A közelmúltban hirdette ki a vízgazdálkodásért felelős belügyminiszter a tartósan vízhiányos időszakot: a mezőgazdasági vízhasználók költségterheinek enyhítése érdekében, a hidrometeorológiai viszonyokra hivatkozva a tartósan vízhiányos időszak 2019. április 1-vel kezdődött. Ezen időszak alatt a termelők vízdíj-költségterhei minimálisra csökkennek.

A vízkészletjárulékért nem kell fizetni, a vízszolgáltatás alapdíjának pedig 70 százalékát átvállalja az állam.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság legutóbbi vízháztartási tájékoztatója szerint a 2019. január és március között lehullott csapadék mennyisége 24 mm és 94 mm között alakult, az országos területi átlagérték 54 mm volt, ami az időszakos átlagnál 38 mm-rel (41 százalékkal) kevesebb.

szárazság

Az idén január és március között lehullott csapadék az időszakos átlagnál 41 százalékkal kevesebb – fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A háromhavi csapadékösszeg az ország egész területén elmaradt az éghajlati átlagtól. A márciusi időjárás, országos léptékben, az aszály kialakulásának kedvezett, a talajok vízháztartási állapota tovább romlott. A feltöltődési folyamat megszakadt, tartalékok csak az alsó talajrétegekben állnak rendelkezésre, azonban ez a növények kezdeti fejlődési fázisában nem elérhető készlet.

A meteorológiai előrejelzések szerint a kialakult állapot számottevően nem fog változni, átlagosan csapadékos időjárás esetén továbbra is mintegy egyhavi csapadékhiány valószínűsíthető. A csapadékhajlam növekedésével a kedvezőtlen helyzet számottevően javulhat.

A vízhiányos időszakban mesterséges vízpótlással (öntözéssel) az aszály még elkerülhető.

De mi az aszály a hazai szabályozás szerint?

Az aszály az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc, egymást követő napon belül lehullott csapadék összes mennyisége a 10 mm-t, vagy a lehullott csapadék összes mennyisége a 25 mm-t nem éri el. Tehát, ha nincs lehetőség mesterséges vízpótlásra, akkor a visszafordíthatatlan aszály alakul ki. Ez esetben szenvedik el a termelők az aszálykárt – a hivatalos megfogalmazás szerint ez a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káreseményt jelent, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

öntözés

Az aszály és vele az aszálykár még elkerülhető öntözéssel – fotó: Agroinform.hu

Aszálykár – és mezőgazdasági árvízkár – után abban az esetben fizethető ki kárenyhítő juttatás, ha az aszályhelyzetről – illetve a mezőgazdasági árvízhelyzetről – legkésőbb a tárgyév október 31-ig az agrárminiszter rendelkezik.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2019. március 12-én kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint áprilisban az átlagosnál melegebb és kissé szárazabb, májusban az átlagosnál melegebb és szárazabb, júniusban az átlagosnál melegebb és kissé szárazabb időjárás valószínűsíthető. Az egész mezőgazdasági év aszályosságát döntően a három nyári hónap csapadékossága fogja meghatározni.