Brüsszel utcáit ma ismét traktorok lepték el, miközben az Európai Bizottság épületében a kontinens egyik legfontosabb stratégiai dokumentumát, a Műtrágya Akciótervet (Fertiliser Action Plan) véglegesítették. Ennek oka, hogy az iráni konfliktus miatt a műtrágya ára rövid idő alatt olyan mértékben emelkedett meg, ami már az európai élelmiszer-ellátást fenyegeti. Az EU válasza egy összetett, többpilléres stratégia, amely a műtrágyagyártástól a kisgazdaságok talajmegújító technikájáig mindent megpróbál lefedni – ám a tüntetők szerint nem túl megnyugtató a terv.
Mentőöv a műtrágyagyáraknak és bioátállás
Az Európai Bizottság által vázolt stratégia központjában a belső piaci stabilitás megőrzése és a külső függőség drasztikus csökkentése áll. Az egyik legfontosabb operatív lépés a szén-dioxid-kibocsátási egységek (karbonkvóták) rendszerének átalakítása. A tervezet értelmében a műtrágyagyártó szektor az egyik kiemelt kedvezményezettje maradhat az ingyenes kvótarendszernek az EU Emissziókereskedelmi Rendszerében (ETS). Ezzel Brüsszel célja az, hogy a belső gyártás versenyképes maradjon a világpiacon.
Azonban van egy feltétel: a gyártók akkor tarthatják meg vagy bővíthetik ingyenes kvótakeretüket, ha érdemi beruházásokat hajtanak végre a fenntartható technológiák irányába. Ez azt jelenti, hogy
a hagyományos nitrogénműtrágyák mellett a portfóliójukban meg kell jelenniük a biotrágyáknak, a szerves tápanyagoknak és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású (zöld hidrogén alapú) megoldásoknak.
Az unió szándéka szerint az európai gyártóknak a technológiai élmezőnyhöz kell tartozniuk, ahol a hatékonyság kéz a kézben jár a klímavédelemmel.
Mi nem tetszik ezen a gazdáknak?
A Copa-Cogeca és számos nemzeti érdekképviselet szerint a politikai ígéretek és a stratégiai dokumentumok nem adnak azonnali választ a gazdák napi problémáira. Lássuk sorjában, hol szorít a cipő!
A krízisalap elégtelensége: Az unió által felszabadított krízisalap (mintegy 200 millió euró) a gazdák véleménye szerint csupán „csepp a tengerben”. Az energiaválság és a háborús infláció miatt a tápanyag-utánpótlás költségei milliárdos többletterhet rónak az európai agrárágazatra, amit ez a keret nem képes érdemben mérsékelni.
A támogatások elosztása: Fennáll a félelem, hogy a karbonkvóták formájában nyújtott segítség megreked a nagy ipari gyártóknál. A gazdák attól tartanak, hogy bár a gyárak kapnak kedvezményt, a késztermékek ára nem fog csökkenni a kiskereskedelemben, így a termelők továbbra is magukra maradnak a költségekkel.
A biotrágya nem megoldás: A gazdák szerint ezek a termékek drágábbak, kevésbé hozzáférhetőek és csak részben helyettesíthetik az intenzív technológiát. Azt kérik, hogy a támogatások ne csak a „zöld” feltételek teljesítése esetén legyenek elérhetőek, hanem segítsék a hagyományos gazdálkodás életben tartását is a válság idején.
A bürokrácia és a lassú válaszidő: Míg a műtrágyaárak napok alatt emelkednek, az uniós döntéshozatali mechanizmusok hónapokig tartanak. A tüntetők szerint Brüsszel túl későn ismerte fel a bajt, és a most bemutatott akcióterv már nem menti meg a tavaszi szezont.
Ismét gazdák gyülekeznek Brüsszelben – Fotó: Shutterstock
Jobban gazdálkodni azzal, ami van
Az EU hosszú távú célja az, hogy ne legyen kiszolgáltatva a gázárnak és a geopolitikai feszültségeknek. Az uniós stratégia része egy új piaci megfigyelőközpont felállítása is. Ez a szerv hivatott arra, hogy átláthatóbbá tegye a műtrágyaárak alakulását és a készletszinteket, megakadályozva a spekulatív áremelkedéseket. Brüsszel ezenkívül ösztönzi a gazdákat a közös beszerzési társulások létrehozására, hogy a termelők együttes erővel, kedvezőbb pozícióból tárgyalhassanak a globális beszállítókkal.
A mai tüntetés fő üzenete a gazdák részéről ez: a zöld átállás nem mehet az európai élelmiszer-termelés biztonságának rovására. Ha a brüsszeli támogatások csak az iparig jutnak el, akkor a feszültségek tovább nőhetnek az agráriumban.
Indexkép: Shutterstock.
