Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak596 FtBenzin árak590 FtEUR394.94 FtUSD364.17 FtCHF408.5 FtGBP467.73 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Én kb azt olvasom ki ebből, hogy a hagyományos művelés a legkisebb területen van(28%), és az elmúlt években ez csökkent a legnagyobbat. Tehát lehet it jönni az ekével, de máshol nem ez megy, sőt. Az meg hogy a no-till önmagában a legnagyobb, ami itthon még kábé szinte nulla hektáron megy, az azért érdekes adalék.
De ez sem számít nállunk mert mi ebben is meg akarjuk váltani a világot mint annyi más dologban. És sosem az issza meg a levét aki ki találja hanem akire rá erőltetik. És majd 50 év múlva ki sül hogy felesleges volt. Mert ha ép eszű ember belegondol mekkora ez a terület és mekkora az ahol semmi sem számít rá jön hogy csepp a tengerben. Pont mint annak idején a gmo, mindenhol vetették csak Európa kiabált és lassan itt is vetik mindenhol.
A vizsgált időszak 5 éve alatt no-till használat aránya nagyságrendileg nem változott, a csökkentett művelés aránya viszont valamelyest nőtt.
Valahol máshol azt olvastam, hogy az USA-ban (ami szerintem agrotechnikailag globálisan meghatározó) a takarónövényt mindössze a területek 6%-án használják.
Ezek alapján úgy gondolom, hogy jelenleg nincs akkora különbség a talajművelési rendszerek között, hogy bármelyik a közeljövőben egyeduralkodóvá váljon.
Valamint összességében a takarónövény bekerülési költségének és hasznosságának az aránya jelenleg gátat szab a nagyobb felületen történő alkalmazásának...
Ráadásul plusz adminisztráció is. Bejelentett takarónövény után ráadásul, ha aszály, gyom vagy pocok miatt nem lesz semmi és a szentinel nem találja még jön a szankció is.
Én az ilyen hozzáállást tartom a legtöbbre. Nem mondasz le az alternatívákról, párhuzamosan alkalmazod, mérlegelsz.
Vajon a szántás nélküli technológiát istenítők közül hánynak van szántott kontroll táblája?
Én vegyes technológiát alkalmazok, szerintem mindegyik talajművelési módnak van létjogosultsága. De azt nagyon utálom amikor valaki azt mondja, hogy hülye aki szánt és perzse ez fordítva is igaz...
Én is pont így vagyok vele. Nem olcsóbb semmivel. Az idén 100%-ban kiették a pockok a takarónövényt, így hát extra költségem lett, mert vetőágyat készítettem, elvetettem stb, most meg alapművelnem kellett. De egyébként a forgatás nélküli egy forinttal nem olcsóbb, mint a szántás. Lazításnál a gázolaj ugyan annyi és általában két munka kell utána, mint a szántásnál. Az idén ki akartam próbálni a min till-t és csak 10 cm-en meg lett tárcsázva a terület, de a búzám nagyrészét a pockok kiették, ezért ott is lett alapművelés, mert tavasszal nagy baj lenne ott. Jövőre az a terv, hogy veszek egy grubert és azt húzom 15-20 centin. Max ott spórolok gázolajat és hátha csak egy tavaszi munka kell neki, akkor ott megint spórolok. De a a művelésnél max annyit lehet 5-15 ezer ft/ ha. És hogy olcsón tartsam a költségeket a legolcsóbb vetőmagot fogom bele venni és nem adok neki 280 kg pétit, hanem vagy 150-180 kg-ot.
De azt senki nem tudja megmondani, hogy a végén tényleg spóroltam, vagy plusz műtrágyával, plusz művelettel extra termés többlet lett volna.
Szia hát nem sok 8-10 éve szarakodok egy 7ha táblával a többi forgatásos vagyis szántom és igen szoktam vetni takaró növényt. De ahogy írtam már régebben csak a költség több rajta a hozam ugyan annyi mint a többin de a zöld trágya, plusz glifozát és plusz talaj munka 15-20% többlet költség. Ja és az idén ki is akartam szántani de a lazítás után elszakadt az ég így úgy maradt. A talajvíz ugyan úgy áll rajta mint amit évek óta szántok.
Ott lesz Berend Ferenc. Vele beszélgess!
Javaslom, előtte hallgasd meg az előadásait.
Ő már sikeres no-till gazdálkodó.
Valamint Reto ő is no-till, de az ő sikeres gazdálkodása még nem tudom, hogy milyen.
Amikor kezdte egy rossz adottságu volt a terület.
Ha nem hiszed, nézzd meg velem együtt. Időpont, akkor legyen, amikor vettem a talaj mintát.
A szomszédos nagy cég éppen műtrágyát szórt.
Talán tavasz volt, de nem biztos.
Ha nem a bukszád kárára csinálod, akkor hogy hozod ki haszonba a plusz vetès árát, a magot, esetleg kukorica vetèst talajfertőtlenítő nélkül,hogy arathass is valamit?
Ez nem ősszel derült ki, mindenki tudta mik a szabályok. Egy köpésre vagyunk, de okt közepére le volt vágva a tengeri, és szárításra szinte semmit nem költöttem. A trágyaszórás, búzavetés, aratás, talajmunka az tény hogy eléggé sűrű volt, kimerítő. Nyilván nem lehetett ígysem mindent úgy és akkor megcsinálni ahogy szerettem volna, de nem tudsz mit csinálni, ehez kell alkalmazkodni.
Valamit nagyon félre értettél. Senki nem vet 400 faos kukoricát legalábbis felénk. De ha okt 1ig nem forgathatsz akkor kicsit össze torlódnak a dolgok trágya szórás talaj előkészítés a buzavetéshez, őszi szántás, vagy lazítás és örülök neki hogy felétek fagyott és tudtál dolgozni. Ja itt is volt már kétszer mínusz egy. De pont hogy a forgatásnélkülit nyomja most minden pozícióban lévő mert ezért fizeti a lobbi. Én mindig kiszántottam már szeptember végéig és sosem csúszott össze semmi mint az idén, bár az idén is végeztem csak nem úgy ahogy én szerettem volna és nem annyi üzemanyagból.
Ez nem a forgatásnélküliséggel függ össze, szántani se lehetett meg mást se. Annyi változott, hogy mostmár értelme sincs jónéhány helyen. Itt november elején lett annyi eső hogy meg kellett állni, de a fagyon még utána is lehetett mozogni. Tehát volt egy hónap. Tudom, nem sok, de aki kihasználta, szinte semmi nem maradt kinn, és meg is van művelve nagyjából. Namost ha valaki eleve olyan agrotechnikát választ, amiben bele van kódolva, hogy november közepén arat leghamarabb, azzal én innen nem tudok mit kezdeni. Senki nem közelez arra, hogy 400 környéki faot vessél, vagy mondjuk arra, hogy megvárjad amíg magától leszárad a tengeri. Nyilván okoskodásnak veszik sokan, pedig csak végig kell gondolni, hogyan tudja a sajàt gazdasàgában ezt a kockázatot csökkenteni, amit ez az őszi szűkebb időkapu okoz.
Hát ezért tartom semmire ezt a forgatásnélkülit. Mert szerintem minden termőhely adotsága más és szerintem a talaj művelést is ahoz kell igazítani. Itt az idei év elő példa hogy szeptember 30. Nem lehet szántani vagy lazítani csak ha vetel bele. És lőn világosság a fél határ műveletlen mert október közepétől rá sem lehet menni, legalábbis felénk. Na ezt teszi ha valaki csak papírból ismeri a mezőgazdaságot.
Nem mindenki lakik a tisza mellett. Viszont ha egy sekély termőrétegű szoloncsákos, vagy réti szolonyec talajjal indulsz neki a harcnak, eleve meg vagy lőve. És lehet nézni a kutakat, de hiába, ha lejön egy nagyobb eső, egyből megáll a víz, pedig kicsivel alatta száraz por van. Olyan vékonyak a talaj rétegek, és olyannyira különbözőek a fizikai tulajsonságaik is, hogy nagyon meg kell gondolni, hogy mivel nyúlsz hozzá, azt is milyen mélységben..
Jó gondolat menet mi a Tiszaparton pont így vagyunk.A Tisza mindenkori vízállása határozza meg a talajvíz magasságát .Az idei rengeteg eső után a lazított föld is víz alatt van és van ahol a szántott meg nincs .A talajvíz magassága sokat befolyásol azon hogy mennyi vizet tud a föld befogadni.
Az általad hivatkozott link csak azokon a területeken értelmezhető ahol az átlag talajvízszint egy meghatározott tengerszint feletti magasság alatt van.
Ennek a meghatározásához kell a talajod legmélyebb pontjának tengerszint feletti magassága és a vízügy legközelebbi talajkútjának a táblázata. Mivel régebb óta fennáll nálad a probléma érdemes lenne ezt több évre visszamenőleg elkérni.
Igazából szakember sem kell hozzá ha felírtad volna hogy mikor álltak meg a vizek és ez korrelációban van a vízügy adataival.
Amire rálátok, a környéken mindenhol eltűnt a vízállás az elmúlt 3 évben természetesen művelési módtól függetlenül. Ha emelkedik a talajvízszint ugyanúgy visszajönnek a vízállások (belvíz) mint mindig. Ez nem agrotechnológiai hanem hidrológiai kérdés...
A gyepen a talaj miatt áll meg a víz. Eddig így gondoltam.
Most hogy mondod, az erdőben is áll a víz. Igaz korábban nádas volt, de átalakult az elmúlt években.
Amit lazítottam, azon a részen nem volt igazán művelve a terület, mert nem terem még a gyom sem.
Szikes. Lehet, hogy van egy vízzáró réteg, amit nem ért el a lazítás.
Ha lesz segítségem kimegyünk ásóval.
Ki lehet a megfelelő ember?
Egy pár ismerősöm.
Professzor: Kátai, Dobos, Pepo.
TMMG-s: Kökény, Diriczi, Agrofutura, Reto, stb.
Tegyük fel megkérdezem a múltban mi volt.
Attól még nem fogom tudni mi a helyes lépés.
És sajnos azt sem, hogy kinek higgyek.
Ha lesz komolyabb fagy lesz fotó! Az erdő szélén is álló vízről is.
Mitől lenne egyértelmű, hogy a művelés miatt van ha az előzőleg feltett kérdésekre nem tudod a választ?
Vagy pl. szerinted miért áll meg a víz egy ősgyepen amikor az még sohasem volt művelve?
Mivel magyarázod, hogy a lazítás ellenére sem ment el a víz?
Ez esetben végül is megszűnt a "minden bajt okozó eketalp" csak a probléma nem oldódott meg...
Egyébként én nem találkoztam a mezőgazdaságban megmagyarázhatatlan dolgokkal, csak a megfelelő emberhez kell fordulni.
Éppen ezért:
Ne higgy nekem, ne higgy itt másnak sem, kérd szakember véleményét!
Az ottani a területileg illetékes vízügy tud neked segíteni akár több évtizednyi adattal...
Anno, együtt ebédeltem egyik előadóval. Ha most is sikerül vele meginni egy kávét, nem 35 000 Ft-ot ér nekem.
Mindenki maga tudja.
És Reto Stocker gépe is érdekel.
Nem szántok,és csak elvétve glifozok,és működik.Minden évben tanulunk,látunk újat,meg el is rontunk dolgokat,de nem akkorát,hogy ne működjön a rendszer.
Válasz barazdabetyar. #14333. hozzászólására
Nem volt ezt csak próbának csináltam a többi mellé. Minden ideális volt, ment a vetőgép 6 centi mélyen, gyönyörűen vissza is tömörített. Csak azt elfelejtette mindenki mondani, hogy ami él a föld felett, az mind a kelő kukit fogja kizabálni. Amit meg gruberoztam és vetés után lehengereltem, lassan lehet kaszálni és bálázni.
Eddig pont fordított volt. Azt beszèltèk,az lesz támogatott ha nem forgat. Amúgy meg okosok szerint a talajból a kenyèrbe is kerül. Mindenkèppen a glifobol. Állítólag! Ez a baj. Na de a mostani helyzetet tekintve a notiillhez Is kell takaronövèny stb. De aki ezt csak hobbiból csinálja az érthető,de amúgy jelenleg totál gazdaságtalan mèg a földet messziről megnèzni is,nem,hogy javítani valamivel. Így meg előnyös, akinek van gèpe hozzá,mert takarèkos,idöt spórol,embert.
Amennyiben gondolkodnának egy kicsit odafent , akkor talán igazad is lehetne.... de ezt egy huszárvágással megoldják, betiltják a glifot is meg a szántást is, te meg old meg ahogy tudod, mert 2030-tól úgyis bioban kell nyomni.....
Nálad a pont! Pár év és támogatott lesz a szántás, mert rájönnek, hogy úgy sokkal kevesebb gyomírtó, rovarölő, gyomírtó kell.. amit a régi parasztok már régen tudnak. De addig is jóétvágyat a vegyszeres gmo-s talajmegújító kajához. Nem kéne 1 elemet (talajt) kiemelni az egész élelmiszer előállításból. Komplexen kéne nézni az egészet...
Népegészségügyi szempontból, ha deszikkálásra nem használják, akkor elvileg nem kerülhet bele az élelmiszerbe. A no-till esetében a tarlókezelésben van fontos szerepe, de a talajról nem kerül bele a kultúrnövénybe.
Ha deszikkálásra van használva, akkor nem kell csoldálkozni, hogy "zabálja" a nép. A tarlókezelés kapcsán is érdemes lenne kutatásokat végezni, mert egyes helyeken elvileg bekerült a talajvízbe is. Ha kötődik a talajkolloidokhoz, akkor hogy mosódik le a talajvízbe? Persze lehet, hogy csak az alacsonyabb humusztartalmú, homokosabb talajoknál kockázat ez, mert ezekben jóval kisebb a koloid felület mérete a talajban.
Válasz .Richard. #14335. hozzászólására
Pont ezért kérdeztem. Ugye amerika a no till hazája de ott meg a glifozát meg a gmo ennek az egésznek az alapja.Most akkor ez mennyire jó is valojában? Persze a talaj szempontjábol jó de népegészségügyi szempontból mennyire?
Az a technológia aminek glifozát az alapja hát...... Nagyon ilyen amerikais a hozzáállás így.
14833 hozzászólás
Válasz termelo #14380. hozzászólására
Én kb azt olvasom ki ebből, hogy a hagyományos művelés a legkisebb területen van(28%), és az elmúlt években ez csökkent a legnagyobbat. Tehát lehet it jönni az ekével, de máshol nem ez megy, sőt. Az meg hogy a no-till önmagában a legnagyobb, ami itthon még kábé szinte nulla hektáron megy, az azért érdekes adalék.
Válasz termelo #14380. hozzászólására
De ez sem számít nállunk mert mi ebben is meg akarjuk váltani a világot mint annyi más dologban. És sosem az issza meg a levét aki ki találja hanem akire rá erőltetik. És majd 50 év múlva ki sül hogy felesleges volt. Mert ha ép eszű ember belegondol mekkora ez a terület és mekkora az ahol semmi sem számít rá jön hogy csepp a tengerben. Pont mint annak idején a gmo, mindenhol vetették csak Európa kiabált és lassan itt is vetik mindenhol.
Válasz trikolor5 #14376. hozzászólására
Pontosan!
Az utolsó info amit az USA talajművelési rendszerének változásáról találtam:
https://farmdocdaily.illinois.edu/2019/07/tillage-practices-2017-us-census-of-agriculture.html
A vizsgált időszak 5 éve alatt no-till használat aránya nagyságrendileg nem változott, a csökkentett művelés aránya viszont valamelyest nőtt.
Valahol máshol azt olvastam, hogy az USA-ban (ami szerintem agrotechnikailag globálisan meghatározó) a takarónövényt mindössze a területek 6%-án használják.
Ezek alapján úgy gondolom, hogy jelenleg nincs akkora különbség a talajművelési rendszerek között, hogy bármelyik a közeljövőben egyeduralkodóvá váljon.
Valamint összességében a takarónövény bekerülési költségének és hasznosságának az aránya jelenleg gátat szab a nagyobb felületen történő alkalmazásának...
Válasz kis Zombi #3495. hozzászólására
Ezt találtam.
Válasz barazdabetyar. #14377. hozzászólására
Még van egy évem.
Válasz Radocz #14375. hozzászólására
Eke eladástól kezdődik a 10 év.És bérbe nem szántatunk.
Válasz Radocz #14375. hozzászólására
10 év múlva 20-at mondanak
Válasz barazdabetyar. #14374. hozzászólására
2014-ben, amikor kezdődött a TMMG, öt az-az öt évet mondtak.
Honnan számít a 10 év?
Amikor Székkutason találkozó volt.........
Válasz Traktoros30 #14371. hozzászólására
10 év múlva lesz olyan mértékű pozitív eredmény,hogy azt mondod,többet soha forgatásos talajművelés.
Válasz Traktoros30 #14371. hozzászólására
Ráadásul plusz adminisztráció is. Bejelentett takarónövény után ráadásul, ha aszály, gyom vagy pocok miatt nem lesz semmi és a szentinel nem találja még jön a szankció is.
Válasz Koczka József #14369. hozzászólására
Én az ilyen hozzáállást tartom a legtöbbre. Nem mondasz le az alternatívákról, párhuzamosan alkalmazod, mérlegelsz.
Vajon a szántás nélküli technológiát istenítők közül hánynak van szántott kontroll táblája?
Én vegyes technológiát alkalmazok, szerintem mindegyik talajművelési módnak van létjogosultsága. De azt nagyon utálom amikor valaki azt mondja, hogy hülye aki szánt és perzse ez fordítva is igaz...
Válasz Koczka József #14369. hozzászólására
Én is pont így vagyok vele. Nem olcsóbb semmivel. Az idén 100%-ban kiették a pockok a takarónövényt, így hát extra költségem lett, mert vetőágyat készítettem, elvetettem stb, most meg alapművelnem kellett. De egyébként a forgatás nélküli egy forinttal nem olcsóbb, mint a szántás. Lazításnál a gázolaj ugyan annyi és általában két munka kell utána, mint a szántásnál. Az idén ki akartam próbálni a min till-t és csak 10 cm-en meg lett tárcsázva a terület, de a búzám nagyrészét a pockok kiették, ezért ott is lett alapművelés, mert tavasszal nagy baj lenne ott. Jövőre az a terv, hogy veszek egy grubert és azt húzom 15-20 centin. Max ott spórolok gázolajat és hátha csak egy tavaszi munka kell neki, akkor ott megint spórolok. De a a művelésnél max annyit lehet 5-15 ezer ft/ ha. És hogy olcsón tartsam a költségeket a legolcsóbb vetőmagot fogom bele venni és nem adok neki 280 kg pétit, hanem vagy 150-180 kg-ot.
De azt senki nem tudja megmondani, hogy a végén tényleg spóroltam, vagy plusz műtrágyával, plusz művelettel extra termés többlet lett volna.
Válasz Koczka József #14369. hozzászólására
Ne add fel!
Ha mégis kontroll területet hagyjál.
Tiszacsegei gazdálkodó a sziken most vetett takarónövényt.
Válasz Radocz #14366. hozzászólására
Szia hát nem sok 8-10 éve szarakodok egy 7ha táblával a többi forgatásos vagyis szántom és igen szoktam vetni takaró növényt. De ahogy írtam már régebben csak a költség több rajta a hozam ugyan annyi mint a többin de a zöld trágya, plusz glifozát és plusz talaj munka 15-20% többlet költség. Ja és az idén ki is akartam szántani de a lazítás után elszakadt az ég így úgy maradt. A talajvíz ugyan úgy áll rajta mint amit évek óta szántok.
Válasz .Richard. #14367. hozzászólására
Nekem még igazán nem siker a történet.
Január 10-11-en Jakabszallason lesz egy két napos TMG előadás sorozat.
Ott lesz Berend Ferenc. Vele beszélgess!
Javaslom, előtte hallgasd meg az előadásait.
Ő már sikeres no-till gazdálkodó.
Valamint Reto ő is no-till, de az ő sikeres gazdálkodása még nem tudom, hogy milyen.
Amikor kezdte egy rossz adottságu volt a terület.
Ha nem hiszed, nézzd meg velem együtt. Időpont, akkor legyen, amikor vettem a talaj mintát.
A szomszédos nagy cég éppen műtrágyát szórt.
Talán tavasz volt, de nem biztos.
Válasz Radocz #14366. hozzászólására
Ha nem a bukszád kárára csinálod, akkor hogy hozod ki haszonba a plusz vetès árát, a magot, esetleg kukorica vetèst talajfertőtlenítő nélkül,hogy arathass is valamit?
Válasz Koczka József #14362. hozzászólására
Hány éves tapasztalatod van a forgatás nélküli művelésben?
Takarónövényt vetettél- közben?
Az eddigi tudásom szerint mindig kell élő gyökér a talajba.
Válasz Koczka József #14364. hozzászólására
Ez nem ősszel derült ki, mindenki tudta mik a szabályok. Egy köpésre vagyunk, de okt közepére le volt vágva a tengeri, és szárításra szinte semmit nem költöttem. A trágyaszórás, búzavetés, aratás, talajmunka az tény hogy eléggé sűrű volt, kimerítő. Nyilván nem lehetett ígysem mindent úgy és akkor megcsinálni ahogy szerettem volna, de nem tudsz mit csinálni, ehez kell alkalmazkodni.
Válasz hashtag #14363. hozzászólására
Valamit nagyon félre értettél. Senki nem vet 400 faos kukoricát legalábbis felénk. De ha okt 1ig nem forgathatsz akkor kicsit össze torlódnak a dolgok trágya szórás talaj előkészítés a buzavetéshez, őszi szántás, vagy lazítás és örülök neki hogy felétek fagyott és tudtál dolgozni. Ja itt is volt már kétszer mínusz egy. De pont hogy a forgatásnélkülit nyomja most minden pozícióban lévő mert ezért fizeti a lobbi. Én mindig kiszántottam már szeptember végéig és sosem csúszott össze semmi mint az idén, bár az idén is végeztem csak nem úgy ahogy én szerettem volna és nem annyi üzemanyagból.
Válasz Koczka József #14362. hozzászólására
Ez nem a forgatásnélküliséggel függ össze, szántani se lehetett meg mást se. Annyi változott, hogy mostmár értelme sincs jónéhány helyen. Itt november elején lett annyi eső hogy meg kellett állni, de a fagyon még utána is lehetett mozogni. Tehát volt egy hónap. Tudom, nem sok, de aki kihasználta, szinte semmi nem maradt kinn, és meg is van művelve nagyjából. Namost ha valaki eleve olyan agrotechnikát választ, amiben bele van kódolva, hogy november közepén arat leghamarabb, azzal én innen nem tudok mit kezdeni. Senki nem közelez arra, hogy 400 környéki faot vessél, vagy mondjuk arra, hogy megvárjad amíg magától leszárad a tengeri. Nyilván okoskodásnak veszik sokan, pedig csak végig kell gondolni, hogyan tudja a sajàt gazdasàgában ezt a kockázatot csökkenteni, amit ez az őszi szűkebb időkapu okoz.
Válasz hashtag #14361. hozzászólására
Hát ezért tartom semmire ezt a forgatásnélkülit. Mert szerintem minden termőhely adotsága más és szerintem a talaj művelést is ahoz kell igazítani. Itt az idei év elő példa hogy szeptember 30. Nem lehet szántani vagy lazítani csak ha vetel bele. És lőn világosság a fél határ műveletlen mert október közepétől rá sem lehet menni, legalábbis felénk. Na ezt teszi ha valaki csak papírból ismeri a mezőgazdaságot.
Válasz Koczka József #14360. hozzászólására
Nem mindenki lakik a tisza mellett. Viszont ha egy sekély termőrétegű szoloncsákos, vagy réti szolonyec talajjal indulsz neki a harcnak, eleve meg vagy lőve. És lehet nézni a kutakat, de hiába, ha lejön egy nagyobb eső, egyből megáll a víz, pedig kicsivel alatta száraz por van. Olyan vékonyak a talaj rétegek, és olyannyira különbözőek a fizikai tulajsonságaik is, hogy nagyon meg kell gondolni, hogy mivel nyúlsz hozzá, azt is milyen mélységben..
Válasz termelo #14359. hozzászólására
Jó gondolat menet mi a Tiszaparton pont így vagyunk.A Tisza mindenkori vízállása határozza meg a talajvíz magasságát .Az idei rengeteg eső után a lazított föld is víz alatt van és van ahol a szántott meg nincs .A talajvíz magassága sokat befolyásol azon hogy mennyi vizet tud a föld befogadni.
Válasz Radocz #14358. hozzászólására
Az általad hivatkozott link csak azokon a területeken értelmezhető ahol az átlag talajvízszint egy meghatározott tengerszint feletti magasság alatt van.
Ennek a meghatározásához kell a talajod legmélyebb pontjának tengerszint feletti magassága és a vízügy legközelebbi talajkútjának a táblázata. Mivel régebb óta fennáll nálad a probléma érdemes lenne ezt több évre visszamenőleg elkérni.
Igazából szakember sem kell hozzá ha felírtad volna hogy mikor álltak meg a vizek és ez korrelációban van a vízügy adataival.
Amire rálátok, a környéken mindenhol eltűnt a vízállás az elmúlt 3 évben természetesen művelési módtól függetlenül. Ha emelkedik a talajvízszint ugyanúgy visszajönnek a vízállások (belvíz) mint mindig. Ez nem agrotechnológiai hanem hidrológiai kérdés...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Talajv%C3%ADz
Válasz termelo #14357. hozzászólására
A kereső több oldalt hozott a vízgazdálkodásra.
Van, ami a Stefanovits-ra hivatkozott.
Ez nekem új.
http://www.moe.hu/kepzes2017/12_a_talaj_vzgazdlkodsi_jellemzit_befolysol_tnyezk.html
Ez
Válasz Radocz #14356. hozzászólására
Az általad felsorol emberek egyike sem ismeri a te területed vízgazdálkodását és te sem.
A vízügy több évtizedre visszamenőleg pontos adatokkal rendelkezik a talaj vízháztartását illetően.
Rajtad áll, hogy merre tovább. Szakmailag helyes út vagy a hókuszpók.
Válasz termelo #14355. hozzászólására
A felső kép másik terület. 5 Km-re.
A gyepen a talaj miatt áll meg a víz. Eddig így gondoltam.
Most hogy mondod, az erdőben is áll a víz. Igaz korábban nádas volt, de átalakult az elmúlt években.
Amit lazítottam, azon a részen nem volt igazán művelve a terület, mert nem terem még a gyom sem.
Szikes. Lehet, hogy van egy vízzáró réteg, amit nem ért el a lazítás.
Ha lesz segítségem kimegyünk ásóval.
Ki lehet a megfelelő ember?
Egy pár ismerősöm.
Professzor: Kátai, Dobos, Pepo.
TMMG-s: Kökény, Diriczi, Agrofutura, Reto, stb.
Tegyük fel megkérdezem a múltban mi volt.
Attól még nem fogom tudni mi a helyes lépés.
És sajnos azt sem, hogy kinek higgyek.
Ha lesz komolyabb fagy lesz fotó! Az erdő szélén is álló vízről is.
Válasz Radocz #14354. hozzászólására
Mitől lenne egyértelmű, hogy a művelés miatt van ha az előzőleg feltett kérdésekre nem tudod a választ?
Vagy pl. szerinted miért áll meg a víz egy ősgyepen amikor az még sohasem volt művelve?
Mivel magyarázod, hogy a lazítás ellenére sem ment el a víz?
Ez esetben végül is megszűnt a "minden bajt okozó eketalp" csak a probléma nem oldódott meg...
Egyébként én nem találkoztam a mezőgazdaságban megmagyarázhatatlan dolgokkal, csak a megfelelő emberhez kell fordulni.
Éppen ezért:
Ne higgy nekem, ne higgy itt másnak sem, kérd szakember véleményét!
Az ottani a területileg illetékes vízügy tud neked segíteni akár több évtizednyi adattal...
Válasz Radocz #14351. hozzászólására
A felső kép mellett kb. 20 méteres csíkban áll a víz.
Egyértelmű, hogy a művelés mód miatt van.
Ha lesz fagy akkor......
Válasz termelo-nek.
Nem tudom.
Nem tudom.
Úgy gondolom, a talaj minőséget kellene javítani a hajlásban.
Idén az a rész meg lett lazítva.
A szomszéd csak tárcsázta, és nála is kisebb vízállás van, mint február hónapban volt.
Privátban írok, ha akarod.
Vissza olvastam, azokat a hozzászólásokat, amiben a takaró növény (így külön írva) szerepel.
https://www.agroinform.hu/forum?function=search&module=forum&tid=3661&mit=Takar%C3%B3%20n%C3%B6v%C3%A9ny&page=1
Íme
Közös munka a szomszédos kft-vel.
Nitrogén gyűjto takaró növény sáv művelő eszközzel megművelve.
Válasz barazdabetyar. #14349. hozzászólására
Anno, együtt ebédeltem egyik előadóval. Ha most is sikerül vele meginni egy kávét, nem 35 000 Ft-ot ér nekem.
Mindenki maga tudja.
És Reto Stocker gépe is érdekel.
Válasz Radocz #14348. hozzászólására
35 ezret nekem nem ér.Ezt az utat,mindenkinek maga kell kitaposni.
Válasz barazdabetyar. #14346. hozzászólására
Eddig úgy van, hogy augusztus 24-en megyek Gádoros településre.
Találkozzunk ott, ha megoldható!
Válasz trikolor5 #14339. hozzászólására
Mivel Ukrajna is nagy területen forgatás nélküli művelest alkalmaz, szerintem nincs igazad szántás témában.
Válasz Batka #14340. hozzászólására
Nem szántok,és csak elvétve glifozok,és működik.Minden évben tanulunk,látunk újat,meg el is rontunk dolgokat,de nem akkorát,hogy ne működjön a rendszer.
Válasz barazdabetyar. #14333. hozzászólására
Nem volt ezt csak próbának csináltam a többi mellé. Minden ideális volt, ment a vetőgép 6 centi mélyen, gyönyörűen vissza is tömörített. Csak azt elfelejtette mindenki mondani, hogy ami él a föld felett, az mind a kelő kukit fogja kizabálni. Amit meg gruberoztam és vetés után lehengereltem, lassan lehet kaszálni és bálázni.
Válasz .Richard. #14342. hozzászólására
Jah, próbálja meg eldolgozni az agyagot, amit kínkeservesen szántott ki. Két év és még fogott magra sem futja.
Válasz Praetor #14336. hozzászólására
egy centiig kèzikapával csak sèrtegetès.
Válasz erdifefe #14337. hozzászólására
Jut eszembe. Az agyagbányában ahol csak az accat jelenik meg először,a fü sem nől ott végképp nem jó talajt forgatni.
Válasz trikolor5 #14339. hozzászólására
Eddig pont fordított volt. Azt beszèltèk,az lesz támogatott ha nem forgat. Amúgy meg okosok szerint a talajból a kenyèrbe is kerül. Mindenkèppen a glifobol. Állítólag! Ez a baj. Na de a mostani helyzetet tekintve a notiillhez Is kell takaronövèny stb. De aki ezt csak hobbiból csinálja az érthető,de amúgy jelenleg totál gazdaságtalan mèg a földet messziről megnèzni is,nem,hogy javítani valamivel. Így meg előnyös, akinek van gèpe hozzá,mert takarèkos,idöt spórol,embert.
Válasz trikolor5 #14339. hozzászólására
Amennyiben gondolkodnának egy kicsit odafent , akkor talán igazad is lehetne.... de ezt egy huszárvágással megoldják, betiltják a glifot is meg a szántást is, te meg old meg ahogy tudod, mert 2030-tól úgyis bioban kell nyomni.....
Válasz erdifefe #14337. hozzászólására
Nálad a pont! Pár év és támogatott lesz a szántás, mert rájönnek, hogy úgy sokkal kevesebb gyomírtó, rovarölő, gyomírtó kell.. amit a régi parasztok már régen tudnak. De addig is jóétvágyat a vegyszeres gmo-s talajmegújító kajához. Nem kéne 1 elemet (talajt) kiemelni az egész élelmiszer előállításból. Komplexen kéne nézni az egészet...
Válasz erdifefe #14337. hozzászólására
Népegészségügyi szempontból, ha deszikkálásra nem használják, akkor elvileg nem kerülhet bele az élelmiszerbe. A no-till esetében a tarlókezelésben van fontos szerepe, de a talajról nem kerül bele a kultúrnövénybe.
Ha deszikkálásra van használva, akkor nem kell csoldálkozni, hogy "zabálja" a nép. A tarlókezelés kapcsán is érdemes lenne kutatásokat végezni, mert egyes helyeken elvileg bekerült a talajvízbe is. Ha kötődik a talajkolloidokhoz, akkor hogy mosódik le a talajvízbe? Persze lehet, hogy csak az alacsonyabb humusztartalmú, homokosabb talajoknál kockázat ez, mert ezekben jóval kisebb a koloid felület mérete a talajban.
Válasz .Richard. #14335. hozzászólására
Pont ezért kérdeztem. Ugye amerika a no till hazája de ott meg a glifozát meg a gmo ennek az egésznek az alapja.Most akkor ez mennyire jó is valojában? Persze a talaj szempontjábol jó de népegészségügyi szempontból mennyire?
Az a technológia aminek glifozát az alapja hát...... Nagyon ilyen amerikais a hozzáállás így.
Válasz .Richard. #14335. hozzászólására
No jó, de ha már kapálja, akkor az nem no-till.
Válasz erdifefe #14334. hozzászólására
aki szeret kapálni az nem fújja.
Létezik No till glifozát nélkül? Vagy ez amolyan alap pillére a dolognak?