Példátlan árvaszúnyog-rajzás: miért pont most, miért pont itt?

Az idei nyáron az árvaszúnyog-rajzás soha nem látott mértékeket öltött a Balaton keleti medencéjében. Vasas Gábor professzor szerint a szokatlan időjárási viszonyok, a tavalyi algásodás és az azt követő kedvező szaporodási feltételek eredményeképpen alakult ki a „30 év legnagyobb árvaszúnyog-rajzása”. A tavaszi lehűlés és a nyár folyamán beinduló fokozatos melegedés elősegítette a folyamatos rajzást, amely szokatlan módon összeérő generációkat eredményezett.

„A Balatonon ebben az évben az árvaszúnyog mindent vitt.” – fogalmazott a kutató.

Miért Siófokon volt a legtöbb árvaszúnyog?

Bár a szakemberek arra számítottak, hogy a városok fényeihez vonzódó árvaszúnyogok elsősorban az északi part városait keresik majd fel, az enyhe északi áramlatok végül a déli part, különösen Siófok felé sodorták a rovarokat.

„Ez leginkább most Siófok volt.” – állapította meg Vasas.

Nem csak bosszantó: az árvaszúnyog ökológiai szerepe

Sokan zavaró és kellemetlen jelenségként tekintenek a rajzásra, ám a kutató hangsúlyozta: a tömeges jelenlét egy tünet, amely a vízben lévő szerves anyag feldolgozására utal. Az árvaszúnyog lárvaállapotban nagy mennyiségű szerves anyagot fogyaszt el, majd kifejlődve kirepül a vízből, ezzel kivonva azt a rendszerből.

A becslések szerint idén 10 ezer tonnányi árvaszúnyogtömeg távozott a tóból – ez nagyjából megegyezik a tóban élő halállománnyal. Ennek az anyagmennyiségnek az eltávolítása komoly könnyebbséget jelenthet az algák számára is, amelyek elszaporodása összefüggésben áll a tápanyagdús környezettel.

„Nem csíp, nem fertőz, de kellemetlen” – Milyen az árvaszúnyog?

A Chironomus balatonicus nevű, zöld színű faj a mostani rajzás főszereplője. Bár hasonlít a közönséges szúnyogra, nem csíp és nem terjeszt betegségeket. Ennek ellenére zavaró élmény lehet, amikor belélegzi az ember.

Medúzák a Balatonban? – Nem, csak tojáscsomók

A közösségi médiában elterjedt képek és bejelentések alapján sokan édesvízi medúzákra gyanakodtak, ám a kutatóintézet vizsgálatai szerint ezek az árvaszúnyogok tojástartó nyálkaburokjai voltak. Ezek a képletek akár 10 centiméteresre is megnőhetnek, és már előre jelzik a következő generáció érkezését.

„Az egészségre abszolút nem ártalmas jelenségekről beszélünk.” – nyugtatott meg mindenkit Vasas.

Vízállás: kiszárad-e a Balaton?

A Balaton vízállásával kapcsolatos riogatásokat határozottan cáfolja a kutató:

„Szeretnék gyorsan megnyugtatni mindenkit, egészen pici a valószínűsége, sőt szinte kizárom, hogy az elkövetkezendő években kiszáradna a Balaton.”

A vízszint természetes „játéka” rendkívül fontos a sekély tavak ökoszisztémájának működésében. Az optimális vízszint nem állandó, hanem dinamikusan változik a csapadék és a párolgás függvényében.

„Ez igazán magyar, ez igazán a mi vizünk…” – tette hozzá Vasas, utalva arra, hogy a Balaton vízgyűjtője teljes egészében hazai területen fekszik.

balaton

Az idei nyáron az árvaszúnyog-rajzás soha nem látott mértékeket öltött a Balaton keleti medencéjében – fotó: pexels.com

Algák: károsak vagy hasznosak?

Az algák alapvetően elengedhetetlen elemei a vízi ökoszisztémáknak. Oxigént termelnek, részei a táplálékláncnak, és indikátorai a vízminőségnek. Ugyanakkor tömeges elszaporodásuk – az úgynevezett algavirágzás – komoly problémát okozhat. A klímaváltozás, a műtrágya-használat és a belső tápanyagterhelés mind hozzájárulnak a jelenséghez.

A Balatonban a kékalga-fajok mellett megjelentek új jövevények is, például a Ceratium furcoides, amely a nyugati medencében vált dominánssá.

Kotrás: csodaszer vagy tévút?

Az üledék eltávolítása csak bizonyos helyeken és mértékben lehet hasznos, például strandok és kikötők karbantartásakor. A tó egészének kotrása azonban sem technológiailag, sem környezetileg nem megvalósítható.

„Sem betonnal, sem kővel, sem kotrógéppel önmagukban nem tudjuk megoldani a Balaton vízminőségét.”

Nádasok: a természetes partvédelem utolsó bástyái

A nádasok jelentősége sokrétű: partvédelmi, szűrő és élőhelyi funkciókat látnak el. A beépítések, kövezések és beállók következtében azonban az állományuk folyamatosan csökken. Jelenleg mindössze 11-12 km² nádas maradt meg a Balaton körül.

„A nádasokra nem azért kell figyelni, mert egy biológus azt mondja, hogy a nád szép… hanem mert kritikus a tó fennmaradása szempontjából.”

A szabályozás csak akkor ér valamit, ha be is tartják

A tóparti építkezések radikális korlátozásáról szóló kormányrendelet önmagában nem megoldás, ha nem párosul társadalmi felelősségvállalással.

„Nem elégedetlen vagyok, de nem lesz ez elég, ha azt gondoljuk, hogy innentől kezdve a Balatonnal rendben vagyunk.”

A láthatatlan szennyezés: naptej, drogok, mikroműanyag

A kutató megdöbbentő adatokat is megosztott: nyaranta akár 2,5 tonna naptej kerülhet a tóba, és fesztiválok idején kimutatható mennyiségű kábítószer-maradvány is jelen van a vízben. Emellett a mikroműanyag-szennyezés is évről évre figyelmet érdemel.

„Ez egy borzasztó hatás, kutatni kell, és nagyon fontos, hogy erre figyeljünk.”

A Balaton sorsa a mi kezünkben van

A tó hosszú távú fenntarthatósága nemcsak ökológiai kérdés, hanem kulturális és társadalmi ügy is. A természeti rendszerek önszabályozó képességét nem lehet gépekkel vagy szabályzatokkal helyettesíteni – hangsúlyozta a professzor.

„Szükség lenne arra, hogy kicsit komolyabban áttekintsük, hogy a külső terhelő paramétereket, ha lehet, szorítsuk vissza.”

Száz év kutatás Tihanyban – jubileum a láthatáron

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet jogelődjét 1926-ban alapították. A közelgő centenárium alkalmából az intézet számos tudományos és közösségi programmal készül.

„Nagyon örülök, hogy évről évre egyre többen teszik és nagyon pozitív visszajelzést kapunk a nyílt napjaink kapcsán.”

A Balaton Science nevű Facebook-oldalukon rendszeresen osztanak meg ismeretterjesztő tartalmakat a tó ökológiájáról.

Forrás: infostart.hu

Indexkép: pexels.com