A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívása szerint a településeken is gyakran előforduló baglyok költését műfészkek és költőládák kihelyezésével segítheti a lakosság és az önkormányzatok. Magyarországon élő tíz bagolyfajból öt rendszeresen megjelenik lakott területeken, sőt, néhány kifejezetten emberkövetőként viselkedik.



A baglyok kiemelt szerepet játszanak a városokban is egyre nagyobb gondot okozó kisrágcsálók – egerek, patkányok – természetes gyérítésében.

Az erdei fülesbagoly például évente több mint ezer rágcsálót is zsákmányolhat, míg más kisebb fajok rovarfogyasztásukkal járulnak hozzá a kártevők elleni biológiai védekezéshez.

A baglyok megtelepedésének legnagyobb akadálya a megfelelő fészkelőhely hiánya. Mivel maguk nem építenek fészket, költésükhöz olyan természetes vagy mesterséges helyekre van szükségük, mint odvas, korhadt fák, régi varjúfészkek, gólyafészkek, nyitott padlások vagy madárbarát célra kihelyezett műfészkek és odúk.

Az erdei fülesbagoly szívesen költ ágvillákba helyezett vesszőkosarakban vagy félig nyitott vércseládákban. A gyöngybagoly leginkább templomtornyokban vagy magas épületek padlásán kihelyezett költőládákban telepszik meg. A macskabagoly, a kisebb kuvik és füleskuvik számára nagy méretű mesterséges odúk alkalmasak.


uhu

illusztráció – Fotó: Pixabay

Fontos, hogy a kihelyezett odúkba mindig kerüljön száraz fészekanyag – például lomb, széna vagy faforgács –, amelybe a tojó maga alakíthatja ki a költéshez szükséges mélyedést.

A baglyok támogatása nemcsak természetvédelmi szempontból jelentős, hanem praktikus megoldást is kínál a városi és falusi rágcsálóproblémákra – méghozzá vegyszerek és csapdák nélkül. Aki tehát segíteni szeretné ezeket a hasznos madarakat, most ősszel is elkezdheti a megfelelő fészkelőhelyek előkészítését.

Forrás: hirbalaton.hu

Indexkép: illusztráció/Pixabay