Májusban visszatért az enyhe tavaszias időjárás, változó mennyiségű csapadékkal társulva. A talajok szárazságán azonban ez nem sokat javított, így mostanra jelentős mennyiségű csapadékhiány alakult ki az ország nagy részén. Ez rossz hatással van a kelőfélben lévő kapásokra. A többi kultúrában a vegetáció ennek ellenére tartja az eddig megszerzett előnyét, emiatt sok kultúránál rohamosan közeleg a betakarítás ideje. Résen kell lennünk, mert gyorsan változik a kártevőhelyzet, ami könnyen nagy terméskiesést okozhat.
Egyre több a zöld almalevéltetű és a levélbolha
Az almatermésűekben a betegségek terjedése lelassult, kivéve ott, ahol jelentősebb mennyiségű csapadék hullott. Ott főleg a varasodástünetek sokasodnak. A lisztharmat viszont a párás, de meleg napokon tud fertőzni, így a kombinált, mindkét betegség ellen hatékony készítményekkel történő védekezés javasolt továbbra is.
Súlyos lisztharmatfertőzés almafán – fotó: Lepres Luca
A kártevők közül a zöld almafa-levéltetű-kolóniák szaporodnak, a körtében meg, ahogy ilyenkor szokott, a levélbolha-fertőzés erősödik. Az almamoly rajzása igen hektikus és területenként változó, ezért a helyi csapdafogásokra alapozva kell megterveznünk a védekezést.
A csonthéjasokban a védekezésnél ügyeljünk az élelmezés-egészségügyi várakozási időre
A csonthéjasokban szintén egyre több kártevőre kell odafigyelnünk. A cseresznyelégy rajzik, egyelőre alacsony egyedszámmal. Ahhoz, hogy jól tudjunk dönteni a védekezés időzítéséről, a sárga ragacslapokat a fák koronájának felső, napsütötte részébe helyezzük ki, ha eddig még nem tettük meg. A védekezés az imágók ellen irányul, hogy ne tudjanak a gyümölcsbe petét rakni, ezzel megelőzve a „kukacos" cseresznyét/meggyet. A korai cseresznye már érik, így a védekezést a rajzás és a fajta függvényében kell elvégezni, ügyelve az élelmezés-egészségügyi várakozási időre!
A kajszibarackban a sztigminás betegség okozta tünetek egyre nagyobb gyakorisággal jelennek meg. Már nemcsak a leveleken, hanem a gyümölcsökön is. A legkorábbi fajták érése akár már május közepén-végén megkezdődhet az ország melegebb részein, így ez esetben is fontos, hogy ennek tudatában tervezzük meg a további védekezéseket.
Keleti gyümölcsmoly árva okozta hajtáshervadás és sztigminás kajszibarackok – fotó: Lepres Luca
Figyeljünk oda a szőlőre!
A szőlőültetvények fenológiai állapota igen eltérő lehet területtől és fajtától függően, de sok helyen már a fürtmegnyúlás stádiumában járnak a növények.
Megjelentek a lisztharmat primer tünetei. Ahol még nem védekeztek szisztémikus gombaölő szerrel, lappangási időn belül el kell végezni a kezelést. A peronoszpórának a túlnyomóan száraz meleg időszak nem kedvezett, de egy csapadékhullám bekövetkeztével bármikor berobbanhat a fertőzés.
A kártevők közül egyelőre a szőlőlevélatka és a tripszek károsítása figyelhető meg a leveleken. Ott, ahol a növények az alacsony hőmérséklet miatt nem fejlődtek kellő gyorsasággal, okozhattak súlyosabb kárt az atkák. A tarka szőlőmoly rajzása a hőmérséklet függvényében változik, még nem érte el a rajzáscsúcsot. A fogások alapján időzített permetezést a rajzáscsúcstól számítva 8-12 nappal kell időzíteni.
A kalászfuzáriózis veszélyezteti az árpát és a búzát
A szántóföldeken szinte már nyári hangulatba kerülünk az őszi kalászosok és a repcetáblák láttán. A kalászosok máris a generatív fázisba léptek. Az árpa virágzik, a búza pedig kalászol. Mind a rozsdabetegségek, mind a levélfoltosságot okozó betegségek erősödtek a sűrűsödő állományokban, de ami igazán veszélyeztet most, az a kalászfuzáriózis. Hiszen mind az őszi árpa, mind az őszi búza fogékony állapotban van a virágzás alatt, de egészen a viaszérés állapotáig folytatnunk kell a megelőző és kuratív védekezést.
Az őszi búza kalászol, az árpa pedig virágzik – fotó: Lepres Luca
A vetésfehérítő-helyzet fokozódik, már nemcsak az imágók, hanem a kelő lárvák is károsítják a leveleket. Figyelni kell az „árpacsigák" mennyiségére, mert a kelés elhúzódó lehet, illetve a tojásrakás is tart még. Itt az ideje a védekezésnek!
Vetésfehérítő bogár lárvája – fotó: Lepres Luca
Az őszi káposztarepcében a virágzás véget ért, a becők szépen növekednek. Táblánként eltérő a repcebecő-ormányos és a becőszúnyog által károsított becők aránya, azonban tenni ellene már nem tudunk.
A napraforgó és a kukorica már mindenütt sorol. Helyenként már 4-6 leveles napraforgóval is találkozhatunk, de a legtöbb esetben 2-4 leveles állományok sorolnak, melyek a szárazság miatt nem tudnak kinőni a barkók „foga" alól. Érdemes a táblák gyakori szemlézése, szükség esetén a beavatkozás elvégzése nem nélkülözhető.
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
