A gesztenye számos vitamin és ásványi anyag forrása, de más kedvező tulajdonságai is vannak, ráadásul számtalan módon fogyaszthatjuk.
Egészségügyi előnyei
Rengeteg vitamint és rostot tartalmaz, zsírtartalma pedig alacsony
A gesztenye kiváló forrása a réznek, mangánnak, E-, B1-, B2-, B6- és C-vitaminnak, tiaminnak, folsavnak, riboflavinnak, kalciumnak, magnéziumnak és a káliumnak. A többi diófélénél kevesebb kalóriát tartalmaz, mivel alacsony a zsírtartalma. Szénhidráttartalma magas, ezért étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket. Rengeteg rost van benne, ami számos előnnyel jár az egészségre nézve, például segíti az emésztést, csökkenti az éhségérzetet, és elősegíti a jó bélműködést.
Jót tesz a szem egészségének
A gesztenye nagy mennyiségű antioxidánst tartalmaz, köztük luteint és zeaxantint is, melyek rendkívül fontosak a szem egészsége szempontjából. Ezek ráadásul képesek felhalmozódni a retinában, és védelmet nyújtanak a kék fény okozta károsodástól, tehát akik monitor előtt dolgoznak, azoknak érdemes gyakran fogyasztaniuk. Az antioxidánsok pedig védik a sejteket a szabad gyökök okozta károsodástól, ezáltal segítenek csökkenteni egyes krónikus betegségek, például a szívbetegségek, a cukorbetegség és a rákos megbetegedések kockázatát.
A gesztenye rengeteg vitamint és rostot tartalmaz – fotó: Pixabay
Támogatja a szív egészségét
A gesztenyében található ásványi anyagok és nyomelemek csökkenthetik a szívbetegségek kockázatát, az inzulinrezisztenciát, valamint gátolhatják a daganatok növekedését és terjedését. Továbbá a gesztenye jó káliumforrás is, ami szintén jótékony hatással van a szívre.
Segít szabályozni a vércukorszintet
A vércukorszint szinten tartása fontos az egészség szempontjából, hiszen a tartósan magas vércukorszint növelheti a szövődmények kockázatát a cukorbetegeknél. A gesztenye ezek megelőzésében is a segítségünkre lehet.
Gyulladáscsökkentő hatású
A gesztenyében lévő különböző antioxidánsok, vitaminok és ásványi anyagok együttes erővel képesek csökkenteni a gyulladásokat.
Segít a zsírégetésben
A gesztenye aktívan hozzájárul a test természetes zsírégető folyamataihoz is. Mivel kálium is bőségesen található benne, vízhajtóként is hatásos lehet.
Foláttartalma is jelentős
A szelídgesztenye érdekessége a foláttartalom, ami a zöld leveles zöldségekre jellemző, de a diófélékre egyáltalán nem. 100 gramm gesztenyében 62 mikrogramm folát található. Folátra szükségünk van a vörösvérsejtek előállításához és a DNS-szintézishez.
Gluténmentes
A gesztenye nem tartalmaz glutént, ezért a gluténmentes étkezés egyik népszerű összetevője.
Sokoldalúan elkészíthető
A gesztenyéből készíthető többek között püré, sütemények, krémleves, köret, más zöldségekkel vagy rizzsel keverve salátákhoz is lehet adni, de akár húsok töltelékeként is megállja a helyét. Készülhet belőle továbbá lekvár, tea, befőtt, és sütve vagy kandírozva, sőt aszalva is kiváló csemege. Korzikán gesztenyesört és gesztenyemézet is készítenek belőle, a franciák pedig az áttört gesztenyét vajon párolt hagymához adják, sózzák, borsozzák, és tejszínnel keverik.
A gesztenye és a gesztenyeliszt süteményekhez is kiváló – fotó: Shutterstock
Érdekességek a gesztenyével kapcsolatban
• A szelídgesztenyefa több ezer évig is elélhet, Kőszegen és környékén 600-700 éves példányai is előfordulnak, pedig eredetileg nem ezen a vidéken őshonos, hanem Nyugat-Európában, Dél-Európa hegyvidékein és párás völgyeiben, valamint a Kaukázusban.
• Bár a szelídgesztenye küllemre hasonlít a vadgesztenyére, mégsem közeli rokonok. A vadgesztenye termése emberi fogyasztásra nem alkalmas!
• A szelídgesztenye csak az 5-15. évben hozza meg első termését, utána azonban egy fán évente 40-60 kg gesztenye is teremhet.
• A szelídgesztenye régen a szántóföldi művelésre alkalmatlan területeken élők számára a gabonát és a burgonyát helyettesítette. A szegényebb családok a szárított gesztenyét lisztté őrölték és kenyeret sütöttek belőle, ezért azt a szegények kenyerének is nevezték. Azt tartották, hogy egy fa termésével egy ember át tud telelni.
• A szelídgesztenyét már az ősember is ismerte hazánkban, ezt támasztja alá az, hogy elszenesedett fáját megtalálták a bükki Hámori-, mai Anna-barlangban.
• A 14. századi Franciaországban a cevennei gesztenyések jelentős szerepet játszottak a lakosság élelmezésében. Itt a 17. századig a kenyeret egyáltalán nem ismerték, viszont a hasznosítható földterület 90%-át gesztenyeültetvények tették ki.
• A római katonák gesztenyekását kaptak, mielőtt csatába indultak.
• Maghéját és leveleit sampon készítéséhez is lehet használni, melytől a hajszálak fényesen csillogók lesznek.
A gesztenyében lévő különböző antioxidánsok, vitaminok és ásványi anyagok képesek csökkenteni a gyulladásokat – fotó: Shutterstock
Mire figyeljünk gesztenyevásárláskor és a gesztenye tárolásakor?
• Ha a gesztenye ráncos, kis szemű, fénytelen vagy sérült, ne vedd meg. Érdemes megszagolni: az enyhén rothadt vagy penészes szag is rossz jel. A jó gesztenye fényes, kívülről kissé olajos tapintású, a felülete sima és feszes.
• Otthon is megvizsgálhatjuk a frissességét: ha vízbe dobva a felszínen úszik, ki kell dobni.
• Ha hosszabb ideig levegőn és magas páratartalmú környezetben hagyjuk, akkor gyorsan megromlik. Vásárlás után a hűtőszekrény zöldséges rekeszében több hónapig is eltartható.
Gesztenyeliszt
A nálunk még kevéssé ismert gesztenyeliszt a mai Toszkánát részben felölelő, egykori Lunigiana régió sajátja volt. Ezen a környéken a középkorban a gabonalisztek helyett a szegények gyakran ettek gesztenyeliszttel készített ételeket. Az először kényszernek tűnő fogyasztást hamar követte a gesztenyelisztben rejlő értékek felfedezése és védelme – például 1498-ban Luccában szabályokat vezettek be, melyek védték a gesztenyefákat, és szabályozták a gesztenyeliszt termelését.
A gesztenyeliszt nagyon kellemes, jó illatú, sűrű, és lisztérzékenyek számára is kiváló választás, mert nincs benne glutén.
A gesztenyeliszt úgy készül, hogy az egészben szárított, pörkölt gesztenyét megőrlik. Az így kapott lisztben sok az aroma és az olaj, így az eredmény nem hasonlít a klasszikus gabonalisztekre, azoknál illatosabb, aromásabb, zsírosabb por lesz a gesztenyéből, karakteres ízekkel.
A gesztenyeliszt édes és sós ételekhez is felhasználható. Gesztenyeliszttel süthetünk kekszeket, kelt tésztákat, omlós tésztákat, de kásákhoz is használható. Franciaországban a palacsinták tésztájához is szoktak gesztenyelisztet adni. Könnyebben süthetünk vele, ha a receptben szereplő lisztmennyiségnek csupán a felét cseréljük le gesztenyelisztre.
A gesztenyeliszt sok esszenciális aminosavat tartalmaz, és gazdag vitaminokban: vannak benne például B-vitaminok, vas, kálium, foszfor, folsav. Rosttartalma megegyezik a búzalisztével.
Források: mindmegette.hu 1, 2, 3, 4, netamin.hu
