Soha nem látott mértékű vízmegtartó és öntözésfejlesztési program zajlik jelenleg Magyarországon – jelentette ki Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az M1 és a Kossuth Rádió műsoraiban. Mint elmondta, a most futó fejlesztések nyomán a jelenlegi 200 millió köbméteres visszatartási kapacitás már jövőre elérheti az 1,5 milliárd, 2026 végére pedig a 3 milliárd köbmétert – ez nagyjából másfél Balatonnyi vízmennyiség.



Az aszály elleni védekezés leghatékonyabb módja a víz visszatartása – hangsúlyozta az államtitkár. A kormány különféle támogatásokkal ösztönzi a gazdákat és agrárközösségeket az ehhez szükséges beruházásokra: új vízkivételi pontok, tározók, csatornabővítések, kotrások és egyéb infrastrukturális fejlesztések formájában. Mindezek célja, hogy az öntözhető termőterületek arányát jelentősen növeljék.

Öntözés: a kulcs a fenntartható termeléshez

Jelenleg mintegy 120 ezer hektáron adott a lehetőség az öntözésre, ebből ténylegesen évente 80–90 ezer hektárt öntöznek meg. A mostani és következő évek fejlesztései révén azonban 400–500 ezer hektáron válhat lehetővé a mesterséges vízutánpótlás. Az államtitkár szerint ezzel a magyar agrárium jelentős előrelépést tehet a klímaváltozás hatásainak enyhítésében.


ontozes

Forrás: MTI


Az államtitkár kiemelte: a vízmegtartás nem csak technikai kérdés – az agráriumban a közösségi gondolkodás, a költségek megosztása és a gazdák együttműködése elengedhetetlen az öntözési rendszerek fenntartásához. Ezért az állam olyan ösztönzőket is biztosít, amelyek elősegítik a közös vízhasználatot és a hatékony üzemeltetést.

Már most is érződik a vízhiány hatása

A 2024-es évhez képest az idei helyzet némileg kedvezőbb, de korántsem megnyugtató – figyelmeztetett Hubai Imre. Az árpa és a repce aratása már megkezdődött, a búza is jó állapotban van, így az alapvető kenyérgabona-ellátás nincs veszélyben. Ugyanakkor a napraforgó és a kukorica komoly veszélyben van a nem öntözött területeken, és a gyümölcsösökben is súlyos a vízhiány. A következő napok időjárása döntő lehet a terméshozamok szempontjából.



Az Alföldön nemrégiben megrendezett aszályvédelmi gyakorlat során a szakemberek felkészültsége és a technikai háttér is igazolta: a magyar vízügy készen áll a felszíni vízfolyásokból történő vízpótlásra. A jövő kulcsa azonban nemcsak a technológiákban, hanem a társadalom és a mezőgazdaság összefogásában is rejlik – hangsúlyozta az államtitkár.

A következő hónapok és évek legfontosabb feladata a vízvisszatartási kapacitás további növelése, a csatornák fejlesztése, a vízhálózat bővítése és a tározók számának gyarapítása lesz. Az éghajlatváltozás nem vár, ezért minden elérhető eszközt be kell vetni a hazai mezőgazdaság megvédésére.

Forrás: MTI

Indexkép: képernyőfotó