak esetek, hogy pusztán egyetlen megoldás van bizonyos tápanyagellátási zavarok megelőzésére, illetve megszüntetésére.

Betakarítás

Amikor pedig eljött a betakarítás ideje, próbáltunk minden problémára kitekinteni, amely ezzel kapcsolatban felmerülhet.

Ilyen például az, hogy hogyan készítsétek fel kombájnjaitokat a betakarításra, hogy zökkenőmentes legyen az aratási szezon; vagy hogy hogyan lehet elkerülni a minden gazda rémálmát jelentő, a nyári betakarítás alatt a munka közben bekövetkező tüzet. Ez a potenciális veszélyforrás minden nyári betakarításban dolgozó gépre egyformán igaz, de a legfokozottabban a bálázók és a kombájnok vannak ennek a fenyegetésnek kitéve az elmúlt évek esetei alapján.

A hazánkban egyre nagyobb területen termesztett repce aratásának indulásakor összefoglaltuk, milyen kombájnbeállításokat szükséges alkalmazni a lehető legjobb eredmény érdekében, valamint azt is, hogy hogyan állítsuk be a kombájn vágóasztalát gabonaaratáskor, hiszen a gabona betakarításakor szükséges beállításokkal nagyon fontos tisztában lenni és helyesen alkalmazni ezeket, ellenkező esetben már a termény levágásakor veszteséget okozhatunk maguknak.

Az elég viharosra sikerült, többször erős frontokkal tarkított nyári időjárásnak köszönhetően sok gabonatáblán megdőlt termény betakarításával kellett megbirkóznia a gépeknek, ezért ekkor a megdőlt gabona aratásával kapcsolatban a kombájn beállításaira és az elfeküdt állomány betakarításának egyéb sajátosságaira hívtuk fel a figyelmet, továbbá leírtuk azt is, hogy mire kell odafigyelni ahhoz, hogy minimális legyen a napraforgó-betakarítás során a veszteség.

1

Fontos a munkasebesség optimális megválasztása – fotó: Agroinform.hu

Tápanyag-utánpótlás

A tápanyag-utánpótlás kérdése minden zöldségtermesztőt érint, ezért erről is több cikkünk született.

A bór hiányából adódó fejlődési rendellenességek több kertészeti növényre jellemzőek, de nem mondhatók a zöldség-, a szőlő- vagy a gyümölcstermesztésben általános tápanyaghiány-betegségnek. Vannak talajok, ahol rendszeresen kialakul, és vannak évek, amikor gyakrabban jelentkezik, de megelőzhető, viszonylag könnyen gyógyítható, ha idejekorán felismerik.

A növekvő termésátlagok miatt a talajból kivont ként – a szerves trágyák hiányából is adódóan – a hagyományos műtrágyák már nem tudják pótolni. Cikkünkből mindent megtudhattatok, amit a kénről és annak hiányáról tudni érdemes.

A foszfornak meghatározó szerepe van a zöldségfélék fejlődésében, és hiányát – ellentétben más tápelemekkel – a tünetek megjelenése után csak lassan és nehezen lehet pótolni, ezért írtunk arról, hogy ennek elkerüléséhez mire kell odafigyelni a foszfortrágyázás során.

Ősszel foglalkoztunk a tápanyagok megosztásával és a tápanyagpótlás időzítésével is a szabadföldi zöldségtermesztésben, hiszen a zöldségtermesztésben a növénytől, az alkalmazott technológiától, a talajtól és a termesztési céloktól függően a trágyamegosztás és a kijuttatás időzítése nagyon változó.

Mindent igyekeztünk összegyűjteni arról is, amit az integrált növényvédelemről tudni kell. Hiszen a viszonylag kevéssé mérgező kategóriába sorolt növényvédő szerek használata is jelentős terhelést jelenthet a környezetre, a kivitelezést végző emberre és a kezelt terményeket fogyasztó felhasználóra, azonban számos tényező szükségessé teszi a növényvédő szerek alkalmazását.

kép

Számos tényező szükségessé teszi a növényvédő szerek alkalmazását – fotó: Agroinform.hu

A tápanyag-utánpótláson túl természetesen még számos tényező meghatározza a növénytermesztés sikerét.

Az öntözés kulcsfontosságú a növénytermesztés során, hiszen versenyképes árutermesztés a zöldségágazatban csak öntözött körülmények között képzelhető el. Azonban nem is olyan egyértelmű, hogy hogyan kell öntözni a zöldségféléket.

Sokak érdeklődésére számot tartott az a kérdés is, hogy vajon mivel helyettesíthetjük a betiltott növényvédő szereket. Hiszen az Európai Bíróság határozata szerint a legelterjedtebb neonikotinoid rovarölő szerek szabadföldi alkalmazását 2019-től betiltják repcében, napraforgóban és kukoricában.

A páratartalom pedig egy olyan tényező, amiről a zöldségtermesztők gyakran megfeledkeznek. Azonban klímánk feltűnően gyors változásai szükségessé teszik a jól bevált módszerek felülvizsgálatát, módosítását, esetleg újragondolását.

Tippet adtunk ahhoz is, hogy hogyan válasszunk talajlazítót, hiszen ahogy telnek az évek, egyre bővül a hazai piacon a talajlazítók választéka is.

gép

"V" elrendezésű lazító paralelogramma alakú késszárakkal, ék alakú művelőelemmel – fotó: Agroinform.hu

És mivel a lombhullás környékén elvégzett lemosó permetezés jelentősége legalább olyan nagy, mint a tél végi kezelésnek, erről is írtunk az ősz folyamán.

Mint mindig, idén is az egyik legfontosabb kérdést az jelentette, hogy hogyan védjük meg a növényeket az időjárás viszontagságaitól.

Például hogyan védhetjük növényeinket a fagytól? Már a meleg januárban megindult a találgatás. Ha korábban felébrednek a növények, és a megszokottnál előbb bontják a szirmaikat, mennyi kárt okoz majd a tavaszi fagy?

Nyáron aztán – Európa-szerte – az aszállyal kellett megküzdeniük a gazdálkodóknak, míg szeptemberben az okozott problémát, hogy a bekövetkező csapadékos időjárás kedvezett a gombabetegségek terjedésének.

Kártevők, kórokozók

A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány olyan károsítót, amelyek ellen fel kellett lépni az idei év során.

A rezisztens fenyércirok a világ hatodik legveszélyesebb gyomnövénye, itthon is hatalmas károkat okoz. A védekezést nemcsak kiváló alkalmazkodási, szaporodási és túlélőképessége nehezíti, hanem az is, hogy már rezisztens populációi is kialakultak. A legjobb eredményt a módszerek kombinálásával érhetjük el. Lesz-e megoldás a rezisztens fenyércirok leküzdésére? Erre a kérdésre keresett választ Papné Komáromi Lilla, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Tolna megyei elnöke a Növényorvosi Szakmai Napon tartott előadásában.

Egyre több borvidéken bukkant fel a szőlőre végzetes csapást jelentő aranyszínű sárgaság betegség, amely ellen az egyetlen esélyt az időben történő megelőzés jelenti, mégpedig a kórokozót terjesztő szőlőkabóca kiiktatásával.

szőlő

A beteg növények száma évente megtízszereződhet – fotó: blog.syngenta.hu

A tél múlásával aktuálissá váltak a repce tavaszi növényvédelmi teendői; védekezni kellett a szárormányosok, majd a virágbimbók megjelenésével a repcefénybogár károsításai ellen.

A Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének Biotechnológiai Laboratóriumában olyan módszereket fejlesztettek ki, amelyekkel a vírusfertőzött burgonya-alapanyagokból nagy hatékonysággal lehet vírusmentes szaporítóanyagot előállítani.

Nem volt könnyű megküzdeni az aknázómollyal sem; a moly mindig is nehéz ellenfélnek számított. A technológia lényege már két évtizede is az volt, hogy pontos időzítéssel, már a tojásrakása előtt tökéletesen le kell fedni a leveleket a rovarölő szerrel. Sajnos nem lett egyszerűbb a helyzet. Több hatékony készítményt is kivontak a forgalomból, és amik megmaradtak, azok sem felszívódóak. Azaz továbbra is 100%-os permetlé-borítottságot kellene elérni a munkánkkal. Javában zajlott májusban a gyümölcsmolyok rajzása is; próbáltuk megadni nektek azokat az időpontokat a védekezést illetően, melyeket feltétlenül be kell tartani.

Arról is írtunk, hogy mi a teendő a fák károsítóival, június végén pedig már az összes jelentős közterületi kártevőt (rovarokat, atkákat) megtalálhattuk a növényeinken. Akár a nyár végéig is injektálhatjuk a vadgesztenyéinket? – kérdezték egyre többen, így erről is született cikkünk.

Áprilisban jöttek az esőzések, támadtak a károsítók a kertekben, májusban egyre több lett a cseresznyelégy a gyümölcsfákon, az ágyásokban pedig a drótférgek és a cserebogarak lárvái ellen volt szükség a védekezésre.

A lisztharmatot is ekkor lehetett megelőzni. Ezt ugyanis nem szabad beengedni a tőkéinkre, virágzásban már nagyon nehéz megfogni, és az egész termést elviheti. Erre figyeljünk majd 2019-ben is! A lisztharmat mellett később figyelni kellett a szőlőperonoszpórára és az almatermésűeknél a varasodásra is.

Komoly fejtörést okozott az is, hogy hogyan védekezhetünk az arankafajok ellen. Nehéz ellenfélnek számít, hiszen késő őszig folyamatosan virágzik, érleli és szórja el a magvait. Nem lehet egyetlen kezeléssel megoldani a fertőzést. Biztosított az utánpótlása is, mert a talajban a magok akár 10-12 évig is megőrzik a csíraképességüket. Ezzel magyarázható, hogy évről évre ugyanazon a helyszínen is megjelennek a foltjai. Ezért jövőre is számolnunk kell vele, ehhez nyújt segítséget erről szóló cikkünk.

kép

Nagy a hatósági szigor, ha arankáról van szó – fotó: Zsigó György

Augusztusban figyelni kellett a selyemfényű puszpángmoly megjelenésére is, szeptemberben pedig a pajzstetvek okoztak egyre nagyobb kárt, amelyek nehéz ellenfelet jelentettek.

Októberben eljött az ideje annak, hogy móresre tanítsuk a szőlő legveszélyesebb kórokozóját. Ekkor még gyéríthettük a leveleken képződő áttelelő lisztharmatképletek, a „gombatojások” (kazmotéciumok) számát. Ugyanis miután ezek beérnek, a gombaölő szereknek ellenállóvá válnak, és az őszi esőkkel lemosódnak a kordonkarra, tőkékre, támrendszerre. Ha valaki ezt nem tette meg, akkor számítania kell rá, hogy tavasszal majd innen pattannak ki a spórák, közvetlenül a fiatal levelekre.

Ebben az időszakban a poloskainvázió is sok bosszúságot okozott annak következtében, hogy két, itthon nem őshonos poloskafaj – ahogy hűvösödtek az éjszakák – kezdett el melegebb helyeket keresve telelésre behúzódni az ingatlanokba.

A mezei pocok elleni védekezés lehetőségeiről is írtunk, ugyanis a tarlóhántás elmaradása, a területek ugaron hagyása, illetve a nem megfelelő talajművelés kedvező hatással van a mezei pocok felszaporodására. Úgy tűnt, hogy az országot ellepő kártevő csigák is megállíthatatlanok. A spanyol meztelencsiga nagy területen terjedt el az országban, és ahol felbukkant, ott komoly károkat okozott a kerttulajdonosoknak. Ezért sorra vettük, hogy hogyan védekezhetünk ellene.

Precíziós gazdálkodás

A precíziós gazdálkodás témaköre is megkerülhetetlen akkor, amikor új eljárásokról, módszerekről, innovációkról és a digitalizáció rohamos léptékű fejlődéséről számolunk be.

Zsár Ernő növényorvos, fiatal gazda szakcikke a precíziós gazdálkodás útján megtett első lépésekről szólt. A publikáció minden termelő számára hasznos lehet, hiszen a gyakorlati megoldásokból több bevált módszert ismertetett a fiatal szakember.

kép

A precíziós gazdálkodási rendszer kiépítése már 300 hektár szántóterület megművelésénél is érezhetően megtérülő beruházás – fotó: Zsár Ernő

Gyakorló gazdáknak és szakértőknek feltettük a kérdést: hogyan kezdjek bele a precíziós gazdálkodásba? Szemléletváltás, adatbázis-építés, kezelési zónák kialakítása, differenciált tápanyag-kijuttatás – néhány kulcsszó a válaszaikból. De nemcsak a precíziós gazdálkodással kapcsolatos gazdag tapasztalataikat osztották meg az Agroinform.hu által szervezett PREGA Kerekasztal-beszélgetés résztvevői, hanem arra a körkérdésre is feleltek, mi legyen az első lépése annak, aki maga is bele akar vágni.

Állattenyésztés

A precíziós állattenyésztésben hasonlóan mélyreható és robbanásszerű változások rejlenek, mint amilyet a precíziós szántóföldi növénytermesztésben kezdünk megismerni. A PREGA 2018 – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállítás Állattenyésztés szekciója igen gazdag volt, melynek előadói a halaktól a baromfin és sertésen keresztül a szarvasmarháig komplex áttekintést nyújtottak a mai hazai eredményekről, melyek nemzetközi viszonylatban is megállják a helyüket, sőt néhol még a világ előtt is járnak!

Arról, hogy mi a titka egy sikeres magyar tehenészetnek, Nyakas András tulajdonossal, az állattenyésztési kategória "Év Agráremberével" fiai társaságában Fehér Károly beszélgetett.

Bemutattuk azt is, hogy hogyan lehet szert tenni rendszeres havi jövedelemre 6 anyakoca rotációszerű fiaztatásával, valamint azt is, okosan megéri sertést hizlalni – de mit is jelent ez?

sertés

A hízók "szétnőhetnek", így a havonta történő szállításnál gyakrabban, általában kéthetente viszünk 5-10 db hízót a vágóhídra – fotó: Agroinform.hu / Igric Dominika

De a tökéletes szilázs készítésének kérdését is körbejártuk, hiszen a tömegtakarmány precíz elkészítésén több múlik egy tejelő szarvasmarhatelepen, mint gondolná! Erről Alföldi Lászlóval, a Holstein Genetika Kft. területi igazgatójával és tenyésztési programvezetőjével beszélgettünk a PREGA 2018 Konferencia és Kiállítás rendezvényen.

A precíziós állattartás fontosságára tekintettel egy újonnan kifejlesztett mérőeszközről is hírt adtunk, amellyel az állatok jólétét befolyásoló környezeti hatások széleskörűen mérhetők, ezáltal lehetővé válik a gazdaság hatékonyságának növelése.

Végül gépeinket téli pihenőre küldtük, az új évben pedig majd ismét folytatjuk a munkát, és bízunk benne, hogy továbbra is napról napra, hétről hétre számos hasznos információt, új módszert, kutatási eredményt, megfontolandó tanácsot, érdekes szakmai hírt tudunk első kézből megosztani veletek.

Reméljük, hogy minden felmerülő kérdésre, problémára sikerült választ találnotok szakcikkeinkben, és bízunk benne, hogy 2019-ben is velünk tartotok!

Indexkép: MTI