Ez a növény szabadföldi termesztésben évente két, hajtatóházban négy termést képes adni – olvashatjuk a farminguk.com hírportálon. A John Innes Centre (JIC) kutatói abból indultak ki, hogy a brokkolinak tulajdonképpen a virágja (bimbója) kerül fogyasztásra, a virágkezdemény kialakulásához pedig a növénynek egy viszonylag hideg időszakra van szüksége. A nemesítést Dame Caroline Dean professzor vernalizációs (oroszos kifejezéssel jarovizációs) laboratóriumában végezték.

Az új növény kialakítása tehát lényegében abból állt, hogy a növényt le kellett szoktatni arról, hogy a virágzás előtt igényelje a hideg időszakot, ami meggyorsította a fejlődést, és előrehozta a virágzást. Ez azért jelentett áttörést, mert függetlenné tette a termesztést az évszakoktól.

brokkoli

A rövid tenyészidejű brokkoli szabadföldön évente kétszer hoz termést – fotó: Shutterstock

Az eljárás a jövőben várhatóan más olyan zöldségfajokra (pl. a karfiolra) is kiterjeszthető, amelynek szintén a virágját fogyasztjuk. A felfedezésnek elsősorban a mérsékelt égövi, illetve hűvösebb klímájú körzetek (többek között az Egyesült Királyság és Magyarország is) számára van nagy jelentősége, amelyek az év nagyobbik felében importból kénytelenek biztosítani a lakosság zöldségellátását. Az Egyesült Királyság az ellátásnak csak 23 százalékát tudja az országban megtermelni.