A vadgesztenye esetében már rég ismert és alkalmazott növényvédelmi eljárás a fainjektálásos technológia, amikor fecskendőkkel rovarölő készítményt juttatnak a fa törzsébe, illetve közvetlenül a nedvkeringésbe. Ám az nagy különbség, hogy míg a vadgesztenyét nem használjuk a napi élelmezésben, a cseresznyét és a diót igen, nem mindegy hát, mennyi szermaradványt tartalmaz.

Fontos kérdés: mikor és mennyit?

A Jeli 2000Kft. szakmai irányításával végzett kutatások egyebek közt azt is célozzák, hogy kiderüljön: az adott készítményt mikor és milyen dózisban szabad/kell bejuttatni a növényi szövetekbe ahhoz, hogy a szermaradvány mennyisége az előírt érték alatt maradjon. Az eddigi pozitív eredményekre alapozva most a technológia innovációs és hasznosítási lehetőségeit vizsgálják az Óbudai Egyetemmel közösen.

A GreenUnit Kft. kutatója, dr. Gutermuth Ádám növényorvos, faápolási szakmérnök, okleveles kertészmérnök elmondta: a dió és a cseresznye törzsinjektálásos eljárásának kísérlete magyar kutatók fejéből pattant ki, s a témában már több tudományos publikáció is napvilágot látott. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen Gyuris Rita, Szabó Árpád, László M. Anna, Sörös Csilla, Kiss Máté és Gutermuth Ádám foglalkozott először a témával, az ő eredményeikre épül a mostani projekt.

dió injektálás

A dióburok-fúrólégy kártétele miatt a szórvány diósok gazdái nem tudtak szüretelni – forrás: Pixabay

– Először a dió esetében alkalmazható lehetőségeket vizsgáltuk meg, ugyanis 2011-től jelent meg a nyugati dióburok-fúrólégy, mely óriási károkat és terméskiesést okozott az ültetvényeken – bocsátotta előre dr. Gutermuth Ádám. – A kártevő nyugatról keletre terjed, az ország nagy részén tönkretette a szórvány diótermést. A 2017-es 10 ezer tonna termés 2019-re 5,5 ezer tonnára csökkent, a szórványdiósok gazdái nem tudtak szüretelni. Ez sok diófa kivágását, környezetrombolást okozza és sok ember megélhetése kerül veszélybe. Az ország diótermése 40.000 tonnára becsülhető, ami 500 Ft/kg ár mellett 20 milliárd forintra tehető, ennek 70% -át veszélyezteti a dióburok-fúrólégy, ahol a szokványos védekezés nem lehetséges. A korszerű növényvédelem már több évtizede használ törzskezeléses és törzsinjektálásos technikákat a kártevők ellen, azonban a gyümölcsfák kezelésénél ez különös figyelmet igényel, hiszen a gyümölcsökben szabályozott a maximális növényvédő szermaradék.

Most még nem izgatja a gyártókat az új technológia

Ezért amellett, hogy a dózis meg kell, hogy semmisítse a kártevőt, a hatóanyagból csak minimális mennyiség maradhat a gyümölcsben. A növényvédő szer-gyártók nem fókuszálnak a törzskezeléses technikákra, mivel a megszokott engedélyezéstől (ami a permetezésre koncentrál) nagyban eltér. Kutatásunk során a nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) által fertőzött területen (Lengyeltóti, Szelevény-Halesz, Lovasberény) végezzük a kísérleteinket; szisztematikusan kutatjuk a hatóanyag és a vivőanyag (adjuváns) fajtáját és mennyiségét, a kijuttatás idejét, az injektálás módját és az esetleges drónos kezelés lehetőségeit.

dió injektálás

A korszerű növényvédelem már több évtizede használ törzskezeléses és törzsinjektálásos technikákat a kártevők ellen – forrás: Óbudai Egyetem

A szakember elmondta: a kutatás során egy permetező drónnal kezelt dióskert lesz a törzskezelés kontrollterülete, ahol multispektrális kamerával felszerelt drón érzékeli a dióburok-fúrólégy kártételét. Ezzel az eszközzel rovartani megfigyeléseket végeznek a kártevő megjelenéséről és mintákat vesznek a kezelés hatásának kitett diófák leveléről, a burokról, illetve a termésből. Műszeres analitikai módszert dolgoznak ki a MATE Élelmiszertudományi Intézetében a minták hatóanyag-tartalmának meghatározására, a mérési eredményeket statisztikai módszerekkel értékelik ki.

Ha elterjedne, munkahelyeket is teremtene

Az elsőéves kutatási eredmények alapján kiszámítják, melyik alkalmazott módszer a leghatásosabb a nyugati dióburok-fúrólégy kártétele ellen és ennek alapján kialakítják a második évben alkalmazott védekezést. Az eredményeket publikálják, szakmai fórumokon mutatják be, illetve betanítják a módszert. A módszer elterjedése munkahelyeket teremt és hozzájárul az élelmiszer-ellátás biztonságához, továbbá alapul szolgálhat további, a fogyasztásra szánt gyümölcsfajok esetében alkalmazható injektálásos növényvédőszerek kifejlesztéséhez.



Szintén nagy népszerűségnek örvendő gyümölcsfajunk a cseresznye, melynek legjelentősebb kártevője a cseresznyelégy, ettől lesz kukacos a gyümölcs, ami általában elrettenti az embert a további cseresznyefogyasztástól. Ezért elkezdtek dolgozni ennek kapcsán is a törzsinjektálás alkalmazásán. A cseresznye és a dió esetében is megtalálták azt a hatóanyagot, mely nagy hatásfokkal képes megvédeni az említett kártevőktől a növényeket, miközben a hatékony dózis mellett szermaradvány-értékeik is előírás szerintiek, pontosabban az alattiak, így nem jelentenek veszélyt az emberi egészségre. S ami külön jó hír: a törzsinjektálás méhbarát technológia is, hiszen nincs permetszer-elsodródás, nem éri a szer a méheket, s nem kerülhet virágzó növényekre sem.

cseresznye

A cseresznye és a dió esetében is megtalálták azt a hatóanyagot, mely nagy hatásfokkal képes megvédeni a kártevőktől a növényeket – forrás: Pixabay

Az engedélyeztetés kemény dió

Kérdésünkre a szakember azt mondta: hogy mindebből mikor lehet mindennaposan alkalmazott technológia, még nem tudni, ugyanis egy engedélyeztetés igen hosszú és bonyodalmas feladat, nem beszélve a költségigényességéről. Ők inkább abban bíznak, hogy miután elvégezték a szükséges háttérmunkát, a nagy növényvédőszer-gyártó vállalatok felismerik a technológiában rejlő piaci lehetőségeket és elkezdenek injektálással bejuttatható készítményeket gyártani, s finanszírozzák majd az alkalmazás jogi környezetének megteremtését is

Az innováció-menedzsmenthez kapcsolódó feladatokat Tóth Bence, az Óbudai Egyetem kutatója látja el (akit e munkájában a témavezetője, dr. Szabó István segít), aki a piacosítási lehetőségek kapcsán nemrég kérdőíves kutatást végzett. Ennek eredménye szerint a válaszadók túlnyomó többsége nyitott lenne egy újfajta, környezetbarát növényvédelmi technológiára, akár injektáló eszköz vásárlásával, akár az injektálás szolgáltatásként való igénybevételével.

Mind a korábbi, mind a jelenlegi kutatás-fejlesztési projektek vállalatok és egyetemek együttműködésében valósultak meg, amelyben nagy segítséget jelentettek a különböző nemzetközi (GINOP) és hazai (Kooperatív Doktori Program) pályázati lehetőségek.